Programkereső

Téma: Nincs bocsánat

Spoiler
tommy_wiseau 2011 márc. 29. - 23:16:45
(77/117)
Nincs olyan jó, mint mondjuk a Jó a rossz és a csúf, de ezt is nagyon élveztem. Clint Eastwood-ban nem lehet csalódni. 9/10
Válasz
8/10
indienemesh 2011 febr. 24. - 21:53:42 8/10
(76/117)
Jó film, érdekes, hogy western létére nem akcióval, inkább lélektannal foglalkozik. Talán a játékidõ el lett nyújtva, de ezen kívül jó volt a film. 10/8
Válasz
9/10
Sonny Burnett 2011 jan. 26. - 13:39:54 9/10
(75/117)
Hát ez kegyetlen jó kis filmecske volt. Az elején nem erre számítottam. Aztán mikor elkezdték lõni az egyik manuszt és M.F. inkább letette a fegyvert és elment akkor már érezhetõ volt, hogy itt valami lesz.

Amúgy aki leszólja Eastwoodot keményen az nézzen már utána milyen ember is õ. Hogy mit tett az asztalra, hogy hányféle díjat kapott és azokból is hányat. Szerintem nem véletlenül az egyik legelismertebb ember Hollywoodban.
Válasz
rajongo1 2010 szept. 11. - 08:19:37
(74/117)
Na látod az sem tetszett. Akkor visszakérdezek: láttad már a Pillangó címû filmet. Tudom, hogy nem egy kategória, de abban sokkal több van, mégsem kapott Oscart.
Válasz
rajongo1 2010 szept. 10. - 17:04:22
(73/117)
ki tényleg jó filmet akar, nem feltétlenül westerneset, az nézze meg a Pillangó címû filmet ( Dustin Hoffmann,Steve MacQueen). Na az FILM, mégsem kapott Oscart, mint ez a szar.
Válasz
rajongo1 2010 szept. 10. - 16:58:51 Előzmény szzs
(72/117)
Tökéletesen egyetértek veled!
Válasz
rajongo1 2010 szept. 10. - 16:56:40
(71/117)
Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy színész NE RENDEZZEN filmet, mert abból jó nem lesz. Megnéztem a filmet, bár az elsõ 20 perc után ki akartam kapcsiolni, mert rettenetesen untam.De végignéztem, sajnos. Nem is tetszett a film. Az alaptörténet gyenge, a sztori gyenge. Nem tudom, egy jobb rendezõ mit hozott volna ki ebbõl, de ilyen remek színészek által biztos jobbat.
Sajnos Clint Eastwood nem jó rendezõnek. Színésznek hatlmas, de ne rendezzen.
Ha valaki jó western filmet akar nézni, az Lee Van Clief filmeket nézzen.
Válasz
7/10
gyurgyak 2010 júl. 31. - 09:06:07 7/10
(70/117)
zerrik08:
ez a legjobb cowboy film amit valaha is láttam ez az Eastwood tényleg nagyon jó színész de már 80 éves :/

ez az elsõ western film,amit láttál?nézd meg a dollár trilogiát valszeg megváltozik a véleményed.azzal a három filmmel össze nem lehet hasonlítani ezt.nekem nem tetszett annyira mint az elõttem hozzászólóknak,7/10

Clint Eastwood a legjobb!
Válasz
9/10
zerrik08 2010 júl. 30. - 12:49:25 9/10
(69/117)
ez a legjobb cowboy film amit valaha is láttam ez az Eastwood tényleg nagyon jó színész de már 80 éves :/
Válasz
10/10
Ford Mustang 2010 jún. 27. - 15:26:59 10/10
(68/117)
igen, nagyon jó film, Eastwood egyik legjobb munkája. '93-ban meg is kapta érte a jutalmat:) a maximális 10est kapja a film.
Válasz
Guszti2004 2010 jún. 26. - 23:59:16
(67/117)
Picit visszavett a hangulatból, hogy miközben Clint próbált gonoszul nézni az egész fejét eltakarta egy nagy "adományvonal" felirat (azon volt a kalap).
De azért nagyon jó film.
Válasz
kuvaszos 2010 jún. 03. - 18:27:08
(66/117)
Szinte minden film a jó és a rossz küzdelmérõl szól. A cowboyfilmek sikerének lényege, hogy a jó és a rossz küzdelme itt rendkívül direkt, durva, elnagyolt, és ezért nagyon intenzív hatású (feltéve, hogy ez a direktség jól irányított és tudatos). A "Nincs bocsánat" címû film (és az alaptörténet) erénye, hogy a cowboyfilmek fent vázolt alaphatását megfejeli két másik hatással. Az egyik a nyers realizmus (itt nem a szokásos módon, "távolságtartóan" lövik le az embereket, nem a háztetõrõl potyognak a mûesõ statiszták). A másik beemelt hatás az, ami miatt egyáltalán érdemesnek tartottam az ujjaimat megmozgatni ezzel az alkotással kapcsolatban. Ugyanis Eastwood - alattomos módon :)- erõsen használja a legjobb, "legfinomabb filmek" lélekábrázoló eszközeit is. Így elég részletesen megismerjük a seriff személyiségét, motivációit és az emberi roncs exbérgyilkosét is - látjuk a látszatot és Eastwood jól láttatja az emögött megbúvó valóságot is. Ez a valóság persze nem egyszerû, hanem erõsen összetett (ez jellemzi a finomabb, jobb filmeket, de nem a western-t). Az a rendkívül izgalmas ebben a filmben-történetben (és itt jön "a titok"!), ahogy a jellemábrázolások idõben keresztezik egymást. A hatalmas társas megbecsülésnek örvendõ seriff és a presztízsnélküli piti csavargó egy szokatlan területen küzd meg egymással: az ítélõképességüket mérik össze. A film lényege - és ez hordozza a katarzist -, hogy a csavargókülsejû senki az, aki jól ítél, aki jól látja a dolgokat, és a helyes, igaz véleményét úgy képes érvényre juttatni (mert képes, ha ezt nem is néztük volna ki ebbõl a szerencsétlenbõl), hogy közben az ellenfelet a lehetõ legfájóbb pontján, a keménységében (ami már-már a gonoszsággal határos) tiporja meg (ezért fontos a western-közeg - ezt egy angol romantikus környezetben nem lehetett volna ilyen direkt módon - és ilyen döbbenetes hatással elintézni). Olyan ez a film, mint egy tûzijáték. Újabb és újabb csúcsfények robbannak fel egymás után, de sokszor egyidõben is - és minden robbanás egy-egy tiszta, ó-értelemben vett katarzis.
Nem volt minden tudatos - gondolom nem is lehet - de van olyan az életben, hogy valahogy minden passzol. Ez a film a maga kategóriájában verhetetlen...
Válasz
ilali 2010 ápr. 25. - 11:34:58
(65/117)
(„hogy egyetlen lánya miért ment hozzá egy közismerten rossz életû és részeges alakhoz”

„Miért esztek és isztok a vámszedõkkel és a bûnösökkel?
És felelvén Jézus, monda nékik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bûnösöket a megtérésre.”)
Válasz
offtopic
wukovsky 2009 szept. 30. - 12:19:54 Előzmény Gabrischka
(64/117)
Magam sem fogalmazhattam volna szebben, és azt ne feledjük, hogy

Spoiler

A záró akkord elõtt a szájára vesz egy üveg töményen, igen igen leissza magát, és vissza kerül abba az állapotba, ahonnan a felesége kiemelte õt. Tehát a jó útra térés tulajdonképpen az italozásról való leszokást jelentette, így uralkodni tudott azon az énjén, ami odabent lappangott. Viszont amikor újra ivott, megint elõtört a gyilkos vadállat: "megölöm még azt is, aki csak csúnyán nézz!!! Megölöm még a családját is!"

A záró részben még volt egy nagyon jó mondat, hogy mrs valaki továbbra sem tudta meg, hogy egyetlen lánya miért ment hozzá egy közismerten rossz életû és részeges alakhoz. Talán azért, mert látta benne azt, hogy jó ember is lehetne belöle, ha valaki megmutatná neki, hogy mi az a jó.
Válasz
kinsey 2009 szept. 30. - 12:12:28
(63/117)
Ez a film alapmû!Mindenkinek látnia kell!Ennyi. 10/10
Válasz
nusrath 2009 szept. 24. - 17:47:14 Előzmény ilali
(62/117)
MESTERMÛ. nem kimondottan szeretem az öreg clintet, de ez a filmje, meg a titokzatos folyó nagyon ott van!!
gene hackmant viszont annál jobban kedvelem, õ nagyon nagyot alakított a korrupt litle bill szerepében.
Válasz
ilali 2009 júl. 05. - 19:51:17
(61/117)
Az igazság az, hogy amitõl ez a film jó azt nem lehet megírni. Aki nem most került ide egy másik bolygóról az pontosan tudja, hogy normális hétköznapi életet élõ (bármit is jelentsen ez) nõkkel, sokkal csúnyábban bánik el az élet.
Válasz
Gabrischka 2009 júl. 03. - 19:57:47
(60/117)
Pontosan..:-)
Válasz
wim 2009 jún. 30. - 15:19:37 Előzmény Gabrischka
(59/117)
Azért ne feledkezzümk meg a címrõl, ha már a film erkölcsi hozzáállását nézzük! A kölyök gyilkosság utáni vallomása jól összefoglalja, mit is gondoljunk az emberi élet kioltásáról, a cím pedig kimondja a végsõ szót. Szerintem ez elég világos.
Tetszik, amit írtál a fõhõs lelki érésérõl, de szerintem korábban is elsõsorban a pénzért ölt, mint ahogyan késõbb is az motiválja, amikor útnak indul.
Válasz
Gabrischka 2009 jún. 29. - 18:48:30
(58/117)
Ennyi díj ellenére kissé "szájbarágós" filmnek tûnt nekem. A jó útra tért bûnözõ sztorija, aki még utoljára bosszút áll a barátjáért. Nem akar többé gyilkolni, mert megboldogult felesége jó hatással volt rá, megváltozott, de a valódi változás mibenléte nekem kissé sántít. Úgy tûnik eredetileg sem volt pszichopata, hiszen csak részegen, öntudatlanul ölt, ugyanakkor nem egyfajta erkölcsi pálfordulásnak köszönhetõ az, hogy már nem gyilkol, hanem talán a szeretet, a felelõsségvállalás és elfogadás erejének. Ez nagyjából azt is jelenti, hogy felnõtté vált a felesége mellett, tehát egyfajta gyermeki attitûd jellemezhette korábban, játékból ölhetett. Én hiányolom a filmbõl az alapvetõ erkölcsi parancsnak, az emberi élet védelmének megnyilatkozását. Talán egyedül az indián asszony tekintete árulkodik errõl. Ugyanakkor feltehetõen hûen adja vissza a film annak a kornak és vidéknek az emberi élet értékérõl alkotott elgondolását.
Válasz