Programkereső

Téma: Pacsirta

Spoiler
smartdrv 2014 aug. 04. - 20:45:48
(28/48)
nem az a baj a nõvel, hogy csúnya, hanem hogy egy ***moderálva***

(mármint a karakter, legalábbis ahogy a filmben alakítja N.A.)
Válasz
tortura 2014 aug. 04. - 19:33:28 Előzmény Margióca
(27/48)
Ugyan már, hagyjuk az edzõtermet, meg a plasztikát. Rengeteg ronda nõ van (volt, lesz), akit elvesznek és kiváló feleség, anya lesz. Ezer másért is lehet szeretni valakit - a külsején kívül. De ezen a lányon nem volt semmi szeretni való. Igen, rátelepedett a szüleire, és nem volt saját élete. Attól, hogy valaki nem kell a férfiaknak, még ezeregy jó dolog történhetne vele. Ehhez csúnyának sem kell lenni. Mindnyájunknak voltak bizonyára olyan idõszakai az életének, mikor épp nem volt párja, vagy nem volt mellette boldog. Mégis megtaláltuk az élet adta örömöket, csak tenni kell érte. Nem repül a sült galamb a szánkba.
Páger Antal valóban egy színészóriás. Nekem leginkább az Elveszett Paradicsomban tetszett. Abban a változatban, amiben Cserhalmi György és Hegyi Barbara játszott, Horváth Ádám pedig rendezte.
Válasz
tortura 2014 aug. 04. - 19:29:18 Előzmény Gina424
(26/48)
Bár már nagyon régen láttam ezt a filmet, de én is így emlékszem rá. Valahogy így érintett engem is, szörnyen ellenszenves volt a lány. Nagy Anna olyan kiválóan játszotta ezt a szerepet, hogy sikerült is "megutálnom" érte. Viszont van egy gyönyörû lánya - Huszárik Kata.
Válasz
LexH 2014 aug. 04. - 15:01:19
(25/48)
Páger az 1964-es cannes-i filmfesztiválon megkapta a filmért legjobb férfi alakítás díját, Nagy Anna pedig megkapta itthon az "ügyeletes ronda" szerepkört. Csak a Szinbádban tudott kiemelkedni belõle. Többet érdemelt volna.
Válasz
Tibag05 2014 aug. 04. - 14:40:53 Előzmény oncogito
(24/48)
"rátettek a nevelésükkel a prûdségre."
nem prûdek voltak,egyszerûen szégyellték a lányukat!
Válasz
9/10
oncogito 2013 okt. 20. - 21:27:01 9/10
(23/48)
Még valami. A "jó gyerek" alatt azt értem, hogy a szülõk nem vették észre, hogy a prûd nevelés Pacsirtánál törvénnyé lett. A legtöbb gyerek lerázza magáról, de néhányan nem.
Hogy ilyenné lett Pacsirta, szerintem a szülõk hibája, mert nem bátorították a naiv és félénk lányt, hanem rátettek a nevelésükkel a prûdségre.
Válasz
9/10
oncogito 2013 okt. 20. - 19:54:59 9/10 Előzmény Gina424
(22/48)
Szerintem Pacsirta egy naiv lélek és nem besavanyodott.
Nem rátelepszik a szüleire, hanem "jó gyermek". Bizonyára jó feleség is lett volna, ha van aki elveszi.
Válasz
perry 2013 okt. 20. - 12:17:15
(21/48)
Ami Kosztolányiban és Ranódyban egyazon az a mélységes érzékenység. Az írónál a társadalom reakciója Pacsirta szüleire az a kiváló jellem és karakter rajz amin keresztül a századelõ középpolgári figuráit bemutatja. Azok a finom vonások amibõl felsejlik a kikapós Dobáné, Miklós svindlerisége vagy Füzess Feri kedvességbe csomagolt gyûlölete.
A kisregényben felvonul a kor teljes társadalmi "palettája", és kapunk közben egy édes-bús történetet családról, vénkisasszonyról
valamint arról mit jelent bezárva maradni a családi közösségbe.
Kosztolányi lírája ezt a szomorkás életérzést szinte éteri magasságokba emelte ezek után prózáját olvasni , jelesül a Pacsirtát olyan mintha a kisregény könnyed sorai a költõ verseinek édes érzéseit tolmácsolnák.
Többünk elõtt ismeretes a kisvárosi közösség érzése, mikor a szomszéd mindent tud és mindent képes tovább adni, mikor a felszínen miden rendben van az emberek kedvesek, csak néha vehetõ észre egy gúnyos pillantás , összekacsintás vagy csak mögötted sároznak be.
A szülõi szeretet, az élni vágyás, majd a reménytelen bezárkózás ez a szinte görög sorstragédia csúcsát ostromló kis dráma, -amire mondhatnám ugyan ez minden családban megesik- ez a Pacsirta.
Mert, ugye van család aki beteg gyermek gondozására ítéltetett, vagy életüket áldozzák a családból kiszakadni nem tudó gyermekükért.
Vajkai Ákos és felesége Tóni életében is felsejlik a vidám élet rövid pillanata úri kaszinós mulatozás, kávéházi csevej, részt venni a kisváros életébe. Ettõl annyira fájdalmas a Pacsirta mert olyan a film is és a regény is mintha megmutatná a Vajkai házaspárnak a "kincsek palotáját" majd egy durva mozdulattal be is csapja az orruk elõtt annak ajtaját.
Tökéletesen tudják és élik meg azt a kettõsséget ami a szeretet a saját vérük iránt szülõi kötelességet jelenti, valamint azt a keserû döbbenetet ami megmutatja számukra, hogy innen nincs kiút, végérvényesen Pacsirta foglyaivá váltak.
A film kockáin szomorúságunk , együttérzésünk és megkocáztatom szeretetünk teljes tárháza Pacsirtáé, amint peregnek a kockák változik az érzelem.
Feltárul belsõ világa, az úrhatnámság, kompromisszum képtelenség, az a megfojtó szeretet ami bezárja a szülõket a jelképesen és a valóságban is a kalickába, mint Pacsirta az agyondédelgetett galambot. Igazán egyszerû képsor amint a hazatérõ lány siratja a gondozás nélkül maradt galambot valamint amint Tóni arca amint behajtja sorra a ház spalettáit. A két sors, anya és lánya valamint Vajkai sorsa ugyanaz, ítélet és megfosztottság a város örömeitõl.
Nekem Ranódy az a képvarázsló akirõl mondhatjuk , hogy a neorealizmussal kacérkodott, ettõl függetlenül képes az érzelmek minden húrjából tiszta hangokat elõvarázsolni.
A film képei akár élethelyzeteket, akár korfestést kell, hogy ábrázoljanak azok pont ott és úgy szólalnak meg, ahogy az nagy filmes könyvekben meg van írva. Ha kell melankólia és ha kell dráma tükrözõdik a kockákról, és ezek érzéseket generálnak, hatnak néhol fájdalmas szomorúsággal, néhol pedig enyhe mosolyra késztetnek.
Azt, hogy Páger Antal az 1964s év Canes-i legjobb férfialakítás díját nyerte el az teljesen a helyén van.
Csak azt sajnálom, hogy mellette Tolnay Klári Tóni alakítása a nõit nem. Ennyi finomságot néhány gesztussal, örök érvényû alakítást amit a színésznõ Ranódy kamerája elõtt játszik keveset volt szerencsém látni.
Persze a többi karakter is a rendezõ zseniális színészvetésének köszönhetõen élõek sokoldalúak, kibontva egy egy jellem sötét vagy szeretni való oldalát is.
A Pacsirtát nézni,olvasni játék az idõvel, játék az érzelmekkel, fõhajtás Kosztolányi zseniális prózája olvasása közben , és tisztelgés Ranódy nagyszerû képi emberszeretete elõtt .
Válasz
smartdrv 2013 okt. 20. - 11:19:58
(20/48)
nyilván senki nem kérte a szülõket, hogy "feláldozzák magukat", csak szeretik hordani a mártírjelmezt
Válasz
Margióca 2013 okt. 20. - 08:48:22 Előzmény Gina424
(19/48)
Valahol idõben nagyon eltévedtél, 1924-ben írta Kosztolányi. Valóban , Pacsirtának inkább edzõterembe kellett volna járni, vagy plasztikáztatni az arcát, nem a szülei nyakán lógni. Abban az idõben egy csúnya lánynak ha nem volt sok pénze (de itt még a sok pénz sem segített volna nagyon) esélye sem volt férjhez menni, talán egy 60 éves, vagy özvegy férfi 7 gyerekkel, aki szóba jöhetett volna.
Válasz
10/10
Gina424 2013 ápr. 29. - 22:06:27 10/10 Előzmény Aggerawayter
(18/48)
Hûha, lehet, hogy nem ugyanazt a filmet néztük. Számomra Pacsirta kinézete teljesen másodlagos, és pont, hogy nem a csúnyasága miatt nem kapott férjet, és nem élt teljes életet, hanem a jelleme miatt. Mert egy elviselhetetlen, besavanyodott vénlány, aki már tíz évvel ezelõtt, húsz évesen is az volt. Semmi élet nincsen benne, ezért a férfiak menekülnek elõle/mellõle. Pacsirta nem csodálatos, és fõleg nem kedves. Ha bármi iránt érdeklõdött volna valaha életében, (zene, sport, könyvek, fõzés, sütés), bármi, akkor nem a szüleire rátelepedve agresszorkodna. És amíg a saját életével törõdne, addig a szüleinek is lenne szabadideje, arra, hogy színházba, étterembe járjon. Lehet, hogy férje nem lenne, de hobbija igen, és nem kellene a szeretetével megfojtania a szüleit. Ráadásul még örömet is találna az életben. Fõzök egy kis köménymaglevest, mert apukának megfájdul a hasa... Az ilyen kedves erõszakosságtól mentsen meg az Isten.
Nem sok ilyen Pacsirtával találkoztam életemben, de akikkel igen, azok elõl én is menekültem.
Válasz
10/10
settembrini 2011 aug. 09. - 16:42:46 10/10 Előzmény cirmi11
(17/48)
Ez nem vers. Ez egy fûzfapoéta gagyi próbálkozása.
Válasz
cirmi11 2011 jan. 24. - 20:51:56
(16/48)
Egy ide illõ verset olvastam Papp Bianca írta:


Pacsirta

egy Kosztolányi hõsnõ emlékére



Mikor a kislány elfogadta a láncot „anyukától”
ezzel a szóval anyává tett.
Érezted a boldogságot.
Az Élet elhitette veled egyetlen pillanatra,
hogy neked is meglesz a család, az
asszonnyá válás, a kibontakozás.
E megkeseredett, eltemetett ,
sok szeretet feltörhet végre, szétszórhatod
mint a napfényt, bearanyozva mindent.
„Ne csapja be a gyereket!” csattant
a férfi hangja, aki nem vette észre,
hogy most ölt meg, kegyetlen szavával
mindent kettétörve, téged a magány
sírgödrébe lökve.
Válasz
9/10
chyga 2010 ápr. 06. - 10:46:50 9/10 Előzmény Szex és New York
(15/48)
Amíg nem jutottam el a Te hozzászólásodhoz, vakartam a fejem. Bár asszociativ embernek vélem magam, Németh László sehogy nem akart idejönni. Más. Sajnálhatják, akik korábban látták a filmet, most -10.04.02- digitálisan kiszidolozott filmet adott a Filmmúzeum (áldassék a neve!). Hajrá Filmarchivum!
Válasz
Szex és New York 2010 ápr. 02. - 12:40:04
(14/48)
Van egy egészen zseniális jelenet benne: amikor a becsiccsentett társaság Darwinról beszélget...
Emlékeztek rá?
Válasz
Szex és New York 2010 ápr. 02. - 12:38:23 Előzmény Aggerawayter
(13/48)
Nagyszerû író volt Németh László, a kedvencem.
Iszony, Égetõ Eszter, Enberi színjáték, egyik zseniálisabb a másiknál.
Egy óriási hibát követett el: nem írta meg a Pacsirtát, hanem átengedte Kosztolányi Dezsõnek!
Válasz
Aggerawayter 2009 nov. 16. - 09:40:52
(12/48)
Németh László fordította az Anna Kareninat és írta az Iszonyt. Izgalmas íronak tartom.
Válasz
Aggerawayter 2009 nov. 16. - 04:01:23
(11/48)
Pacsirta egy csodálatos és kedves teremtés. A mai fogalmainkat tekintve egy szuper csajszi is lehetne, ha nem lenne annyira rusnya. A csunyasága miatt senkinek nem kell mint feleség és ez az õ tragédiája.
Válasz
10/10
neyocise 2009 nov. 13. - 23:07:58 10/10
(10/48)
Érdekes, hogy mennyire mást jelent más-más embereknek, de nyilván épp ettõl jó. Én ma délután újra végignéztem, és se mosolyogtatónak, se befejezetlennek nem éreztem. Biztosan azért, mert a pacsirták szemszögébõl néztem, és kevésbé tudtam sajnálni a normális embereket.
Válasz
Aggerawayter 2009 nov. 13. - 00:55:52
(9/48)
Kitünõ a link és az idézet is. Ha jól emlékszem hangoskönyv verzióban is lel lehet tölteni a MEK-rõl a mûvet. A film igazi befogadásához szerintem mindenképpen fontos ismerni az eredeti kisregényt.
Jó látni egy olyan filmet, ami ilyen remekül visszaadja a könyv hangulatát és mondanivalóját is.
Nincsenek a filmben harsány poénok és gegek. Nincs megrendítõ dráma és elképesztõen mély mondanivaló. Ellenben végig élvezetes és néhol megrendítõ, de inkább mosolyogtató. Kötelezõ azoknak, akik szeretik azt a mûfajt, ami az emberi lélekkel foglalkozik.
Válasz