A rendező Onboro asszonyt kérdezi, aki egy bár tulajdonosa volt, majd feleségül ment egy amerikai katonához a második világháború után. Az általa adott leírást az amerikai megszállásról a rendező korabeli híradófelvételek bejátszásával szakítja meg, amelyek gyakran ellentmondanak a szemtanú beszámolójának. A film a "hivatalos" történetírás alternatívájának lehetőségét tárja elénk: világos és határozott szemléletmódja súlyos kérdéseket fogalmaz meg magával a dokumentumfilm-készítéssel kapcsolatban is. A film a műfaj egyik kivételes mesterműve.