CHRISTIAN MEIER en la telenovela - LA TORMENTA
Cap – 081 – Telemundo
2009 július 22 – SZERDA – Dzsanna


DEMETRIO házában

ARGIMERO - Értem, hogy érzed magad, és hogy szenved a szerelemtõl! De ha nem kontrolálod magad, ez a nõ, María Teresa lesz a veszted!
SANTIAGO – Az, bácsikám! Az elsõ naptól, amióta megismertem. És még mindig az,, mert María Teresa a végzetem! De: nem hitt bennem. Nem akarta megérteni, mit kínálok neki. Lerombolt bennem mindent, amiért is ilyenné váltam, amilyen most vagyok: egy hozzá méltó férfi. Végül olyan ember lettem, akit a keresztapám kívánt a számára, férjnek.
ARGIMERO – Santiago Guanipa-ért kellett ezt az erõfeszítést tenned. Ne állj meg itt most! Elõre!
SANTIAGO – Igen, és mit tegyek azzal a fájdalommal, amit érzek?
ARGIMERO – Tanulj meg együtt élni vele. Tanulj meg szenvedni érdekbõl! Így tesznek a férfiak! Mert az igazi férfi már a bõrérõl felismerhetõ!

LA TORMENTA

MT fekszik az ágyon, kezében Santos zsepijét szorongatja már megint, és könnyezik erõsen, miközben visszaemlékszik a folyóban történtekre. – a végén nagyot sóhajtva mondja: Ez õ! Neki kell lennie! De miért van mindez? Miért?
NANI beront a doktor szobájába - Doktor Ricardo, bocsásson meg, de a kislányomról van szó. Meg kell vizsgálnia! agyon rossz színben van, amióta megérkezett
DR. RICARDO – Elõkerült? Megyek máris
NANI – Igen, a szobájában van, de valami történt vele! Kérem, menjen, és nézze meg, nagyon rossz színben van, amióta megjött. Nagyon megváltozott. A folyosón Enrique-vel találkoznak össze
ENRIQUE – Hol van MT? A lova ott kinn áll. Megyek hozzá, mert tudnom kell, hol vannak ennek a birtoknak a dokumentumai, mert ez nagyon fontos!
DR. RICARDO – Várj, Enrique! Ebben a pillanatban María Teresa a fontos! Csak apránként! Ez nem az a pillanat!
NANI – A doktornak igaza van, MT nem is lehetne rosszabbul. Valami történt vele, valami nagyon súlyos dolog, és nem tudom, mi történhet, ha most kérjük el tõle a birtok papírjait.
ENRIQUE – Maguk nem értik a helyzet súlyosságát. Rosszabbul lesz MT, amikor ez a nyerészkedõ Santiago Guanipa bemutatja a dokumentumait, és mi nem!
NANI – Nyugodjon meg, Enrique, kérem! Kontrolálja magát! Az elsõ María Teresa egészsége! Az orvosnak kell vele beszélnie, hogy megnyugtassa.
ENRIQUE – Rendben van! Megteszem, amit kérnek! Menj, és beszélj vele akkor! – mondja rezignáltan Ricardo-nak. Elvégre is te vagy ennek a birtoknak az adminisztrátora, nem igaz?

CIPRIANO HIVATALÁBAN

EDELMIRA – Cipriano, maga a mi üzlettársunk. Sõt, több mint az üzlettársunk, a barátunk sok-sok éve már, így aztán úgy döntöttünk, hogy felajánljuk a segítségünket a választásokon. Minden támogatásunk az öné.

SIMÓN – Maga nem veszíthet a választásokon! Az egekig magasztalja Cipriano-t, elmond egy fényezett választási beszédet, amitõl Cipriano majd elolvad, és megkéri, hogy írja le mindazt, amit mondott.
CIPRIANO pofája szétolvad, mintha hájjal kenegették volna – Ha én nyerek a választásokon, semmiért nem kell többé aggódnunk. Leszedem Argimero és Santiago Guanipa fejét, és leteszem maguk elé!

LA TORMENTA-N

ENRIQUE – Senki sem veheti el ezeket a földeket tõlem. A tormenta az enyém lesz, kerül, amibe kerül! És most elõkerült Santiago. Egy halottal több vagy kevesebb… nem számít! – mondja, és magához vesz egy revolvert.

PUERTO BRAVO FÕUTCÁJÁN

Edelmira és Simón beszélgetnek Cipriano-ról, és hülyének nevezik, amiért elhitte mindazt, amit Simón mondott neki. Mi lesz Enrique-vel?

LA TORMENTA-N

ENRIQUE fizet Santos dublõrének… és azt mondja, hogy nagyon jó munkát végzett, mert a hülye felesége elhitte, hogy Santos él. Tartsd meg ezt a titkot, ne mondd el senkinek!
ÁL-SANTOS TORREALBA – Hallgatok, mint a sír - Enrique vár, amíg megfordul, hogy eltegye a kapott pénzt, és ekkor hátulról fejbe lövi a szerencsétlent… hallgatsz, mint a sír! - mondja

LA TORMENTA-N

Dr. RICARDO – Furcsának látlak, történt valami?
MT – Igen, de nem akarok róla beszélni…
Dr. RICARDO - Újra találkoztál vele… Volt itt valaki, de nem vagy abban az állapotban, hogy elmondjam neked
MT – Dehogynem! Ki volt itt?
Dr. RICARDO – Elmondom, de fogadd nyugodtan… Valaki itt volt, hogy megreklamálja ezt a birtokot. Itt volt az ügyvédje a nevében.
MT – Mi a neve?
DR. RICARDO – Valamilyen Santiago Guanipa…

DEMETRIO HÁZÁBAN

Algimero – Megreklamáltam a birtokot a nevedben, és a papírokkal alátámasztottam az igazunkat
Santiago – Mit mondtak? Biztos, hogy nem számítottak erre. Azok a földek hivatalosan az enyémek, nincs min vitatkozni.
Algimero – Az a reakció, amit Enrique produkált… Nagyon érintettnek tûnt
Santiago – Õ a keresztapám gyilkosa. Eljön a nap, amikor szemtõl szembe állunk, és megtudja, hogy én vagyok Santos Torrealba… és ugyanazzal a machete-vel végzek vele
Algimero – Ez nagyon veszélyes játék, Santiago Guanipa ellenségeinek se szeri, se száma nincs
Santiago – Nem érdekel. Õ és MT egyformán meg fogják szenvedni. MT nem tud aludni, mert nem érti, hogy mi a helyzet. És Enrique a vérével fizet meg! És semmi sem akadályozhat meg abban, hogy megbosszuljam MT-n Valentina halálát!

LA TORMENTA-N

MT – Santiago Guanipa? Azt mondtad, Santiago Guanipa? – rökönyödik meg, és visszacseng a fülében, amikor Santos bemutatkozott neki Valentina sírjánál: „A nevem Santiago Guanipa, és mindennek én vagyok az ura: a földeknek, a folyóknak, a vadállatoknak, és a nõknek! Az történt, hogy mindez az enyém! És perelni fogom”
DR. RICARDO – Mi történt veled, María Teresa? Sápadt vagy!
MT – Nem, nem. Az nem lehet! Nem lehetséges!
DR. RICARDO – Megértem, hogy ez egy nehéz szituáció, de igaz! Valaki Argimero Guanipa néven jelentkezett be.Annak a férfinak, Santiagonak a nagybátyja, dokumentumokkal a kezében. És legális papírok, igazolta az ügyvédünk. Igaznak kell lennie.
MT – De ez nem lehet igaz! Apa miért nem mondott errõl nekünk semmit sem? Biztosan a halála után a mamád eladta a földeket annak az embernek És ha neked nincsenek arról papírjaid, hogy megcáfold ezeket, minden átkerül Santiago Guanipa nevére!

TATACOA BOSZORKÁNYKONYHÁJÁBAN

TATACOA – Valaki visszajött a halálból…
ABEL CAIN– Guanipa-nak a fia jött ide
T ATACOA– Tudtam, hogy volt egy fia Guanipa-nak
ABEL CAIN – Tehát õ is az ellenségünk?
TATACOA – Nem szükségszerûen.

LA TORMENTA-N

MT – Jaj, Ricardo… Santos Torrealba akarattal tette ezt. Amit te nem tudsz, az az, hogy én naponta találkoztam ezzel az emberrel, és tudom, hogy ez õ, Santos Torrealba… Nem hallucináció … kétszer is beszéltem vele. Elõször elájultam, de ma más volt, annyira más. Ma olyan dolgok történtek… dolgok, amik miatt biztos vagyok benne, hogy Santos volt! Bíznod kell bennem, mert nagy szükségem van rád! Ígérd meg, hogy ez kettõnk között marad. Ma beszéltem Santos-sal, bocsánatot kértem tõle, amiért túl késõn tudtam meg az igazat, de õ azt mondta, hogy a neve valami Santiago Guanipa. Santos visszatért. Csak azt mondhatom, hogy Santos szeret engem, ugyanúgy, mint azelõtt…
Dr. RICARDO– Engedd meg, hogy beszéljek Santos-sal, vagy Santiago-val, és rendbe teszek mindent.
MT – Tudtam. Tudtam, hogy él… Köszönöm, hogy segítesz nekem.

DEMETRIO HÁZA ELÕTT

SANTIAGO Domino-val – senki sem választhat el minket többé!
ALGIMERO – Mindenki ismeri Domino-t, veszélyes lehet
SANTIAGO – Nem, mindenki számára halott Domino, akárcsak Santos Torrealba. És én sem vagyok már az az intézõ, aki meghalt a folyóban. – ezzel ellovagol

LA TORMENTA-N

Dr. Ricardo közli Nani-val, hogy be kell zártniuk egy intézetbe MT-t, mielõtt túl késõ lenne

LA TORMENTA-N vágtat Santiago Guanipa

CIPRIANO HIVATALÁBAN

CIPRIANO –Santos „gyilkosaival beszél… éppen arról, hogy Santiago Guanipa itt van, és õ a hivatalos örököse a birtokoknak… és ha így megy, akkor akkor Puerto Bravo-t ellepik a Hilario Guanipa örökösök… és most azt akarja, hogy tegyék el az útból. Maguk végezték ki Santos Torrealba-t és nagyon jól tették. Ha megtalálják, megölik, és elmennek, mintha mi sem történt volna – csak senki meg ne lássa magukat…

VALAHOL LA TORMENTA-N

KÉT KEDVENC rendõröm – látják Santos-t vágtatni feléjük – DOMINO! Santos! Egyikük bezárja a szemét! Santos leszáll a lóról. Õk imádkoznak, hogy a fantazma eltûnjön!
SANTIAGO – Uraim! –
RENDÕR - Jaj, beszél a szellem! – elrohannak.
SANTIAGO – Gyávák!

LA GUANIPERA-N

EDELMIRA –Nem lehet, itt kell lennie, Ide tettem a leveleket. Ah, itt van! – elégedetten röhög.
SIMÓN Hilario fényképét tartja a szeme elõtt… és nem hisz neki… - Ez nem lehet! Mama, ez nagyon furcsa. Ez az arc. Ez a tekintet! Elõtte nem vettem észre. Most mindent értek! Amióta megismertem DST-t. éreztem valami megmagyarázhatatlan gyûlöletet iránta. És nem éreztem, hogy egy egyszerû melós ilyen indulatokat ébresszen bennem. Tudtam, hogy veszélyes lehet számunkra. És most már értem. Minden értek. Nem emlékezteti ez az arc valakire?
EDELMIRA – Igen, ez Hilario
SIMÓN – És ugyanaz, mint Santos Torrealba!

VALAHOL LA TORMENTA-N

A RENDÕRÖKET gyalog üldözi Santiago Guanipa – és lasszóval befogja õket. 

LA GUANIPERA-N

EDELMIRA – SANTOS TORREALBA! Persze, ugyanaz a tekintet, és arrogancia! Santos-ban, mint munkásban, kócosan, piszkosan, rendetlenül, nem vettem észre a hasonlóságot.
SIMÓN – Santos Hilario Guanipa. fia!
EDELMIRA – Santos/Santiago jön követelni a jussát: a birtokunkat!
SIMÓN – Santos halott, nagyon is halott,de S. G. él
EDELMIRA – Én nem bízom abban az emberben. Csapda lehet
SIMÓN – Santos igenis Hilario Guanipa. fia! És most mindent el akar venni tõlünk a nevében!
EDELMIRA – ST halott, nem örökölhet az apjától Rá kell vennünk Argimero-t, hogy hozza ide a házunkba Santiago-t…
SIMÓN – Látni akarom, szemtõl-szemben Santiago Guanipa-t!

LA TORMENTA-N

Dr RICARDO– Itt van a titkárom telefonszáma, Alesio… érted, mit kell tenned? Felhívod õt, és megkéred, hogy készítsenek elõ egy ambulanciás kocsit kényszerzubbonnyal MT számára… Csak el kell olvasnod, amit írtam. Valami történt Alesio?
ALESIO – Csak meg akarok kérdezni valamit… olyan rosszul van MT?
ENRIQUE – Szóval, mégis csak bezáratod…
Dr. RICARDO - Nos, volt egy beszélgetésünk ma, amitõl nagyon aggódni kezdtem. Azt mondja, hogy beszélt ma Santos-sal, aki Santiago Guanipa. Nézd, én orvos vagyok, de nem vagyok pszichológus szakorvos. Velem kell jönnie.
ENRIQUE – Nem akar majd menni.
Dr. RICARDO – Ez nem akarás kérdése. Vissza kell térnie velem, és vissza is fog akár jószántából, akár erõszakkal.

VALAHOL LA TOMENTA-N

Rendõr – imádkoznak Santos Torrealba szelleméhez, hagyja meg az életüket
SANTIAGO – Nem vagyok semmiféle szellem. De Santos Torrealba sem vagyok. Santiago Guanipa vagyok.
RENDÕR – Nagyon hasonlít Santos Torrealba-ra, ráadásul Domino-n lovagol, biztos, hogy az õ szelleme!
SANTIAGO - Megtudtam néhány dolgot, uraim! … Santos Torrealba-t megölette Cipriano az embereivel.
RENDÕR – Mi neki dolgozunk, de nem mi voltunk! Nem mi voltunk, Szellem úr!
SANTIAGO – Biztos? Tudom nem maguk voltak, Maguk képtelenek megölni valakit.Tudok róla, hogy megbízták magukat azzal, hogy megöljenek egy lovat, de megtagadták. Ez igaz? Ez az õ lova!
RENDÕR – Domino? Akkor ez Domino?
SANTIAGO – Igen
RENDÕR – Santos Torrealba nagyon bátor férfi volt, õ volt ebben a régióban a legbátrabb, és a lovacska Santos úré volt, de a lovacska semmiben nem volt hibás. Hogyan ölnénk meg egy ilyen állatot, igaz?
RENDÕR – Ha a polgármester rájön, hogy a ló él, megöl minket! Kérem, Santiago úr, ne mondja el, mert elítélnek bennünket.
SANTIAGO – Ne aggódjanak! És biztos vagyok benne, ha Santos Torrealba élne, hálás lenne, amiért nem ölték meg a lovát…
RENDÕR – Biztosan, mert olyan igazságos ember volt, mi nagyon barátságosak voltunk vele, és maga nagyon hasonlít rá!
SANTIAGO – Óvakodnom kell máris, ahogy ideérkeztem?
RENDÕR – Összetéveszthetik vele, és ki tudja, mit tehetnek?
SANTIAGO – De ha ez a Santos Torrealba halott… vagy kétszer is megölhetik ugyanazt az embert?
RENDÕRÖK – Nem, nem…nem… nem…
SANTIAGO – Nem? Nos akkor mondok valamit – és elkezdi lefejteni a rendõrökrõl a lasszót – annak az úrnak a nevében, aki ahogy mondják, hasonlít rám, meghálálom, hogy jót tettek a lovával. Figyeljenek ide! Maguk becsületes embereknek látszanak… csak ne dolgoznának a polgármesternek, aki viszont nem olyan jó ember! Van még valami! Ha hazaérnek, találnak egy apró ajándékot attól a szellem, démon vagy ahogy akarják, úgy hívják, Santos úrtól… - ezzel otthagyja õket, és elhajt Domino-val.
RENDÕR – Milyen furcsa, hogy mennyire hasonlít Santos-ra. Santiago Guanipa-t mondott: Úgy hívják? Miért olyan ismerõs nekem a családneve? Menjünk, keressük meg az ajándékot, amit a házunk elõtt hagyott nekünk!

LA TORMENTA-N

ENRIQUE – Beszéltél a birtok papírjairól MT-val?
Dr. ROCARDO- Megpróbáltam, de elkezdett beszélni nekem Santos Torrealba-ról, és nem akartam…
ENRIQUE – Ricardo, szükségünk azokra az eldugott iratokra. Nem mehet el, mielõtt átaqdná nekünk a papírokat. Ez nagyon fontos… Sajnálom, Ricardo, de ez túlságosan fontos, és ha te nem mered elkérni õket, akkor majd én megteszem! Értem, hogy a keresztapja vagy, de én meg a férje, és mindenekelõtt meg kell védenem õt! Õt és a vagyonát!Ezek nélkül a dokumentumok nélkül el vagyunk veszve!
Dr. RICARDO– Megértelek Enrique, de kérlek, ha beszélsz most vele ezekrõl a dokumentumokról, tedd azt finoman! Õ azt hiszi, hogy Santos és Santiago ugyanaz a személy, az Istenért!.
ENRIQUE – Akkor rosszabbul van, mint azt képzeltük. Beszélek vele, és nagyon kedves, és udvarias leszek. De biztosítalak róla, hogy MT nem megy el innen La tormenta-ról, mielõtt átadná a papírokat nekem

MT Santos zsebkendõjét a szája elé tartva visszaemlékszik - „Santos – Amikor akarja láthatjuk egymást újra. Akár ugyanitt, ha akarja. Azt hiszem, hogy az összetévesztés ellenére egész jól szerelmeskedtünk. Nem gondolja? Még pár napot itt maradok, és biztos vagyok benne, hogy újra találkozunk” – A tiéd voltam Santos Torrealba. Testben és lélekben átadtam magam, és még csak nem is érdekeltelek. Mi mást akarsz még tõlem? Kopognak. – Tessék! – megtörli a szemét. – Enrique, Fluentes ügyvéd úr, mi történt?
ENRIQUE – Mariaté azt hiszem, már értesültél a történtekrõl, és miután nincs vesztegetni való idõ, ezért a birtok eredeti dokumentumait azonnal látnunk kell
MT – Ha Ricardo intéz mindent, nem értem, miért te akarod elolvasni, Enrique!
ENRIQUE – Pontosan azért, hogy Ricardo intézkedhessen, el kell olvasnunk azonnal! Gyerünk, Marité! Te pontosan tudod, hogy elõkerült Hilario Guanipa fia, aki reklamálja a La tormenta-t.
MT – Igen. És az abszurd, amivel elõállt. Pontosan ezért akarok a bizalmasan beszélni vele! Ez az, személyesen akarok beszélni Santiago Guanipa-val…Már beszéltem errõl Ricardo-val, és õ támogatni fog.
ÜGYVÉD – Ha megbocsát, asszonyom! Ez egy nagyon kényes szituáció! A dolgok komplikálódhatnak. Én megvizsgáltam azokat az iratokat, pontosan ezért akarjuk látni az ön iratait.
ENRIQUE – Én rendbe tehetem ezt az ügyet, ráadásul kihasználhatjuk az alkalmat, hogy itt van velünk az ügyvéd…
MT – Kihasználom az alkalmat, igen, amíg itt van az ügyvéd… és beadom a válóperi keresetet ellened, most azonnal!