Kásás Andor tízéves korában elszakadt családjától, katonai középiskolába került. A II. világháborúban Donnál, a 23. könnyűhadosztály vezérkari főnökeként teljesített szolgálatot. Felelős katonai beosztásokban harcolt hazájáért, melyet akkor sem tagadott meg, mikor botütéseket, meghurcoltatást és hosszú börtönéveket kapott tőle. Hatvan évesen, mindentől megfosztva iparkodnia kellett, hogy meglegyen a nyugdíjhoz szükséges munkaéveinek száma. Segédmunkásként, bányászként, útépítőként kereste kenyerét. Életének 89. évében helyezték hatályon kívül az ellene hozott ítéleteket.