A hatalmas fővárosi pályaudvar állandó hangzavarában egy ember érzi valóban otthon magát: Spéci. A férfi afféle mindenes mesterember a Keletiben: magáénak érzi ezt a zűrzavaros világot, s szinte felelősnek mindenkiért, akit sorsa idehozott. És változtatni akar a megváltoztathatatlanon: egy segédet betanítani; megbékíteni boldolgtalan pénztáros kisasszonyt; felkutatni elveszett csomagot; otthontalan lányt szálláshoz juttatni. De minden balul sül el. A csalódott férfi azonban nem veszíti el hitét önnön "hivatásában": lovagja lesz minden elesettnek "hűbéri birtokán", a pályaudvaron.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
6/10
Gusztav Nickelfinger
2020 aug. 01. - 10:05:29
6/10
Nagyon érdekes témát választott a rendező: a rendszerváltás korát vitte filmre.
Kifejezetten lendületes, sőt szórakoztató jelenetekkel indul a film, de sajnos hamar lelassul, helyenként lapos moralizálásba, gyenge művészfilmes utánérzésekbe fullad.
Gyorsan kiderül, hogy elég soványka ez a forgatókönyv: néhány geg és jól megformált karakter kevés a sikerhez! Eperjes, Pap, Csomós, Csíkos remek alakítást nyújtanak, másoknak elnagyolt, kidolgozatlan, sőt sablonos figurákat kellene életre kelteniük – sikertelenül és hiteltelenül.
Bíró Miklós operatőri munkája kiváló, különösen az aluljárós jelenetek ábrázolásában.
Igazán se nem komédia, se nem társadalmi dráma, amit láthatunk és Szőnyi G. Sándor kevésbé sikerült alkotásai közé tartozik.
Véletlenül sikerült elkapnom a Duna Worldön a filmet. Nosztalgikus volt visszarepülni 1992-be, és megállapítottam, hogy az erkölcsi problémák akkor is ugyanolyan feszítőek voltak, mint napjainkban, mégis, valahogy az emberek, a korszellem, a z egész helyzet "tárgyalása" valahogy nem volt olyan nyers és embertelen, ahogy a mai filmekben közvetítik. A szereplőgárda kiváló, és a mondanivaló sem utolsó....
Rendezõ: Szõnyi G. Sándor
Író: Gara János
Dramaturg: Kiss Nóra
Zenei szerkesztõ: Herczeg László
Operatõr: Bíró Miklós
Vágó: Szathmári Piri
Producer: Várkonyi Gábor, ifj. Elek Ottó
Szereplõk:
Eperjes Károly (Spéci)
Murányi Tünde: (Lenci)
Bánfalvy Ágnes (gyászruhás nõ)
Pap Vera (Lívia)
Csomós Mari (Zsófika, takarítónõ)
Csíkos Gábor (Targoncás Portörõ)
Csányi János* (Samu)
Sinkó László (Lapos úr)
Koncz Gábor (elsõ sofõr)
KIss Jenõ (második sofõr)
Baracsi Ferenc (harmadik sofõr)
Kari Györgyi (információs lány)
Pásztor Edina (elhagyott feleség)
Kovács Titusz (vonatvezetõ)
Tordai Teri (pénztáros hölgy)
Lippai László
Uri István
Hunyadkürthy István
Fekete Tibor
Koszi a linket,megneztem.Nem ismertem volna fel a szineszt,jo sok ido eltelt...:)
Nagy a hasonlosag,a ferjem 67 es,87 ben hazasodtunk,es 90 ben szuletett a fiunk nekunk is...;)
Jó nézni azokat a filmeket,amik abban a korban játszódtak,amikor gyerek ,ill. fiatal voltam...A férjemnek is volt ilyen szegecses ,mûbõr dzsekije..,mint a srácnak...anno...:)
Igen, volt egy kis kortalansága. Lehetett volna akár 10 évvel korábbi is. A bemutatójára valahogy nem emlékszem - pedig annakidején szinte mindent láttam, ami új magyar film volt. Nem tudom, hogy fogadták akkor. Az Eldorádó után, de még a Sose halunk meg elõtt. A mából nézve jó volt.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar tévéfilm, 80 perc, 1993
Hozzászólások