Téma: Taxidermia

16473 2006 dec. 01. - 11:07:37
(27/287)
Korábban is kérdeztem, de csak a stáblista linkjét kaptam meg válaszul. Abból pedig nem tudom eldönteni, pedig érdekelne, hogy kik játsszák az elsõ harmadban dézsában fürdõ lányokat?! Tud valaki segíteni
Kathlen2 2006 dec. 01. - 09:58:25
(26/287)
Köszönöm! Gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e vagy sem, de annyira jó, amit írtál, hogy most hétvégén el is megyek és megnézem! Imádom az ilyen típusú fimeket!
9/10
Petrisz 2006 nov. 29. - 00:26:11 9/10
(25/287)
Megnéztem, szerintem a zseniálistól talán csak egy csipetnyivel marad el. A kifogásolt nyers jelenetek számomra cseppet sem tûntek öncélúnak, kizárólag megbotránkoztatást célzónak. Minden ilyen elem rendben volt, a film számomra egy jólkomponált kerek egész. Nem mondom, hogy értem, hogy mit akart pontosan Pálfi, de mond nekem valamit, és van egy saját értelmezésem.

A nagypapa és az apa mondhatni átlagemberként elvan a különféle testi örömökben. Attól, hogy esetleg egyeseket irritál az a nyersesség, ahogyan ez be van mutatva, kár lenne tagadnunk, hogy amikor mi is testi vágyainkra fókuszálunk, arról szintén lehetne durva és nyers képsorokat forgatni. Tegye fel a kezét, aki nem maszturbált és nem zabált még sosem, nem fingott, fosott, hányt, vagy nem volt matt részeg. Persze ezzel nem lenne semmi baj, ha nem lennénk álszentek, mint mikor a katolikusok egy zsinaton megbeszélték, hogy Jézus ugyan evett, de sosem székelt, és ez onnantól az Egyház hivatalos álláspontja lett a kérdésben. A nagypapa és az apa saját vágy-világába zárt, saját helyzetére nem lát rá. És itt jön a képbe a fiú figurája. A fiú mûvész. Mûvész, aki saját és felmenõági rokonainak hús-vér voltát érti, érzi, ugyanakkor képes tudatos önreflexióra. Azt is mondhatnánk, hogy többek között ettõl ember az ember, csak sokakban egy magasabb tudatosság inkább lehetõség szinten marad. A kiállításon elhangzottak ezzel teljesen egybe csengenek. A test a tudattól független, megõrizhetõ, megfogható, ábrázolható. A szubtilisebb tudat, szellem nem, vagy csak közvetve - ahogyan a tudat sem képes tapasztalni saját magát, reflektálni önnön esszenciájára. Az is látszik, hogy a mûalkotásban a mûvész - ezesetben a preparátor - kapcsolja össze a tárgyat és az alkotást. Bár a mûélvezõre az alkotás hatást gyakorol, ez sosem lehet teljes. A mû a múzeumban steril, eredeti kontextusából kiragadott, üzenete csorbult. Ezt jól ábrázolták a múzeumos jelenet képvilágával, a jelenlevõ mûélvezõk ruházatával, alig-mozgásával, a nemzetköziséggel (angol tolmács),...

Szóval nekem ez a film az elcsalt testiségrõl szólt, amiben mindannyian közösek vagyunk, és erre a létszituációra kevesen látnak rá igazán. Az egyik csoport, aki ezt látja és megfogja, azok az igazi mûvészek. A film szerintem boncolgatja a testiség mellett a mûvész, a mûalkotás mibenlétét, és a befogadás, a befogadó kérdését. És van benne jópár csemegéznivaló motívum, ami nekem legalábbis ezen értelmezés mentén szépen kibomlik a filmben.

Nagy grat Pálfinak, a kiválló operatõrnek és a jó színészi alakításoknak. Akinek van kedve hasonlóhoz, az esetleg vesse össze Greenaway: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretõje c. filmjével.
9/10
Petrisz 2006 nov. 27. - 08:51:03 9/10
(24/287)
A film egyik forrása Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton c. noveelája. Zseniális, szellemes, érdemes elolvasni:

<a target="_blank" href="http://vasarnap.transindex.ro/?cikk=99" title="http://vasarnap.transindex.ro/?cikk=99">vasarnap.transindex.ro</a>
x-tro 2006 nov. 17. - 10:02:55
(23/287)
Az igazán komoly, ha úgy tetszik "mély értelmû" filmeket éppen az különbözteti meg az olcsó gagyitól, hogy nem lehet sem a cselekményét, sem a mondanivalóját egy, megengedem, bõvített mondatban elmesélni. Ezek az amerikai (és más) tucatfilmek. Az ilyen Taxidermia-szerû filmekben alkotói beszélnek, töprengenek valamirõl, elmélkednek, s lehet hogy nem is jutnak egyértemû végkövetkeztetésre. A nézõk a film nézése közben aktív figyelemre vannak kényszerítve, õk is gyúrják az agyukat együtt az alkotóval. Azon nézõk, akik erre a "közös" munkára nem képesek, vagy nincs rá igényük, nyugodtan felállhatnak és kimehetnek (elkapcsolhatnak, stb.).

Így nem is lehet elmondani egy-két mondatban e film lényegét. Értelmét, ilyeneket. Én nem kibújni akarok ez alól, csupán azt mondom, hogy itt akkor egy sokezer karakteres értekezésnek, vagy tanulmánynak kellene jönnie. Ezek helye pedig nem itt van...
Blur 2006 nov. 17. - 01:11:29
(22/287)
Valaki árulja már el nekem, hogy itt mirõl van még szó? De most komolyan mondom, valaki mondja el nekem a film mély tartalmát, mondanivalóját.
kispalissaci 2006 nov. 16. - 16:26:23
(21/287)
Marmyk, egyetértek!
És még valami. Aki az egész filmbõl csak a naturalitást veszi észre, az nem érti filmet. MErt ennél sokkal többrõl van szó. NA mind1.
Kötelezõ darab!
x-tro 2006 nov. 16. - 13:27:25
(20/287)
Ha megnézem pl. a nagy zabálást, akkor én most mondjam azt, hogy ilyen undorítóak a franciák, meg az olaszok?
nane már.
vagy todd solondz bármelyiket, akkor ilyen undorítóak az amerikaiak?
marmyk 2006 nov. 15. - 16:47:04
(19/287)
&#8222;Mármost valahányszor valakik valahol megnézik ezt a filmet, azt fogják hinni, hogy ilyen a magyar film, és hogy ilyen gusztustalanok a magyarok.&#8221; És ez a mondat kiragadva a cikkbõl. Inkább ilyen filmeket mutogassunk, mint a Gyöngyössy Bence féle &#8222;MÛALKOTÁSOKAT&#8221;, mert az a megbotránkoztató nem ez.
marmyk 2006 nov. 15. - 16:44:10
(18/287)
Hát nem tudom, szerintem baromság ennyi. A film tuti megy 13 országba. Kapott egy halom díjat, nem csak itthon hanem máshol. Minden normális szaksajtóban általában azért dicsérik. Franciáknál 16-korhatárral ment a film. Teljes egészben támogatom Pálfi véleményét a dologról. Premier plánba lövik szét a fejeket az esti 8-si filmbekben. Egy álló fa*szt meg dugdosnak. Közben a 13-15 éves kis csajok melle 70 % kint van nyáron. Akkor most mi a sza*ról beszélünk. Ács Miklós &#8217;85-ös Sön és grósz címû filmjében újságpapírba szarnak. Most hívták meg 2006-ban újra a Rotterdami filmfesztiválra (88-ban, már volt). Azok az emberek, akik undorodva fordulnak el egy álló f*sz látványától, gondolom csukott szemmel, mossák a pöcs*ket. Ráadásul nem tudom mit kell álszenteskedni. Ja és ajánlanám a sok állszentnek Larry Clark és Edward Lachman Ken Park címû filmjét. De még a Kölykök-et is erõsen ajánlott megnézni. Talán azért fáj az ilyen a típusú film ennyire az embereknek, mert ez közelit meg a valóságot legjobban. Nem a Barátok közt, Jóban Rosszban meg a Karibi tengerek kalózai. Tipikusan strucc eset. Ha nem nézünk oda, akkor nincs. Pedig álló fasz van. Szerintem menj el és nézd meg.
marmyk 2006 nov. 13. - 13:48:06
(17/287)
16473 2006 nov. 13. - 13:02:28 Előzmény marmyk
(16/287)
Szeretném megtudni, kik alakítotáka film elsõ harmadában a dézsában fürdõ lányok szerepét. A stáblistán nem igazodtam el, talán nincsenek is feltüntetve.
Elõre is köszi a választ.
marmyk 2006 nov. 09. - 16:52:40
(15/287)
igaz
x-tro 2006 nov. 09. - 15:11:55
(14/287)
... õ is magyar...
marmyk 2006 nov. 09. - 13:50:59
(13/287)
&#8222;Ilyen film még nem készült Magyarországon, akárki akárhogy undorodik majd&#8221; &#8222;ilyet vizuálisan magyar moziban, magyar filmagyagból nem nagyon lehetett látni...........nem kísérleti szinten, vagy akárhogy; egyáltalán&#8221; Ács Miklós filmjei is itt vannak, csak hát nem nagyon ismerik a nevet. És magyar.
dr_octavius 2006 nov. 08. - 21:57:23
(12/287)
Háhá : D

Ilyen film még nem készült Magyarországon, akárki akárhogy undorodik majd.................... lehet nyafizni, meg finnyáskodni, de a döbbenetet nem írhatja felül semmi, hogy ti. ilyet vizuálisan magyar moziban, magyar filmagyagból nem nagyon lehetett látni...........nem kísérleti szinten, vagy akárhogy; egyáltalán.

Kultstátusz : D
Pár éven belül majd megszereti a szélesebb közönség is, ahogyan letöltik, hozzájutnak stb. és jobban fog bejönni nekik mint az üvegtigrincs...........addigra beérik nekik is a mondanivalója.

De én már alig várom, és moziban nézem meg : D
Holnaptól! Mindenki befele! Moziba, sipirc!
x-tro 2006 nov. 08. - 13:16:24
(11/287)
Mivel nem közönségfilmrõl van szó, a kisszámú, de lelkes hazai közönség nagyobb része ovációval, a kisebb része megbotránkozott elutasítással fogja fogadni e filmet. Bár lehet, hogy az elõzetesen felröppenõ botrányszagnak bedõlve "túl" sokan ülnek mjad be, akiknek sem lelki, sem intellektuális felkészültsége nem fogja lehetõvé tenni e film teljes befogadását. Ez esetben az arány épp fordítottja lesz a fentinek.
delfinking 2006 nov. 08. - 09:47:27 Előzmény x-tro
(10/287)
Kiváncsi vagyok hogy fogadja a magyar közönség ezt a filmet! A tartalomról mindenhol olyan szûkszavúan és visszafogottan írnak. Azt hittem "edzett" vagyok, de annyi ocsmányság van ebben a filmben h. ez nekem sok volt ilyen rövid idõn belül. Van benne néhány nagyon jó jelenet meg kép, de én megbántam hogy megnéztem.
Czene Csaba iszonyat hiteles volt, mindent elhittem neki!:(
x-tro 2006 okt. 31. - 12:20:26
(9/287)
Tartalmaz...:)
kaa 2006 okt. 30. - 14:32:24
(8/287)
Én a Jancsó filmeket nem az esetleges pucér nõk miatt szeretem ;) Mindenesetre igen, a hatásvadászat minden film alapkelléke, probléma kizárólag akkor van, ha más értéket nem képes felmutatni. Valszeg a mostani tartalmaz ilyet.