Bálint András feleségével és három gyermekével a vajdasági Újvidékhez közeli Temerinben élt. 1944-ben behívták a magyar honvédségbe. 1944 őszén a magyar katonákat marhavagonokba zsúfolták, és Oroszországba szállították. Temerinben alig maradt férfi. A falu asszonyai a kendergyárban dolgoztak. A szétszakadt Bálint család tagjai között egyetlen fotó jelentette a kapcsolatot, melyet a Vöröskereszt táborról táborra küldött, és amely csodával határos módon célhoz is ért. Bálint Andrást ez a kép tartotta életben, ez a kép hozta haza hat kemény év után.