Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Charlie - Minden kutya a mennybe jut

Name: Charlie - Minden kutya a mennybe jut
Genre: rajzfilm
Released: 2018-04-21T23:41:48+0200
Duration: 81 min
Rating: 9.2
Cast: Burt Reynolds, Dom DeLuise, Judith Barsi, Candy Devine, Rob Fuller

All Dogs Go to Heaven

amerikai-angol rajzfilm, 81 perc, 1989

Értékelés:

45 szavazatból

Szerinted?

37 hozzászólás

Értékelés:

45 szavazatból

Szerinted?

37 hozzászólás

Charlie, a vagány németjuhász kutya megszökik az Eb Fegyintézetből. Hamarosan azonban a bullterrier Bendő ármánykodásai miatt a mennyország kapujában találja megát. Be is léphetne rajta, de előbb el kell sorolnia földi jótetteit. Charlie ezért visszatér a földre, ahol egy bűbájos kislány, Anne-Marie segítségével bebizonyítja, hogy a végén minden kutya a mennybe jut!

Stáblista

Szereplők

Burt Reynolds

Charlie B. Barkin hangja

Dom DeLuise

Bendő hangja

Judith Barsi

Anne-Marie hangja

Candy Devine

Vera hangja

Rob Fuller

Harold hangja

Alkotók

rendező: Don Bluth Gary Goldman
író: Don Bluth Gary Goldman Monica Parker David N. Weiss David Steinberg Ken Cromar Larry Leker Linda Miller John Pomeroy Guy Schulman
forgatókönyvíró: David N. Weiss
zeneszerző: Ralph Burns Charles Strouse T. J. Kuenster
vágó: John K. Carr Lisa Dorney

Kapcsolódó cikkek

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

7/10

Amúgy Don Bluth filmjeivel valóban az a gond, hogy ő maga súlyos skizofréniában szenved a rajzfilmeket illetően. Legyen szó bármelyik filmjéről, nem tudja az ember eldönteni, hogy melyik korosztálynak készültek tulajdonképpen (szerintem ő maga sem).
Itt van pl.: EZ A "Minden kutya a mennybe jut" . Állítólag a megcélzott korosztály a 7-8-9 évesek, miközben olyan durva és brutális dolgok vannak a filmben, hogy azok azok egy életre lesokkolhatják a gyerek agyát - de mégis, ott van mellette az a mézes-mázas "dedós" tündérmese feeling.
Itt van pl. ez a pokol jelenet: https://www.youtube.com/watch?v=Gr7khtV7GAs
Ezt én kb. 9 évesen láttam. De olyan szinten kész voltam tőle, hogy utána napokig aludni alig bírtam.
A videóban látható "rosszabb minőségű" részletek tulajdonképp azok a KIVÁGOTT JELENETEK, amik azért lettek kivágva, nehogy a "gyerekek nagyon megijedjenek" (nem mintha az egész mese nem volna elég ijesztő a kisgyerekeknek).
A másik jelenet az ez: https://www.youtube.com/watch?v=KsI1pC6s6xQ
Slusszpoén, hogy itt is volt kivágott jelenet, ami sajnos idővel elveszett. Mégpedig az, hogy Charlie-t telibe kapja a kocsi. Szintén a fenti okok miatt lett kivágva - nehogy "lesokkolja a gyereket".
Mintha már nem lenne önmagába is elég durva hogy leitatják kb. seggrészegre a főhőst, lekísérik a mólóhoz és szimplán meggyilkolják - azért egy kocsival és nem késsel, hogy balesetnek tűnjön. :)

ÉS ITT JÖN A FŐ POÉN! Azért vágták ki a fent említett két jelenetet a filmből, hogy az nehogy 'PG' (azaz szülői felügyelettel megtekinthető) besorolást, hanem 'korhatár nélkülit' kapjon.
VISZONT EZ KIVERI NÁLAM A BIZTOSÍTÉKOT!
Ezért is mondom amúgy, hogy a jenkik (közöttük főleg Don Bluth) nagyon nincsenek képben az animációs filmekkel. PÉLDÁT VEHETTEK VOLNA A JAPÁNOKRÓL! Ahelyett hogy össze-vissza cenzúrázgatják utólag a rajzfilmjeiket, csinálták volna alapszinten a "befogadó korosztályú közönségnek" az adott rajzfilmeket CENZÚRA NÉLKÜL! (Azért akarták amúgy az összes rajzfilmjüket "minden korosztályosra" csinálni, hogy ezáltal több eladásuk és bevételük legyen - mit számít hogy nem 'korhatár nélküli', kivágnak néhány részt oszt jónapot (ezért is undorodom tőlük).

Még egy példa erre az ostoba jenki "rajzfilm skizofréniára" (kivételesen Disney, és kivételesen szintén 'kisgyerek' korosztály): https://www.youtube.com/watch?v=M8zQHO40Cys
(Aki ismeri a Black Cauldron c. mesét, az kb. megérti, miért is hoztam föl EZT példaként a fentieket figyelembe véve.)

Válasz

7/10

Basszus, gyerekként annyira nem értettem ezt a rajzfilmet (ez amúgy jellemző Don Bluth filmjeire – nem lehet eldönteni hogy melyik korosztálynak szólnak) de mégis ez az egyik olyan rajzfilm, ami meghatározó benyomást tett rám – annyira lesokkolt gyerekként, hogy hosszú ideig aludni sem bírtam miatta.

Mindent leszámítva nagyon jó ez a rajzfilm, de nem igazán fiatal gyerekeknek való. Én kb. 9-10 évesen láttam először és arra emlékszem, hogy utána napokig rémálmaim voltak.

Disney-féle hangulat, beszélő állatok, szép és „cuki” minden. De a szép külső torz belsőt rejt. Dióhéjban: erőszak, gyilkosság, halál, bosszúállás, szerencsejáték, alkohol, dohányzás, pokol és minden egyéb ami a csövön kifér (szexualitás nincs benne, pedig még „az hiányozna”).

Nekem nagyon tetszik maga a sztori is. Mivel nem akarok blogot indítani, ezért inkább itt mondok kritikát a rajzfilmről:

*SPOILER*
Van ez a németjuhász-keverék kutya Charlie. Charlie azelőtt feltörekvő vagány volt, aki idővel barátságot kötött Bendővel (a pitbull-bulldog keverékkel) és közösen egy saját üzletet – egy kaszinót - alapítottak. Az üzlet virágzott, azonban Bendő nem akart osztozni a vagyonon, ezért összeesküvést szőtt Charlie ellen és végül sikerült is orvul sittre vágnia, hogy megszabaduljon tőle. Charlie erről mitsem tudott, kiszabadult és folytatni akarta ott, ahol abbahagyta. Viszont Bendő nem örült ennek és úgy döntött, hogy végleg elteszi láb alól a régi üzlettársát.
A sikeres gyilkosság után Charlie a mennybe jut (hiába aljas, gyűlöletes és rosszindulatú), lévén kutya, ezért VIP belépője van a mennyországba.
Viszont hiába van a mennyben, hiába kaphatna meg mindent, amit csak akar (főleg a békét és nyugalmat), őt továbbra is fűti a gyűlölet és a kicsinyes bosszúvágy, ezért elhatározza hogy visszaszökik a Földre, ezzel azt kockáztatva hogy örök bannolást kap a mennyekből.
És itt következik a CSAVAR. Charlie még mindig ugyanolyan gonosz eb, mint Bendő (csak a gyűlölet és az önzőség fűti), de amikor összeismerkedik Anna Marieval, az árva kislánnyal - Bendő saját tulajdonú „aranyt tojást tojó tyúkjával” aki ért az összes állat nyelvén ezért egy főnyeremény azoknak a szerencsejátékosoknak a számára, akik állatokra fogadnak, mert az állatok már előre tudják egymás között, hogy ki lesz a befutó - akkor Charlieban elindul valami változás tudat alatt. Elindul a „rosszból” a „jó” irányba. Charlie a kislány tehetségét ki is használja a végletekig. A nyereményekből szerzett pénzből szép lassan meggazdagodik – a kislányt meg közbe le se s**rja. De mivel ő már eredetileg halott – a mennyországból meg kibannolták – ezért folyamatosan a pokol és az örök kárhozat réme fenyegetik. (ÉS ITT JÖN A LÉNYEG)
Charlie eleinte nem ismerte a „szeretet” fogalmát. Csak a saját önző céljaival törődött. Azonban idővel rájött, hogy ez az érzés sokkal többet ér, mint bármilyen fizikai vagyon. És nem az számít, hogy valaki milyen életet él „idelent”, hanem az, hogy ezáltal milyen elbírálást kap „odafönt”. Ezt tudatosította magában Charlie tudat alatt, amikor rájött hogy mit is jelent a „szeretet” fogalma, ezért pedig a saját életét is képes volt eldobni, hogy megmentsen egy másik ártatlan életet. (Lehet ezzel vitatkozni – én alapszinten Buddhista szemléletű vagyok és a karmában hiszek – de sztem örök igazság van abban, hogy a GONOSZSÁG végül mindig önmagát emészti el.)
*SPOILER VÉGE*

Végeredményben a mese azt akarja tanítani, hogy hiába a gazdagság, a jólét és a hatalom, ha valaki a halandóságra van ítélve. Mert minden „jó dolog” véget ér egyszer és mindegy hogy milyen jó élete volt valakinek „itt”, ha „odaát” úgyis minden „örök ideg” tart (az itteni időhöz viszonyítva, ugyanis ottan megszűnik az idő fogalma) és az illető a tettei alapján kap elbírálást, hogy örök békét, vagy a szenvedést kapja-e a továbbiakban.

Akár igaz ez a szentencia, akár nem, minden esetre érdemes volna ezen a dolgon mindenkinek. elgondolkodnia.

Válasz

Mind a mai napig nem vagyok képes eldönteni, hogy tulajdonképp melyik korosztály számára készült ez a rajzfilm. Don Bluth filmjeinek az egyik jellegzetes sajátossága a rendkívül sötét és nyomasztó hangulat (Õslények országa, A NIMH titka, Anasztázia stb).
Ugyanez a helyzet ennél a rajzfilmnél is. Kb. 8 éves lehettem, amikor elõször láttam és némelyik jelenet annyira sokkolt, hogy napokig rémálmaim voltak és féltem a sötétben (pl. a poklos jelenettõl).
A legtöbb Don Bluth mese nem fiatal gyerekeknek való. Nyílt erõszak, brutalitás, sötét, depresszív hangulat és ijesztõ karakterek jellemzik a filmjeit. Ráadásul ezt mind egy kedves, ártalmatlan, tündérmese-szerû köntösbe rejtve.

Válasz

Gyerekkoromban láttam moziban, sírtam rajta mint ha muszáj lenne, nagyszerû rajzfilm! :)

Válasz

...ja igen, és elõször angolul néztem, aztán szinkronosan is. a szinkron sem rossz, de az eredeti sokkal jobb.

Válasz

ezer éve láttam utoljára, most megint megnéztem, és azta... nem szoktam filmeken meghatódni, talán egyszer fordult elõ... de itt potyogtak a könnyeim rendesen :) hihetetlenül jó :)

Válasz

offtopic

A Diseny-s látványvilágúak talán nem...

De az amcsik sokféle rajzfilmet gyártanak ám!

Ott van régrõl ugyebár a híres "náci Donald kacsa" epizód (szatíra), vagy ott van a Titán AE ami nem a Disney terméke de kb. hasonló a rajzolás.

De keményen ott vannak a kifejezetten idõsebbeknek szóló rajzfilmek kezdve a Heavy Metallal.

Az ázsiai rajzfilmtermékek is nagy piacot jelenthetnek, mert van amelyik nem a tipikus manga stílusban alkot (a kedvenc Hüvelyk Panna feldolgozásom pl. ilyen), de van ahol a keleti mentalitás egyszerûen csak kevésbé van jelen (pl. Metropolis, Akira).

Válasz

8/10

offtopic

Én csupán azt sajnálom, hogy az ehhez hasonló rajzfilmek nem túl gyakoriak. Sajnos Amerikában él egy megszokás, miszerint a rajzfilm az többnyire gyerek kategória. Igaz van kivétel (mint a Family Guy vagy Simpson...) de az egész estés disney-s látványvilágú, felnõtt témájú rajzfilmek nem túl gyakoriak. Vagy többnyire cenzúrázzák õket (pl. a lõfegyvert, az erõszakot, a halált stb). Én azért is szeretem ezt a mesét, mert itt a gyerekeknek és a felnõtteknek szóló motívumok fedik egymást. Pl. a Micimackó gyerekkoromban jobban szórakoztatott, mint manapság. Viszont ezt a mesét felnõttként is ugyanolyan élvezettel nézem, mint gyerekként.
Manapság a felnõtteknek, vagy az idõsebb korosztálynak szóló egész estés rajzfilmek többnyire az animék közül kerülnek ki.

Válasz

Valószínûleg nem is kell értenie a gyereknek a filmet egy szint alatt.
Tipikusan ilyenkor az egyszerre két korosztálynak tervezett filmrõl van szó.

És persze valóban jó ha a szülõ mindig kéznél van.

Válasz

8/10

Itt nem arról van szó, hogy valaki el tudja-e különíteni a valóságot a mesétõl, hanem hogy a gyerek mennyire képes feldolgozni a látottakat. Nos igen, nyilván van olyan, aki már olyanokon nõtt fel, mint a "Texasi láncfûrészes" vagy a "Cannibal holocaust". De nevelés kérdése is, hogy mit engednek meg a szülõk nézni a gyereknek. Például egy olyan gyereknél, akinél eddig a legdurvább rajzfilm a Micimackó volt, nem tudom milyen hatást váltana ki, ha megnézne egy részt mondjuk a Dragon Ball-ból. De ugyanez a helyzet ennél a mesénél is. Itt most nem magamból akarok kiindulni, hanem általánosan értékelni a helyzetet. Egyéntõl is függ, hogy kinek mekkora a pszichikai tûréshatára.
Bár jómagam is olyanokon nõttem fel, mint a Dragon Ball, de ettõl függetlenül gyerekként elég nagy hatást gyakorolt rám a rajzfilm.

Válasz

Összes hozzászólás