Elhagyottak

Los olvidados
mexikói filmdráma, 85 perc, 1950

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?

+ 1 kép

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?
A színhely Mexikó-City nyomornegyede, a történet pedig bandába verődött utcakölykökről szól.
Pedro egyszer szemtanúja lesz, hogy Jaibo egy spiclinek tartott fiút agyonver, majd ő lesz az, akit később Jaibo megpróbál egy általa elkövetett lopás gyanújába keverni. Pedro, hogy mentse magát, eszméletlen dühében kikiabálja: Jaibo a gyilkos. A bosszú nem maradhat el, az utca törvénye vért kíván...
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
mikike61 2014 jan. 19. - 12:35:39
Most hétvégén néztem meg. Újra? Nem tudom, sok-sok évvel ezelõtt volt egy Bunuel sorozat a tévében, akkor kedveltem meg a filmjeit. "Korai" filmjei (lehet egy 50 éves korban rendezett filmet korainak nevezni?) akkor nem hagytak nyomot bennem, arra sem emlékszem, hogy ezt a filmet láttam-e?
Most viszont nagyon nagy hatással volt rám. Nyomasztó gyöngyszem, ott a helye a legnagyobb filmjei között.
Humpy: Az "agyonveréses" jelenet aztán az intézetben köszön vissza, amikor Pedro gyakorlatilag ugyanúgy ver agyon két tyúkot, mint anyja tette.
7/10
Sadenal 2012 máj. 31. - 22:03:47 7/10
Durva egy realista film volt ez, de ebben rejlik az 50-es évek filmjeinek varázsa. Nekem személy szerint ezért tetszett.


7/10
7/10
SandroVM 2012 máj. 02. - 02:15:35 7/10
Nagyszerû élmény volt 1950-ben látni Mexikót, lenyûgözött a hangulat- és a képvilág. Korát tekintve ez volt az elsõ hosszabb Buñuel film, ami igazán tetszett. Mindenképpen a legjobb filmek között a helye.
adamnagysweetmovie 2010 nov. 06. - 08:33:50
Nekem a film naturalizmusa tetszett, hogy olyan rútnak és indulatosnak mutatja meg a szegénynegyed lakóit. Az is pozitív, hogy nem érzelgõsködik, moralizál, egyszerûen csak ábrázol. És az irónia, ahogy görbe tükröt tart elénk és a vak öreggel kimondatja a többségi (?szerintem a számkivetettek többen vannak, mint a közép és felsõ rétegek...) társadalom kirekesztõ véleményét.
Viszont nekem túlzásnak tûnt ez a tragédiahalmozás, a fõgonosz ismétlõdõ gaztettei, ettõl olyan melodramatikussá vált az egész. Talán a kevesebb több lett volna. A másik zavaró vonást a viszonylag merev karakterek jelentették, akik bár korántsem fekete-fehérek, de az elejétõl kezdve kiszámíthatóan viselkednek.
offtopic
Coleman 2010 jún. 03. - 22:56:43
Ne adja föl, még 30 év és sikerülni fog!
seressandor 2010 jún. 03. - 14:04:04 Előzmény Coleman
Ha van legjobb filmje, akkor lehet.
Nekem még nem sikerült megállapítani, hogy van-e legjobb, pedig kb. 30 éve nézem a mûveit...
Egy biztos: kamaszként nem láttam ettõl jobban felzaklató filmet. Olyan volt megnézni, mint legurulni egy szakadékba.
Coleman 2009 júl. 26. - 13:54:46
Bizonyára sokan nem értenek egyet velem, de szerintem ez Bunuel legjobb filmje. Ennek a "mûfajnak" mindenképpen a csúcsa és rendkívülinek tartom, mert beemeli a nézõt is az egész mû kontextusába. Vádirat a film, és minden érzelgõsség nélkül, objektív ábrázolásával is sokkal együttérzõbb, mint társai.
10/10
Humpy 2008 jún. 25. - 08:01:57 10/10
A filmben minden valóságos és szimbolikus. Õszinte látlelet az emberi sivárságról, az élet kegyetlenül nehéz próbatételeirõl és a gyermekek kiszolgáltatottságáról. A vak koldus figurája és kapcsolata a világgal különleges erénye a filmnek. Itt csak esendõ és szánnivaló emberek vannak, nincs jogunk elítélni egyiküket sem.
A film valamennyi szereplõje a szeretet hiányától szenved. Ezt jól mutatja az a jelenet is, amikor két kakas összeverekszik, a gazdasszony agyonveri õket mérgében, közben Pedro, a fia hiába kiáltja: 'Ne,Ne!'

Errõl a korszakalkotó filmrõl csak szuperlativuszokban
lehet beszélni. Képi világa, beleértve az álomjeleneteket, a filmtörténelem legkiemelkedõbb alkotásává teszik ezt a remekmûvet.(A zenéje nagyszerûen aláfesti a mondanivalót.)

Fontos: Bunuel nem dekadens mûvész, ezzel a filmjével sem sugallja, hogy az élet értéktelen és hiábavaló lenne!
10/10
Humpy 2008 jún. 07. - 23:27:10 10/10
Bunuel filmje a magukra hagyott utcagyerekekrõl. Õszinte film a könyörtelenségrõl, érzelmi sivárságról és a kendõzetlen brutalitásról. A csavargók és a teljesen kiszolgáltatott vak koldus jelenete nagyon megrázó. Engem ez emlékeztet a világ tragikus eseményeire: megszállók és leigázottak, gyõztesek és vesztesek, hatalommal bírók és elesettek konfliktusaira. Nem felemelõ film, de érdemes megnézni. A film 1950-ben készült. Ma már nem hiszem, hogy lehetne ehhez hasonló független, minden befolyástól mentes mûvészfilmet készíteni, ami még a széles közönség elé kerülhetne. Bunuel saját bevallása szerint hosszú pályája során egyetlen jelenetet sem forgatott le, ahol valamiért meg kellett volna alkudnia. Ezért érdemel különleges figyelmet a nézõk részérõl ez a filmje is.