Nyugaton a helyzet változatlan (1930)

Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze. A gimnáziumból épphogy kikerülő fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eisenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. A regényt azóta többször is feldolgozták, de egyik verzió sem ér fel az eredetivel.

A nagy ábránd (1937)

Nem a harctéren, hanem fogolytáborokban játszódik Jean Renoir remekműve, amelyet 1958-ban beválasztottak a filmtörténet addigi legjobb filmjeit összegyűjtő híres "brüsszeli tizenkettőbe". Jean Gabin és társai az első világháború francia katonáiként esnek német fogságba és kerülnek táborról táborra, közben pedig valahogyan próbálják megőrizni az emberségüket - és a legkülönfélébb háttérrel rendelkező katonákat közösséggé kovácsolja a megpróbáltatás. Bár Gabin korának egyik legnagyobb sztárja volt, a filmet mégis az alapvetően rokonszenves, de a szabályokat betartó porosz táborparancsnokot alakító Erich von Stroheim „lopta el”.

York őrmester (1941)

Hogyan lesz egy csak a mának élő, verekedős falusi fenegyerekből szentéletű szolgálatmegtagadó, majd az amerikai hadsereg legendás hős őrmestere az I. világháborúban? Ezt mutatja be sok humorral, sőt némi iróniával ez a maga korában igen jelentős és nagysikerű realista film, amely - Amerika hadba lépését követően - aligha lehetett mentes a hazafias-háborús propagandától. Noha Oscar-díjat csak a címszereplő Gary Cooper kapott, Oscarra jelölték - többek között - a kalandos életű s férfias műfajokban jeleskedő Howard Hawks rendezőt és a forgatókönyvet is. A mesterlövész York mellesleg egyedül ejtett fogságba egy egész német zászlóaljat, miután jelentősen megritkította őket.

A dicsőség ösvényei (1957)

Stanley Kubrick korai mestermunkája egy francia ezredes (Kirk Douglas) lelkiismereti dilemmájának történetét viszi mozivászonra - miközben a film első felében a lövészárkok világának szívszaggatóan élethű ábrázolásával nyűgöz le. Ahol egy francia ezred indul rohamra egy bevehetetlen német állás ellen, de az iszonyú veszteségek hatására visszavonulnak, bár tábornokuk megparancsolja saját tüzéreinek, hogy lőjenek a „gyáva" katonákra. Az egység maradékát meg akarja tizedelni – amire valóban volt példa a széthullás szélén álló francia hadseregben -, de a katonái védelmére kell. A mindig tökéletességre törekvő Kubrick a nagy rohamot hihetetlen technikai bravúrral vette fel, és ez ma is tanítani való anyag, Douglas élete alakítását nyújtja, a film pedig olyan hiteles lett, hogy Franciaországban sokáig nem engedték levetíteni.

Arábiai Lawrence (1962)

Az első világháború egy kevésbé ismert színterére, az Arab-félsziget zavaros viszonyai közé visz el ez a hétszeres Oscar-díjas, lélegzetelállító látványvilágú, epikus történelmi film. A valóban létezett T. E. Lawrence (Peter O'Toole fantasztikus alakításában)a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Oszmán Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megpróbálkozik a lehetetlennel: az egymással is háborúskodó arab törzseket szövetségbe kovácsolni, majd megindítani őket a törökök ellen. Mint tudjuk, sikerrel járt, és mint tudjuk, az arabok végül nem, vagy csak részben kapták meg jutalmukat a nagyhatalmaktól.

Gallipoli (1981)

Az ekkor még csak tengerészeti miniszter Winston Churchill által szorgalmazott, a Gallipoli-félsziget ellen irányuló támadássorozat az Antant hatalmak legfájóbb hadászati kudarcaként vonult be a történelemkönyvekbe: a terep alkalmatlannak bizonyult a partraszállásra, a gyakran német tisztek által vezetett törökök pedig a vártnál sokkal szívósabban védekeztek. Az antant csapatok zömét ausztrálok adták, és Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két fiatal katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg, és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak zászlóaljukhoz a végzetes gallipoli csatában, és sorsuk tökéletesen példázza az egész hadművelet haszontalanságát.

Az ausztrál könnyűlovasság (1987)

Az első világháború borzalmas állóháborúként égett be kollektív emlékezetünkbe, ahol pár száz méterben mérték egy több tízezer ember életét követelő offenzíva sikerét, ahol a katonák éveket töltöttek ugyanabban a lövészárok rendszerben, de voltak kivételek. A Közel-Keleten, Mezopotámiában és Palesztinában még volt hely és lehetőség a mozgóháborúra, a manőverezésre, és itt még nagy hasznát látták a lovasságnak. És itt küzdött brit lobogó alatt az ausztrál elit lovasság, amelynek legnagyobb fegyverténye Bersheeba bevétele volt, amely a török arcvonal kulcsa volt, és ami megnyitotta az utat az angolok számára Jeruzsálem felé – jelentősen lerövidítve a háborút. Csakhogy egy öngyilkos küldetésről van szó, egy hősies rohamról a török ágyúk és géppuskák ellen – és itt megtudhatjuk, mi volt a siker kulcsa.

Conan kapitány (1996)

A háború végére már mindegyik hadviselő félnek megvoltak a maga különleges rohamcsapatai – az élén természetesen a németek jártak -, amelyek, ha csak rövid időre és/vagy kis területen, de képesek voltak fontos áttöréseket viszonylag alacsony veszteséggel kieszközölni. Egy ilyen osztagot vezényel Conan százados (az alakításért César-díjat kapó Philippe Torreton) a Balkánon, ahol a bolgár hadsereg szívósan védekezik az egyesülő angol-francia-görög csapatok ellen. Conan beosztottjai egytől egyig brutális, harcedzett katonák, a vérontást ő maga is a harc természetes velejárójának tekinti, és rajtaütéseikkel jelentős sikereket érnek el. Aztán megkötik a fegyverszünetet, de Conan egységét nem szerelik le, hiszen a „szomszédban” dúl a szovjet polgárháború. Bertrand Tavernier filmjében azt vizsgálja, milyenek azok az emberek, akiknek a mások által olyannyira várt béke már semmit sem jelent, akik képtelenek visszailleszkedni a civil életbe.

Hosszú jegyesség (2004)

A nagy háborúk névtelen hősei nemcsak a harctéren ezerszám eleső katonák, de az otthon maradottak soraiból is kikerülhetnek: például a szerelmükre évekig kitartóan, sokszor annak halálhíre ellenére váró lányok-asszonyok közül. Ilyen az Audrey Tautou alakította, vőlegénye után kutatásba kezdő francia lány is ebben a filmben, melyet Jean-Pierre Jeunet az Amélie csodálatos élete után készített. A film Oscar-díjat kapott a Legjobb látványtervezésért, de nem ezért szeretjük, hanem azért, amiért olyan szívfacsaróan ábrázolja a háború borzalmait mind a fronton – persze elsősorban a fronton -, mind a hátországban. És ez a kedves, bájos film tartalmazza a legvéresebb és leghitelesebb csatajeleneteket – és ne feledjük, arányaiban valóban a francia hadsereg szenvedte el a legnagyobb veszteségeket.

Hadak útján (2011)

És, ahogy ígértük, itt a legpocsékabb cím a listán. Kicsit bizarr, hogy az egyik legjobb, ha nem a legjobb II. világháborús filmet, a Ryan közlegény megmentését készítő Steven Spielberg ennyire nem tudta vagy akarta megfogni a Nagy Háború lényegét, és inkább csinált egy színes-szagos mesét egy lovacskáról, aki megjárta a front mindkét oldalát – és mesének aranyos, de nem ez a háború, ahol egy csepp vért sem látunk. Merthogy az egyszerű farmerfiú csodaszép paripája először az angol lovassághoz kerül, majd, miután a filmtörténet egyik leggagyibb, leglogikátlanabb rohama után „fogságba kerül”, a kockafejű fritzek ágyúk vontatására használják a telivért. Eközben kis gazdája is követi a csatatérre, a megható, de cseppet sem életszagú történethez pedig olyan nagy nevek asszisztálnak, mint Benedict Cumberbatch, Tom Hiddleston, Peter Mullan vagy Toby Kebbell.