A sok szálon futó történet, melyen kétségtelenül érződik D. W. Griffith nagy eposzának, a Türelmetlenségnek (1916) hatása, a Gonosz egyre fokozódó hatalmát mutatja be az emberiség történelmén keresztül. A Sátán könyvének lapozgatásával elválasztott egyes epizódok - Jézus keresztre feszítése, a spanyol inkvizíció, a francia forradalom és az 1918-as finn polgárháború - ékesen bizonyítják a rendező rendkívüli vizuális érzékét, mégha néha szívesen el is kapnánk tekintetünket egyszerre szép és visszataszító képeiről. Dreyer második filmje, mely nemzetközi hírneve megalapozásával áttörést hozott pályáján, "már jól érzékelteti a nagy dán rendező stílusának tipikus vonásait: az átszellemült színészi játékot és a személyek elvont ábrázolását a szigorúan profilból és szemből felvett totálok segítségével." (A film krónikája)