Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A dicsőség ösvényei

Paths of Glory
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai háborús filmdráma, 84 perc, 1957

Értékelés:

83 szavazatból
Szerinted?
36 hozzászólás
+ 6 kép

Értékelés:

83 szavazatból
Szerinted?
36 hozzászólás
Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes (Kirk Douglas) először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre. A vezérkar cinikusan meghátrál és "csak" arra adnak parancsot, hogy egy-egy katonát jelöljenek ki, akiket másnap hadbíróság elé állítanak és kivégeztetnek. Az ezredes bejelenti, hogy ő lesz a védőügyvédjük.

A filmet Franciaországban betiltották.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista

Szereplők

Kirk Douglas profilképe Kirk Douglas
Dax ezredes
Ralph Meeker
Paris
Adolphe Menjou profilképe Adolphe Menjou
Broulard tábornok
George Macready
Mireau tábornok
Wayne Morris
Roget hadnagy

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

További cikkek mutatása

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
eroberter nov. 18. 18:11:04
Szinte hihetetlen, h anno ezt a filmet senki nem vette fel a DunaTv-ről, és csak ezzel a szerencsétlen MGM-változattal érhető el...
Válasz
6/10
sexykex nov. 17. 11:24:17 6/10
„Szerény kereskedelmi sikert aratott, ugyanakkor a kritikusok zajos méltatása kísérte, akik szerint régen született ennyire érett produkció a háború embertelen mivoltáról, mely végre elvonatkoztat az addig megszokott pátosztól.” – írta az ectopolis. Őszintén? Nem lepett meg különösebben, hogy a nézőknek nem, a kritikusoknak viszont nagyon-nagyon. Inkább furcsálltam a tényt, hogy több országban eleve betiltották. Hiszen a filmbeli események – esetleg kisebb csinnadratta közepette – máskor és máshol is megeshettek.
Válasz
8/10
Nótárius 2022 aug. 14. - 10:41:59 8/10 Előzmény kisokka
Az I. világháború idején még az Egyesült Államokban letelepedetten élő németeket is "hun"-nak, bélyegezték. A "hun" szitokszóval személyükben is gyalázták az ott élő németeket.
A németek otthonait is számos támadás érte, az ablakaikat bezúzták, és a házaik falára is, a nekik tulajdonított barbárságukra utalva, a "HUN" szót festették fel nagybetűkkel.
《 Az amerikai film németségképét hosszú ideig a német katona I. világháborús ábrázolása határozta meg: a németeket kegyetlennek, kéjvágyónak, vandálnak és külsejükben is taszítónak ábrázolták a filmvásznon, sőt nem volt ritka a porosz sisakot viselő, nőrabló gorilla sem a plakátokon. Az amerikai és antantpropaganda valóságos „újbeszél” nyelvet alakított ki, amellyel egyébként példát mutatott a későbbi bolsevik, fasiszta és náci rendszerek propagandája számára: az ellenséget meg kell fosztani a saját nevétől. 

A filmeken éppúgy, mint a plakátokon vagy a szónoklatokban, az ellenséges katonát következetesen nem németnek, hanem „hun”-nak nevezték, építve az Attila kegyetlen hunjairól szóló mesékre. Hiszen Attila hunjai éppúgy a klasszikus nyugati civilizáció lerombolóiként voltak beállítva, ahogyan az angol, francia és amerikai közszereplők a vilmosi Németországot a civilizáció ellenségeként bélyegezték meg (a német propagandából sem hiányzott a karaktergyilkosság eszköze, ld. a dekadens francia kultúra és az angol kalmárszellem ostorozására, a francia hadsereg „elnégeresedéséről”, a nőrabló francia-afrikai katonákról szóló rémmesékre, ám a német propaganda messze nem volt olyan sikeres pl. az Egyesült Államokban, mint az angol vagy a francia). 》
Válasz
10/10
fourdogs 2022 jún. 21. - 09:28:14 10/10 Előzmény moziMentor
2. kedves K. O.! Mert a Jöjj és lásd azért erősebb alkotás - szerintem.
De '85-ig minden bizonnyal, és nálam is, ha ez bármit is számít. És számomra K. legjobb filmje.
Válasz
10/10
moziMentor 2021 ápr. 20. - 17:09:49 10/10
28 évesen Kubrick leforgatta minden idők legjobb háborúellenes filmjét. Ha már láttad, ajánlom hozzá a filmelemzésem: https://youtu.be/5UQtuA45uKI
Válasz
10/10
Billy Walsh 2020 jan. 02. - 12:37:41 10/10
Kubrick elképesztően jól vitte vászonra ezt a témát (is). Száz és száz embert láthattunk már filmben meghalni, de ennyire még nem érintett meg egyik ábrázolás sem, mint annak a három szerencsétlennek a kivégzése. Akkor is, és a végén is potyogtak a könnyeim.
Válasz
10/10
tarantella 2018 szept. 16. - 12:05:47 10/10
10/10
(apró érdekesség: a film végén a német dalt éneklő színésznő lesz egyébként Kubrick harmadik felesége, akivel aztán majd 40 évig, haláláig együtt élt. )
Válasz
alien1976 2018 máj. 08. - 05:41:52
Az utolsó percig lekötött, sőt még tovább akartam nézni, így szinte rövidnek tűnt. Érdekes, feszűltséggel teli, jó párbeszédekkel színesített film. Végig lekötött, végig érdekes volt. Nagy mondanivalóval, csodálatos színészi játékkal volt tovább emelve ez a film.
Válasz
10/10
Bodellger 2017 nov. 11. - 03:13:47 10/10
Minden elemében fantasztikus film, rám nagy hatással volt. 10/10
Nekem ez jobban ütött, mint a Strangelove.
Válasz
8/10
Sadenal 2015 nov. 08. - 19:42:02 8/10
Nagyon jó háborús film, csak ajánlani tudom, az külön pont, hogy a fölkapottabb háborús filmekkel szemben itt a csata mellékes és inkább a színfalak mögé nyújt betekintést.


8/10
Válasz
Összes hozzászólás