Az építészi és díszlettervezői múlttal rendelkező rendezőpáros a Chaphekar fivérek híres punai legendáját dolgozza fel, akik Bal Gangadhar Tilak militáns hindu soviniszta híveiként mártírhalált haltak britellenes terrorakcióik miatt. 1897. januárjában járvány tört ki Punában. A megfékezésére kirendelt brit tisztviselő, Walter Rand megalázó könyörtelenséggel végezte a szükséges tisztogatást, így a címbeli napon a legidősebb Chapekar fivér, Damodar megöli őt. (A merényletet egyébként a brit katonai szolgálattól eltanácsolt, militáns fiatal bráminok tervelték ki.) Megtorlásul Brewin felügyelő nagy hajtóvadászatot indít, s a három fivér társait használja fel besúgóul. Amikor ennek eredményeként Damodart felakasztják, a legkisebb fiú, Vasudav leszámol a Brewinnak segédkező besúgókkal, így őt és fivérét, Balkrishnát is halálra ítélik. A komikus elemektől sem mentes film balladaszerű szikársággal mutatja be a vallási fanatizmustól fűtött, sokszor kétbalkezes merénylőket és a profi megtorlást, a britek lélektani hadviselését, mely szinte a Szegénylegényeket idézi. Ezt a hatást erősíti a színészek játéka is, melyet a marathi avantgárd színházban akkoriban divatos sztanyiszlavszkiji módszer befolyásolt.