És elnézést a hosszabb bibliai idézetért, de egyrészt ez maximálisan politikai töltetû, hiszen a világpolitikáról, a világ fölötti uralomról szól; másrészt ha már Orbán is idézi, akkor ezt mostanában mások is fogják idézni, talán egyre többen; nem árt legalább egyszer elolvasni.

És vajon milyen tanulságokkal szolgáltak neki az afrikai évek? "Az életfelfogásom annyiban változott, hogy sosem hagyok maradékot, igyekszem annyi ételt vásárolni, amit meg tudok enni, Magyarországon nagyon sok mindent kidobnak" - válaszolta. Amióta hazajött, mindig panaszkodni hallja az embereket: "mit számít, hogy rosszak az utak? Legalább vannak utak. Kit zavar, ha vannak felújítások? Legalább vannak felújítások. Panaszkodnak az egészségügy és az oktatás miatt, pedig legalább van egészségügy és oktatás. A politikusaink meg az ottaniakhoz képest szent angyalok". http://www.origo.hu/nagyvilag/20120928-interju-kurucz-imre-pilotaval-aki-afrika-konfliktusovezeteiben-dolgozott.html

http://www.youtube.com/watch?v=mbG3PNtSA6U
Most már tényleg õsz van.
Október 7. - A zsidó vallás szerint Isten e napon teremtette a világot.

És még valami, a szenvedélyesség kapcsán. Sherry Argov írta, hogy a nõk és a férfiak a párkapcsolati játékot életre-halálra játsszák. Ez valóban így van. Ha pedig ez életre-halálra való játék, akkor nem árt tudni, hogy lehet benne nyerni. Szerintem a legfontosabb szabály ez: aki tisztán játszik, biztosan nyer, aki hamisan játszik, biztosan veszít. Például Varga Izabella, Ábrahám Edit, Meryl Streep tisztán játszanak és nyertesek; Demcsák Zsuzsa, Palácsik Tímea hamisan játszanak és vesztesek. Az elsõ három boldog és elégedett, és boldoggá és elégedetté tesz egy-egy férfit is. A másik kettõ boldogtalan és elégedetlen, és boldogtalanná és elégedetlenné tett egy-egy férfit is. A játékot tisztán és hamisan is nehéz játszani. Úgy tûnik, hogy tisztán nehezebb, de valójában a hamis stratégia sokkal fárasztóbb és kimerítõbb. Ha pedig a tiszta és hamis játékmódnak is bonyolultak a szabályai, akkor miért ne játszanánk tisztán? Akkor biztosan nyerünk.
Van három könyv, három nõi szerzõtõl, amik bõségesen leírják a tiszta játék szabályait:
http://moly.hu/konyvek/sherry-argov-miert-a-rossz-lanyokat-szeretik-a-ferfiak
http://www.libri.hu/konyv/szeresd-onmagad-es-mindegy-kivel-elsz.html
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=menekules-a-meghittseg-elol&ID=316649
Meglehetõsen különbözõ oldalról fogják meg a témát, de a legmélyén ugyanarról van szó – hogyan lehet egy másik emberhez tisztességesen kötõdni és nem tisztességtelenül. Hogyan lehet egy másik embert szeretni és nem kihasználni.

A másik: http://mariablogja.wordpress.com/2012/09/30/a-naci-mihaly-arkangyal-legioja-szellemet-idezte-meg-szektas-toborzobeszedeben-orban-viktor/ - ebben volt egy nagyon különös részlet: "Ma Szent Mihály napja van. Ezt adja ma elénk az Írás. Idézem. „Akkor harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az õskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.” Idézet vége…Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az, aki tud olvasni a jelekbõl, olvashatja. Új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak elsõ parancsolata így hangzik: az erõsek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erõs nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullanak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvasson a jelekbõl!"
Szóval, Orbán az apokalipszis könyvébõl idézett, méghozzá egy nagyon fontos helyet, az apokalipszisnek a kezdetét. Ez nagyon különös, illetve érdekes. Érdemes hozzá egy kicsit tágabb szövegkörnyezetet elolvasni:

És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az õ fejében tizenkét csillagból korona; A ki terhes vala, és akarván szûlni, kiált vala, és kínlódik vala a szûlésben. Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az õ fejeiben hét korona; És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szûlõ asszony elé, hogy mikor szûl, annak fiát megegye. És szûle fiú-magzatot, a ki vasvesszõvel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az õ királyiszékéhez. Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentõl készített helye van, hogy ott táplálják õt ezer kétszáz hatvan napig.
És lõn az égben viaskodás: Mihály és az õ angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az õ angyalai; De nem vehetének diadalmat, és az õ helyök sem találtaték többé a mennyben. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az õ angyalai is õ vele levettetének.
És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erõ, és a mi Istenünknek országa, és az õ Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala õket éjjel és nappal a mi Istenünk elõtt. És õk legyõzték azt a Bárány véréért, és az õ bizonyságtételöknek beszédéért; és az õ életöket nem kímélték mind halálig. Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van.
Mikor azért látta a sárkány, hogy õ levettetett a földre[...] elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az õ magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megõrzõivel, és a kiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; És álla a tengernek fövenyére.
És láték egy fenevadat feljõni a tengerbõl, a melynek hét feje és tíz szarva vala, és az õ szarvain tíz korona, és az õ fejein a káromlásnak neve. És e fenevad, a melyet láték, hasonló vala a párduczhoz, és az õ lábai, mint a medvéé, és az õ szája, mint az oroszlán szája; és a sárkány adá az õ erejét annak, és az õ királyiszékét, és nagy hatalmat. És látám, hogy egy az õ fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az õ halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat. És imádák a sárkányt, a ki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat, ezt mondván: Kicsoda hasonló e fenevadhoz? kicsoda viaskodhatik õ vele?
És adaték néki nagy dolgoknak és káromlásoknak szóló szája; és adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig. Megnyitá azért az õ száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az õ nevét és az õ sátorát, és azokat, a kik a mennyben laknak. Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és õket legyõzze; és adaték néki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen. Annakokáért imádják õt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, a mely a Bárányé, a ki megöletett, e világ alapítása óta. Ha van füle valakinek, hallja! Ha valaki fogságba visz mást, õ is fogságba megy; ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell annak megöletni. Itt van a szentek békességes tûrése és hite.

Ebbõl a következõ derül ki:
1. a sárkány még nem vettetett le, tehát a sárkány még a mennyben lakik! Még nincs itt a földön!
2. ha levettetik, akkor egy embernek fogja adni a hatalmát, akit a szöveg fenevadnak hív. Az új "rendszert" vezet be a földön, mindenkit az ördög uralma alá kényszerít. Aki ellenáll, azt megöli. Aki behódol neki, az viszont elkárhozik.
3. 1260 nap és 42 hónap ugyanannyi idõt jelent: 3,5 évet.
Orbán ezt már "baromira" várja – azt mondja hogy: "Új törvények világa közeledik az európai kontinens felé." Nos, ha új világ közeledik, az a fenevad világa lesz.

Ezt még egy kicsit folytatom, hogy kerekebb legyen.
Az egyik, ha már filmekkel példálóztam: nagyon tanulságos a Forrest Gump kapitányának története, akinek levágták a lábát, és dühödten harcolt Istennel – és NYERT. Istennel lehet harcolni. Sõt, nyerni is lehet. Hasonló történet van az Ószövetségben, ahol Jákób egy egész éjszakán keresztül harcolt az Úr angyalával, és nyert – ezért az angyal megváltoztatta a nevét Izraelre, aminek a jelentése: Isten harcosa. De "emlékül" az angyal kificamította Jákób csípõjét, attól kezdve egész életére sánta maradt. Aki Istennel harcol, az nyer. De ehhez tényleg Istennel kell harcolni, Õrá önteni minden keserûséget, Õt vádolni, Õt kérdezni, hogy MIÉRT, MIÉRT, MIÉRT? Amíg a külvilággal harcolok, a valóság ellen hadakozok, a politikát szidom meg az idõjárást, az Orbán az ellenfelem vagy a Bajnai, addig mindig veszítek. De ha náluk méltóbb ellenfelet keresek, ha nem elégszem meg kisebb ellenféllel, mint Isten, akkor nyerek. Ha Istennel rúgom össze a port, akkor Isten megtanít nyerni. Ahogy a Forrest Gump kapitányát megtanította, úgy mindenkit megtanít. Csak annyi a feltétel, hogy Istenre kell haragudni, ellene kell kikelni, és nem a Zorbán ellen. Aki a Zorbán ellen lázad, veszít. Aki Isten ellen lázad, nyer. Aki a Forrest Gumpot megírta, tudott egy keveset az életrõl...

Ez tényleg nagyon érdekes, majd elolvasom. Fõképp Varga Csaba jutott eszembe róla, és még valami: http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20243:fatum-morganum&catid=68:cssandorklara&Itemid=105 A szerzõnek van egy hosszú sorozata, amiben fõképp a magyar õstörténeti mítoszokkal foglalkozik, pl. Attilával: http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39025:isten-kardja-isten-ostoranal&catid=68:cssandorklara&Itemid=105 Különös, hogy Sándor Klára, a liberális kozmopolita nyelvész minek foglalkozik ennyit olyasmivel, amihez semmi köze, és amit a nyílt színen bõszen lenéz és megvet... És ha ilyenekkel is foglalkozik, akkor az egyik cikkének miért épp egy kelta mitikus lény a címadója... – a PPP videókon edzett logikámmal rögtön arra gondolok, hogy ez a látszólag hangsúlytalanul odavetett részlet fontos szereppel bír. Hiszen ennek a kelta mitikus lénynek látszólag semmi köze a szöveghez; valami szimbolikus jelentése lehet, amit nem tudok értelmezni, mindenesetre szépen reflektál az általad hozott cikkre.

Szerintem tök jó dolgot hoztál fel. Ez éppenséggel politikai töltetû is, hiszen a politikában rengeteg szenvedély nyilvánul meg és csapódik le. Sõt – tulajdonképpen bárminek, amirõl beszélgetünk, köze van a politikához, hiszen a politikában is emberek viselkednek valahogy, a társadalom egyénekbõl áll. A klip nagyon érdekes volt, egy totális anarchiát mutatott be, ami igen könnyen kitörhet, és jó elõre felkészülni arra lélekben, hogy ne sodorjon el. (Ha "szerelmi jelenet"-ként kellene értékelnem, akkor nem tetszik. Egy kurvának öltözött nõ letapiz egy ismeretlen faszit, agresszívan letámadja, semmi közük egymáshoz, csak egy pillanatra tárgyként használják egymást. Egy efféle helyzet a valóságban megalázó, nem izgalmas. Éppenséggel Naomi is meglehetõsen agresszíven és kihívóan viselkedett a másik klipben; ez talán inkább ijesztõ mint vonzó).
Amit írtam, azt szeretném valamivel kiegészíteni, mert félreérthetõ. Mármint az a része, amikor azt írtam, muszáj magunknak ledobnunk a terheinket, mert senki más sem fogja. Ez pontosan úgy hangzik, mintha azt írtam volna, hogy ha rossz a helyzetünk, akkor meneküljünk el vagy lázadjunk fel. Valami nagyon fontosat kihagytam belõle. Ha rossz helyzetben vagyok, akkor a következõ választásaim vannak: 1. behódolás (meghunyászkodás, az alávetettség elfogadása, engedelmesség); 2. menekülés, 3. lázadás. Úgy tûnik, ennél nincs több variáció. Pedig van. Mert ez a három még mind ugyanabból a lelki alapállásból táplálkozik: abból, hogy gyengének érzem magamat, a külvilágot pedig erõsnek. Azért hódolok be, mert gyenge vagyok, azért menekülök el, mert gyenge vagyok, azért lázadok fel, mert gyönge vagyok és már nem bírom az erõs külvilág terheit. Általában, aki lázad, segítséget keres, szövetségeseket vagy legalábbis legitimációt. És általában rosszabb helyzetet hoz létre, nagyobb elnyomást, mint amilyen a kiinduláskor volt.
Valójában, az igazi megoldás mindig akkor következik be, amikor elhiszem, hogy nem vagyok gyöngébb, mint a külvilág. Akkor oldódik meg minden probléma, amikor elhiszem azt, hogy van annyi erõm, amivel helyt tudok állni, és képes vagyok megbirkózni az adott helyzettel. Ha sikerül egy ilyen hozzáállásra eljutni, akkor akár benne maradok a helyzetben, akár elmegyek, akár elküldenek, akár ott tartanak, mindenképpen nyertes leszek. Mert tudom, hogy van elég erõm a helyzethez. Amíg erre a nézõpontra nem jutok el, addig hiába hódolok be vagy hiába menekülök, hiába lázadok – õrzöm magamban a vereséget, hiszen bármit is csinálok, tudom, hogy én vagyok a gyöngébb, aki ki van szolgáltatva.
Írok rá konkrét példákat is. A számomra leginkább megható példa erre a Sorstalanság (nagyon örülök, hogy Nobel-díjas lett). Köves Gyuri eljut oda, hogy képes helytállni a koncentrációs táborban, anélkül, hogy vádaskodna, gyûlölködne. Anélkül, hogy tehetetlen, kiszolgáltatott, szerencsétlen áldozatnak látná magát. Erõsebb lett, mint a koncentrációs tábor, mert belül szabaddá vált. Amikor valaki ide eljut, akkor a köteleit egy belsõ lelki tûz égeti le, egyszerûen már nem érzi azt, hogy a külvilág elpusztítja.
A másik példa az a film, amit tegnap emlegettem, az Ez a fiúk sorsa. Itt a nõ nem pusztán elmenekült. Hanem felismerte, hogy szabad, hogy nincs kiszolgáltatva, hogy akkor áll fel és akkor megy el, amikor csak akar. Maradhatna is éppen; de mivel épp jobb dolga akadt, ezért egyszerûen elment és kész.
A harmadik példám a nagymamám. Amikor 16 éves volt, tele volt dühödt keserûséggel az apja ellen, aki akadályozta, és nem engedett meg neki semmit. Ezért úgy döntött, a maga kezébe veszi a dolgok irányítását, csakazértis elszabadul otthonról, és bebizonyítja az apjának, hogy nélküle is boldogul. Ezért lefeküdt egy egyetemistával és teherbe esett. Ebbõl a megoldási kísérletbõl tisztán látható, hogy a lázadó gyöngének érzi magát - nem a maga erejére támaszkodott, esze ágában sem volt magától boldogulni, hanem egy számára elérhetõ "erõs emberre" akarta "rávarrni" magát. Az egyetemistának persze esze ágában sem volt egy ilyen buta libát a nyakába venni; lenyalta a tejszínhabot a felkínált gesztenyepürérõl, aztán hazament. A nagymamám végül egy sokkal rosszabb helyzetben kötött ki, mint ami ellen lázadt. És onnan már nem volt képes kimozdulni; de valahogy rájött, hogy õ tényleg szereti a házimunkát (ami elõl el akart volna szökni); élvezi, ha finomakat fõz, ha elmosogat, ha varr, ha otthont teremt. Mire kövér és ráncos öregasszony lett, szerintem sokkal jobb volt az énképe, mint amikor 16 évesen tele volt keserûséggel. Öregen is lelkes volt, akkor is volt benne szenvedély; de a lelkesedése nem haragban nyilvánult meg, hanem mondjuk abban, hogy nagy kondérnyi szörpöt meg lekvárt fõzött, ágynemût varrt, falvédõt hímzett meg hasonlók. És élvezte, amit csinál, közben dudorászott és tudta, hogy amit csinál, az jó és értelmes, azzal magának és másnak is örömet okoz. Leszokott arról, hogy azon aggódjon, hogy vajon 5 meg 10 év múlva mi lesz vele; megszokta, hogy épp azzal foglalkozzon, amit csinál, és ne azzal vergõdjön, amit úgysem tud megoldani. Rájött, hogy a problémák valahogy csak megoldódnak, és õ bármennyit is aggódik, attól semmi sem lesz jobb vagy könnyebb. Amikor 99 éves volt, és már teljesen elbutult, nem ismert fel senkit, még azt mondta – õ annyira jól érzi itt magát, hogy nem megy sehová. Még egy évig élt. Érdekes, hogy amikor már senkirõl sem tudta, hogy kicsoda, azt nem felejtette el, hogy szeret élni és jól érzi magát a világban. És ennek szerintem az az oka, hogy megtanulta, hogy erõsebb a problémáknál. A problémák megoldódnak, õ meg nem megy tönkre beléjük, nem hal meg; nagyjából mindent kibír. Ha ezt nem tanulta volna meg, akkor öregen is csak az elõtte tornyosuló nehézségeket látta volna maga elõtt, és folyton csak siránkozott meg vádaskodott volna.
Tehát, végül is az a lényeg, amit a politikában is bátran lehet hasznosítani, hogy a tetteimnél is fontosabbak az indítékaim. Az indítékaimat pedig az határozza meg, hogy önmagamra miképp tekintek: mint gyönge, erõtlen, elnyomott lényre, vagy olyanra, aki képes megbirkózni egy adott helyzettel. Hogy a konkrét tetteknél is fontosabbak az indítékok, arra legyen példa a Hair. Berger nem volt hajlandó bevonulni katonának. Erre lehetett volna az az alapvetõ indítéka a gyávaság. Ha ez lett volna az indítéka, akkor olyan módon próbálkozott volna megúszni a dolgot, hogy a BIZTONSÁGÉRZETE megmaradjon. De egy olyan szituációt vállalt be, amiben szintén nélkülöznie kellett a biztonságot, és úgy gondolta, hogy képes megbirkózni vele. Ha valakinek az az énképe, hogy képes szembenézni a kockázattal, azt az jelzi a leginkább, hogy marad fölös energiája mások segítésére. És Bergernek maradt energiája arra, hogy másoknak önzetlenül adjon, csak azért, mert jólesik, és nem azért, mert viszonzást várt volna érte. A másik jelzés a helyes énképre az, hogy nem szégyellt kérni. Nem szégyellte, ha valamire szüksége volt, hiszen õ sem kárhoztatott másokat a szükségeikért. És Bergernek nem kellett sem korbács, sem mézesmadzag ahhoz, hogy másokat vezessen. Aki csak korbáccsal vagy mézesmadzaggal boldogul, másképp nem képes az akaratát ráerõltetni a külvilágra, az alapvetõen FÉL. És ha FÉL, az azt jelenti, hogy belül, saját magát kicsinek és gyengének látja. Akármit is mutat kívülre, akármennyire is ijesztget másokat, õ maga fél. És aki fél, az másokat is meg akar ijeszteni, hogy azok is rettegjenek. Tehát, ha valaki meg akar félemlíteni, arról jó tudni, hogy ezt azért teszi, mert õ maga is fél. Azért nem lehet gyõzni sem behódolással, sem elmeneküléssel, sem lázadással, mert mindezek szintén félelembõl fakadó reakciók. A félelmet csak bátorsággal lehet legyõzni. Aki meg akar félemlíteni, attól nem szabad félni – és akkor egy idõ után ELENGED.
Valójában erre jöttem rá – egy problémás szituációt akkor oldok meg, amikor az a helyzet ELENGED. Aztán már tulajdonképpen nem is fontos, mi történik; a lényeg, hogy amíg az adott dolgot megoldhatatlanul félelmetesnek látom, épp addig a legjobb, ha benne maradok és "dolgozom" a megoldásán. Ha már megoldottam, akkor az ajtó, ami addig fogva tartott, egyszerûen kinyílik és én kisétálok rajta. Amíg a probléma ajtaja zárva van, hiába rugdalom; maximum még mélyebb börtöncellába esek vele és még hosszabb lesz a szabadulás.

örülök h a humorod a régi és ez ne is változzon :)
az ajánlatodat nem fogadhatjuk el..arra a kis pénzre neked van szükséged
itt Los Angelesben szépen megélünk majd
igaz gyenge kis sorikban játszik de az jól fizet :D

hosszan írtál..ha végeztem az olvasással majd válaszolok :)
a szenvedély szó több jelentéssel is bír így mindenkinek más jut az eszébe róla
lehet a munkájában..a hobbijában -de akár erõszakot is jelenthet vagy lehet két ember közötti
és a 4:30-nál lévõ jelenetben látható :D http://www.youtube.com/watch?gl=HU&v=Ek0SgwWmF9w

a képet a neten találtam az "Egészség Akadémia" elõadássorozat "Hétköznapi mérgeink..." kapcsán -más jelentése nincs

jaa és megragadom az alkalmat h bejelentsem (mielõtt bárki bármit félreértene)
Matthew-val úgy döntöttünk összeköltözünk xD http://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=214154