Copperfield és Uri Geller is zsidó, nézz utána ha nem hiszed!

Nem hallottál errõl?

Annak idején a "Hal a tortán" címû fõzõmûsor-sorozatban szerepelt, és én is kiakadtam ezen, mert azt mondtam, hogy ilyen nincs...

Nem tudom, miért én vagyok az örökös elégedetlenkedõ...

Szita Bence nevelõapja és nõvére.
Talán nem a legszerencsésebb kifejezés, de egy kicsit "lerágott csont" érzésem volt velük kapcsolatban.
A kisfiú halála, meggyilkolása borzasztó, az elkövetés módja pedig iszonyatos, de sok új információ nem hangzott el azokhoz képest, akiket eddig is hallottunk.

Komár László özvegye - elsõ benyomásként - egy nagyon rokonszenves hölgy, bár ami az örökség körüli esetleges huzavonát illeti, nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ezt a nagy nyilvánosság elõtt kell kitárgyalni.
Az, hogy Komár végrendeletének felolvasását Kautzky Armand színmûvészre bízták, az meg egyenesen a groteszk határát súrolta.
A színész gyönyörû hangján, teátrálisan felolvasott végrendelet olyan volt, mint egy avantgard színházi elõadás része, - mellesleg, ha már a formán kívül, valaki a részleteket is meghallgatta, annak feltûnhetett, hogy Komár mindenét a szõke hölgyre hagyta, a nagyobbik gyermekének az örökségét (köteles rész), már régebben lerendezte, viszont egyetlen szó nem hangzott el arról, hogy mi a helyzet a másik, a kisebbik gyermekkel, õrá mit hagyott, az õ örökségével mi a helyzet.
Pedig - ha már egyáltalán a végrendelet felolvasásra került, - talán ez érdekelte volna a legjobban a nézõket...

Lang Györgyi, és Falusi Mariann...
A meghívásukra az ürügy az volt, hogy 25 éves a PaDöDö...
A két "hölgy" - a humoruk, egyéniségük, jó értelemben vett szabadszájúságuk, szókimondásuk, vagányságuk miatt - nagyon sokáig rokonszenves volt nekem.
Aztán amikor nyíltan elkezdtek politizálni, és meglehetõsen antipatikus módon álltak be az egyik politikai oldal mögé, akkor ez a szimpátia lassan kezdett elapadni, de a végsõ kiakadást a részemrõl az okozta, amikor Lang Györgyi részt vett egy kereskedelmi tv adó által szervezett fõzõmûsorban, ahol az egyik epizódban õ volt a házigazda, aki vendégül látta a többieket.

És a tv bemutatta, - azóta sem akarom elhinni, hogy ez valóban megtörtént, annyira groteszk és számomra elképzelhetetlen volt a dolog, - hogy Györgyi szép sorban felhívta telefonon a vacsoravendégeket, és megkérte õket arra, hogy hozzanak 10 és 20 forintosokat magukkal.
Hogy miért?
Mert az õ lakásában van egy pénzbedobással mûködõ üdítõital-automata, és ha a meghívott vendégek - a barátai - a vacsora után megszomjaznának, és innának valamit, akkor - PÉNZÉRT! - kaphatnak üdítõt az automatából!
Ezt ti el tudjátok képzelni?
Hallottatok már olyat a világtörténelemben, hogy valaki vendégségbe, ebédre vagy vacsorára meghív magához embereket, és utána szemrebbenés nélkül kifizetteti velük a fogyasztásukat???
És ráadásul, mindez ráfér az arcára, veszik a tv kamerák, és tudja, hogy ez le fog menni adásba, és egy egész ország látni fogja, hogy õ mennyire smucig?...
Falusi Mariann nemrég Pápua-Új Guineán járt, örültem volna, ha az ottani bennszülöttek a dzsungel mélyén egy - "Úgy szeretlek, majd megeszlek!" - felkiáltással adtak volna nyomatékot az énekesnõ iránti feltétlen rajongásuknak...:))

A mûsor végén a Váradi Roma Café zenekar egy rendkívül kellemes hangzású zenét játszott, iszonyatos, prozódiai hibáktól hemzsegõ szöveggel.
Roma honfitársainknak egyszer már szólhatna valaki, hogy a zenélés, éneklés, és a szövegírás az teljesen más dolog.
A zenében és az énekben õk zseniálisak, - ezt tudjuk, - ugyanakkor a szövegeik egy általános iskolás gyermek szintjén vannak, aki a konyhaasztalon, egy kockás papírra próbál szavakat egymás mellé írni, és csak arra figyel, hogy a sorok vége rímeljen, de a közbülsõ szövegre már nem fordít gondot.

Hajdú mûsora ezekkel a kényszerbõl, innen-onnan elõrángatott középszerû vendégekkel, egyre inkább kezd csendes unalomba fulladni.

Hajdú Péter adás közben egyszer észrevétlenül kiintegetett nekem, mert jelentették neki, hogy egyedül én nézem a mûsort.

Ez abból is kiderül, hogy a port csak úgy hemzseg a hozzászólásoktól...:))

Egyébként lehet, hogy nekem sem kellene fárasztanom magam ezzel a médiaturkálóból összeállított, általában hullott, vagy érdektelen embereket felvonultató gagyiparádéval. (Ebbe most nem számítom bele Gangsta Zolit, mert õt mindennel együtt, de csípem. Fõleg azért, mert jó humora van, és õszinte. Legalábbis el tudja velem hitetni...)

Somló Tamás vélt, vagy valós betegségét Hajdú annyira firtatta, hogy a végén már én kezdtem kényelmetlenül érezni magam. Ez egy darabig poén, lehet vele viccelõdni, vigyorogni, jópofizni, - mintha Hajdúnak az egyik rögeszméje az lenne, hogy mostanában állandóan segítségre szoruló beteg gyerekeket, meg betegségük különbözõ fázisaiban lévõ ismert embereket hív meg a mûsorába, nem tudom, hogy nincs-e a háttérben valami lelki defektus, ami a beteg emberekhez való vonzódást illeti...
Mert ha a kultúra, meg a közélet történései meg a szereplõi közül egy mûsorvezetõt állandóan ez a téma érdekel, akkor ott lehet, hogy elég nagy baj van...
Ha meg csak a szenzációkeltés a cél, kibeszélni közismert emberek különbözõ problémáit, testi-lelki nyavalyáit, azzal remélve a nézettség növelését, az sem valami nagy dicsõség.
Somló viszont így legalább ötször elmondhatta, hogy milyen sikeres volt az újból összeállt LGT zenekar koncertkörútja.
Nem csodálkoznék, ha ez lett volna a meghívásának az igazi értelme.

Gangsta és Somló csak töltelékszerepet jelentett a mai mûsorban, mert az igazi szereplõ az immár szinte minden adásban menetrendszerûen megjelenõ és nyilatkozó bûnözõ volt.

Sok minden elhangzott, pénzszállító autók sok évvel ezelõtti kirablásról, egy házaspár meggyilkolásáról, hamis vádakról, figyelembe nem vett bizonyítékokról, hiába hangoztatott ártatlanságról.
Meg arról, hogy az illetõ "úr" a házi õrizetét egy parkban, egy sátorban töltötte, az õrzésére kirendelt két rendõr társaságában.

Csak azért nem szúrtam magam tökön, mert jó elõre eltüntettem a kezem ügyébõl minden szúrásra alkalmas tárgyat.

Ha valaki - mint ez az ember - ilyen súlyos bûncselekményekkel van megvádolva, - teljesen mindegy, hogy a vádak igazak-e, vagy sem, - miért nincs elõzetes letartóztatásban, amíg ki nem derül a bûnössége, avagy az ártatlansága?
Ha valaki várhatóan 20-25 évet kaphat a bûncselekményeiért, a bíróság miért nem gondol arra, hogy egy ilyen várható ítélet elõl érdemes mindent egy lapra feltéve megszökni, mondjuk egy olyan országba, amellyel nincsen kiadatási egyezményünk?
És ezt megelõzendõ, amíg az ítélet meg nem születik, biztos-ami biztos alapon rács mögött tartani az illetõt?
Potenciális gyilkosok, kõkemény, fegyveres bûnözõk szabadon grasszálnak ebben az országban?

A másik, hogy 2004-es, meg 2005-ös ügyekrõl beszélünk.
Nem vagyok jogi szakember. De úgy tudom, hogy ha valaki ellen két év alatt nem sikerül megfelelõ mennyiségû bizonyítékot összeszedni, akkor el kell õt engedni, és ejteni kell ellene a vádat.
(Ha nagy marhaság, amit írtam, javítsatok ki, mert ebben nem vagyok otthon.)
Hogy lehet az, hogy 8, vagy 9 éve nem született még az ügyben ítélet?

Az "úrnak" az a mentegetõzése, hogy neki a legfõbb bizonyítéka az ártatlanságot illetõen a hazugságvizsgálaton való sikeres átmenés, engem abszolút nem gyõzött meg.
Ha máshonnan nem, amerikai játékfilmekbõl tudhatjuk, hogy magasfokú intelligenciával, hidegvérrel, felkészültséggel bizony a hazugságvizsgáló gép is átverhetõ.
Csak ez az egy bizonyíték, - ha más nincs, - nekem nem bizonyíték.
És amikor Hajdú megkérdezte, hogy - "Ön ezeket a cselekményeket nem követte el?" - akkor az illetõ nagyjából azt válaszolta, hogy - "Az objektív bizonyítékok szerint, nem."
Tehát nem azt mondta, hogy nem követte el, - amit minden ártatlan ember önkéntelenül rávágna egy ilyen kérdésre, - hanem egyfajta hivatalos szöveget mintegy felmondva, betanulva válaszolt.

Egy utolsó észrevétel, bizonyára nincs jelentõsége, valószínûleg csak nekem tûnt fel.
Ez a bûnözõ miért tartotta fontosnak a beszélgetés közben kétszer is megemlíteni azt, hogy teológiát végzett?...
Az ügy szempontjából ez miért volt érdekes?

Csak nem valamiféle hátsó szándék vezette õt is, meg a mûsor készítõit, hogy a nézõk tudatalattijában maradjon meg egy rossz asszociáció, hogy "No lám, ezek a papok, egyházi emberek, teológiát végzett alakok valójában milyen veszélyes figurák! Jó lesz tõlük félni, mert ezek mind ilyenek, bûnözõk, rablók, gyilkosok..."

Csak nem a sokat emlegetett médiamanipuláció egyik kristálytiszta megnyilvánulásának lehettünk szem és fültanúi?...
Biztosan nem...

Bocs, Randi még él, Isten éltesse sokáig, 85 éves.

Még csak annyi, nyilván ismered James Randi-t, aki bûvész volt, és természettudományos végzettségû, és az élete végét arra áldozta, hogy lerántsa a leplet Uri Geller minden "csodájáról". Nem olyan régen még nálunk is lehetett valamelyik tudományos csatornán (Discovery vagy Spektrum) látni a sorozatát, ahol pontról pontra bemutatta, hogyan csinálta Geller ezt meg azt, illetve, hogy szerinte hogy csinálta (és õ is megmutatta). Randi is részese volt annak az alapítványnak is, afféle amerikai "szkeptikusok társasága", akik 1 millió dollár kp.-t ajánlottak fel BÁRKINEK, aki minden kétséget kizáró természettudományosan igazolt bizonyítékát mutatja be földön kívüli lények látogatásának. Talán már írtam, de érdekes.... még csak nem is jelentkezett senki az egy millió dollárért (igaz, van egy záradéka, hogy ha nem bizonyít, vagy csalás, akkor a jelentkezõ fizet ezer dollárt amely az alapítványt gyarapítja.) Mégis, egymillió reményében sem kockáztatott senki ezret.
(Nem mintha én azt gondolnám, hogy egyedül vagyunk a világegyetemben, csak... de ez már más téma.)

Persze...bennem is iszonyúan mocorog a kisördög, hogy leírjak egy-két dolgot, de nem teszem. Azt gondolom, sejtem, melyik Copperfield trükkre gondolsz. Eredetileg mindig azt mondja, hogy nincs KAMERA trükk. Olyat nem állít soha, hogy nincs pl. SZÍNPAD trükk.
Azzal nem hiszem, hogy különösebben nagy titkot árulnánk, el, ha elmondjuk, amit már ezer filmben (Columboban is) lehetett látni, hogy a beépített emberek és a segítõk rendkívül nagy szerepet játszanak.
Copperfield eltüntetett egy F-16-ost, és utána elmondta hogyan. Ha õ elmondta, ezt az egyet én is elmondhatom. Az F-16-os eltüntetését elmondta, tévében (és okító célzattal). Kb. harminc, a közönség soraiból "véletlenül" választott ember vette körül, egymás kezét fogva (az egyébként tényleg igazi) F-16-os repülõt. Függöny, füst, stb., utána kezüket tördelõ, szinte síró emberek mondták, mármint akik körülfogták a repülõgépet,, hogy biz isten semmit nem láttak, jött a füst, és a következõ másodpercben eltûnt a gép. Így mondta mind a harminc, és ömlött az arcukról a megdöbbenés.
Nos, mivel ez magának Copperfieldnek a mûsorában hangzott el, itt is leírható.
"Van az a pénz" amiért nem látják az emberek a süllyesztõt a színpad alatt. Kb. tíz-húszezer dollár körüli összegre teszik ezt a pár másodperces kéztördelést és meglepetést (és az aláírást a titoktartási kötelezettségrõl, melynek megszegése esetén viszont egymilliót fizetnek a produkciónak vissza.)
...Ha emberek ilyen "Kéjjel-nappal..." bohóckodást megcsinálnak ennek a töredékéért, igazán nem nehéz harminc embert kiválogatni tízezer dollárért, aki esküszik majd, hogy nem látott semmit. Plusz egy fõ, szintén a közönségbõl, aki fejbõl bemagol harminc számot (sor és szék) amit háttal a nézõknek elmond, hogy "véletlen" legyen azok kiválasztása, akik eredetileg oda ültek, ezt egy közepes sakkozó is megtanulja, fõleg újabb tízezerért. Maga a show százezreket hoz Copperfielnek, és akkor a tévés közvetítés jogdíjairól még nem szóltunk.
..Copperfield mindezt pedig pontosan azért árulta el, mert ezzel is pénzt keresett. Ha ugyanis nem õ árulja el, akkor megteszi más, miért ne õ keresne ezen is, majd kitalál másik trükköt.
...ma volt valami magyar "mágus" azt hiszem a Fókuszban (csak ezért néztem) ahol egy Ferrari tûnt el. Igaz, nem közönség, hanem kamera elõtt. Egyetlen kamera járta körbe az elfüggönyzött autót meg nyolc embert... nevetségesen primitív dolog volt.
...Copperfield másik látványos trükkje, a tank eltüntetése, más módszer volt, ott még felbérelt nézõk sem voltak. Kamera is csak egy volt, és tényleg nem mozdult. Füst, köd, függöny. Függöny fel. Tank sehol. Közönség tombol.
...a forgószínpad meg forog... két teljesen azonos háttér díszlettel, gyorsan, erõs elektro-motorral. (nem én találtam ki, bemutatták). Ilyen egyszerû. ez nem számít KAMERA trükknek. Színpadtrükkrõl nem beszélt. Az sem kameratrükk, ha egy füstköd alatt egy precízen elhelyezett tükröt tesznek a kamera elé, amely a színpadról nem látható ál-színpadot mutatja.

...Amennyire büszke vagyok arra, hogy Houdini (Weisz Erik) Budapesten született és világhírû "szabadulómûvész" lett (amit már senkinek nem lehetne beadni, de akkor lehetett), annyira sajnálom, hogy Uri Geller is magyar származású (születési hely szerint), és õ Copperfield-del ellentétben nem illuzionistának, hanem látó mágusnak állítja magát.
De azt hiszem, ezt már kiveséztük, meg azt is, hogy hányan, hányszor buktatták már le.
De mindig van, aki bedõl neki, mindig vannak hívei, akik - fizetik.

helyesen:
Én eddig 4 db trükkjére jöttem rá...

Szia, Greg!

Sokat gondolkoztam azon, hogy ezt leírjam, - a mûsorról akartam írni eredetileg, talán sor kerül arra is, - de nagyon hosszan, és meggyõzõen írtál több hsz.-t a bûvészet lényegérõl, arról az illúzióvesztésrõl, amit egy-egy trükk leleplezésével tenne az, aki elmondaná a trükk mibenlétét.
Nagyon helyes, és maximálisan egyetértek azzal, hogy ne leplezzük le a bûvésztrükköket egy pillanatnyi dicsõségért, amit learathatunk azzal, hogy "mi bezzeg tudjuk, hogy csinálja, így és így".
Mert a következõ pillanatban egy csalódás lesz belõle, egy rossz szájíz, úgy érezhetjük, - hiába tudtuk meg a trükk nyitját, - hogy valamit elvettek tõlünk, hogy szegényebbek lettünk egy illúzióval, hogy a világra való gyermeki rácsodálkozásunkat megkarcolta valaki.
Viszont sajnos, az is igaz, hogy David Copperfield nevének említésekor éreztem úgy, hogy meg kell szólalnom.
Ugyanis én - amellett, hogy hozzád hasonlóan korunk legnagyobb illuzionistájának tartom, - megharagudtam rá, mert sajnos, õ is elkövette, és valószínûleg elköveti a legnagyobb hibát, bûnt, vétket, amit egy bûvész elkövethet.
Visszaél a bizalmaddal.
Mert kameratrükköket használ, ami egészen elképesztõ.
Márpedig azért, mert azt mondja, hogy nem használ kameratrükköt, - tehát a bizalmadra épít, mert hiszel neki, - és a következõ pillanatban ezzel a bizalommal visszaélve, és meghazudtolva saját magát, bizony kameratrükköt használ.
És ez - szerintem - a legmegbocsájthatatlanabb, és legkiábrándítóbb dolog.
Én eddig trükkjére jöttem rá, - egyiket sem fogom elmondani, - ebbõl egy, amikor kijön egy bezárt páncélterembõl, és a kamera végig mutatja a páncélterem bezárt és leláncolt ajtaját, a legegyszerûbb kameratrükk.
Sajnos.

Az évszázadok folyamán nagyon sok nagy bûvész született, elképesztõen hatásos, látványos trükköket találtak ki.
Nekem mégis Houdini volt és maradt a legnagyobb, - igaz, õ tulajdonképpen nem bûvész volt, hanem szabaduló mûvész, - mert õ nem alkalmazott trükköket, látványelemeket, hanem valóban olyan testi tulajdonságokat és képességeket fejlesztett ki magában, hogy gyakorlatilag bárhonnan és bármilyen helyzetbõl, láncokból, bilincsekbõl, lezárt ládákból, víz alól, és mindenféle egyéb helyekrõl meg tudott szökni.
Mondanom sem kell, hogy õ is magyar volt...

A tegnap esti Frizbihez csak annyit, hogy a szõke bûvészgyerek mutatványt leleplezõ produkciója számomra, ha lehet, egy fokkal még gagyibb volt, mint két héttel ezelõtt a magát egyedülálló képességûnek kikiáltó "látóasszony" vásári produkciója.
Anélkül, hogy bármit elárulnék a mutatvány lényegérõl, nekem, mint kívülállónak az tûnt fel, és az a kérdés merült fel bennem, hogy ha valaki ilyen képességekkel rendelkezik, - mármint, hogy leragasztott szemmel, törülközõkkel körbetekert fejjel is "lát", - akkor a papírdarabot miért kell letenni eléje az asztalra???
Miért nem tartják az arca elé a papírt, a ráírt szóval?

Annak örülök, hogy nem árulta el a trükk lényegét, viszont ha ez a dolog végül is így leleplezõdött, akkor kíváncsi lennék, hogy - a történetet visszafelé gombolyítva, - egyáltalán mi igaz abból, hogy a hölgyet a CIA is megvizsgálta, és õk sem tudtak rájönni a képességeinek a mibenlétére.
Jó sok hsz.-szel ezelõtt én is írtam errõl, meg arról is, hogy elképzeltem, amint a hölgy a komoly CIA szakértõk elõtt eljátszotta ezt a handabandázással körített hókuszpókuszt a fejére tekert törülközõkkel, hogy mi lehetett a hatás...
Ha eljutott odáig egyáltalán, amit most már egyre jobban kétlek...

Még egy dolog, aztán békén hagylak.
Nagyon szeretem a kártyatrükköket (is). De különösen azokat, amelyeket én találok ki (van ilyen, lehet, hogy más is kitalálta, de a lényeg, hogy nem olvastam sehol, sokat gyakorolva kitaláltam.) Nincs preparált kártya, elõttem bárki megkeverheti, stb. Nincsenek összeragasztott lapok, akár át is mehet a nézõ az utca másik oldalár és vehet egy vadonat új kártyapaklit, és megcsinálom. Nyilván tudod, ezek hogy múködnek általában, persze nyilván nem, hogy én egy adott trükköt hogy csinálok, (bár gyanítom, csak a részletek térnek el, neked is vannak hasonló trükkjeid).
...Az egész úgy kezdõdött, hogy a kislányomat szórakoztattam, elõször (nálunk is kapható, általad is említett) bûvészkönyvek tudományával. Utána rájöttem, hogy én is ki tudok találni dolgokat. (Kell hozzá pár dolog, memória, stb., hadd ne soroljam), de nincs preparált csomag, és mégis. Egészen megdöbbentõ eredményt lehet elérni, legszívesebben tényleg az orra alá dörgölné az ember, hogy csinálta, dehát... ez egy ilyen szakma, ahol a titok az titok. Még a lányomnak sem (õ hosszú órákat tölt el azzal, hogy kitalálja, ezt tisztelem. Majd ha igazán nagy lesz és még mindig érdekli, akkor elmondom.)
...Tehát azért vannak ennek a mûfajnak követelményei, van aki a kézügyességre alapoz, van aki a memóriára, vagy a számolásra, mások a technikára, és a legnagyobb menõk (Copperfield) ezek mellett az asszisztensekre is.
...Örülök, mikor látok egy Rodolfo stílust, ahol a kézügyesség, a figyelem elterelés sokat számít (bár nem minden az, ezt tudod.) De nagyon utálom, mikor azt kérik, mondjam el, hogy csinálta valaki, öt perc után.
...És utálom, hogy nem tehetem, de...nem tehetem. Picit jó is. Majd tovább adom valakinek. Majd.

Én nem vagyok "hiv." csak amatõr bûvész, de mélységesen egyetértek veled, hogy nem áruljuk el, amit tudunk. Amint alább leírtam, a legnagyobbak, mint Copperfield, akik vállalják, hogy illuzionisták és nem terjesztenek ökörséget magukról hogy földön kívüli mágusok lennének, évekig dolgoznak egy trükkön, nagyon precíz elõkészületekkel, sokszor nagyon sok pénz befektetésével, nyilván tudod, mire gondolok, és tényleg kamera és számítógép trükk nélkül meg tudnak dolgokat csinálni, amire csak ámul és bámul az ember. Dehát ez egy mûvészet. Szakma, hivatás, és mûvészet, kinek mi tetszik. Egy erdélyi fafaragótól sem lehet ellesni öt perc alatt, hogy csinál zseniális szobrokat aminek a mûvészetét harminc évig gyakorolta. Én azokat nem értem, akik azonnali magyarázatot várnak mindenre.
...De ezt neked, gondolom, nem kell magyarázni. Persze, idõnként érzi az ember a súlyát, hogy legszívesebben elmondaná, milyen egyszerû az illúziókeltés egy adott produkciónál, de nem tehetjük, ez a szakmai becsület. Vannak persze, kiugrott illuzionisták, akik tesznek a becsületre és pénzért eladják a trükköt, de õket a szakma leírja egyszer, s mindenkorra, joggal. (Sõt, azokat is, akik megvették tõlük...).
...Illuzionistának lenni nagyszerû. Bár tudom, több féle mûfaj van. Amiket látunk a Prizmán, mind technikai, sok segítõvel készült trükkök, ami nem baj, színpadon (sõt, õ kameratrükköt is használ) elmegy. Az igazi trükkök azok, melyekhez nem kell kamera. Segítõk persze vannak, én sem mondom el, melyik trükkben mik vagy kik. Aztán vannak olyan okos trükkök, mint Ungvári Anikó és követõi, akik rövidujjú pólóban végzik el a manuális trükköt, tehát nincs a kabátba rejtenivaló. Erre is van magyarázat.
...Egy dologra nem találok magyarázatot.
Arra, hogy vannak emberek hiszékeny milliói, akik annak dõlnek be, hogy egy gyertya fölé hajolva egy kapualjban leveszik a rontást róluk egy millió forintért. Ez ugyan részben az áldozat baja, de azért a szakmának is nagyon árt, mert összemossák az igazi mûvészetet a csalókkal. Erre nincs magyarázatom, azon kívül, hogy emberi butaság, ami nem ugyanaz, mint a látványra való õszinte rácsodálkozás. Az illuzionista ugyanúgy örömet okoz embereknek, mint bármilyen más mûvész.
..Legyél büszke rá, hogy te is azok közé tartozol, akik örömet okoznak, ha csak pár percre is, az embereknek.

..és bocs, kifelejtettem.
Véletlenül se hasonlítsunk egy (leleplezett) csalót (nevezzük fantázianéven Uri Gellernek) egy mûvészhez (nevezzük fantázianéven David Copperfieldnek, mondjuk született David Kovalszkijnak), mert az elõzõ, Geller, azt állítja, hogy földön túli képességekkel van megáldva. Második, Copperfield, mindig hangsúlyozza, hogy õ illuzionista. Nem mindegy, mit vállal, és minek állítja be magát az ember.

...Légy szíves, ne rotsd el mások örömét azzal, hogy a tisztességes illuzionistákat leleplezed, és elárulod titkaikat ha hozzáférsz. De igenis leplezd le azokat a csalókat, aki azt állítják, varázslók, mágusok, és kiderül, hogy tisztességes illuzionista mûvészektõl lopták a trükkjeiket.
....Tiszteld a tehetséget. A bûvész - mûvész. A mágus, látó, stb. - csaló, aki nem meri bevallani még azt sem, hogy mûvészektõl lopott.

Lehetsz is kitartó, kereshetedgeted is. Meg is nézhetsz mûsorokat, nem leszel sokkal okosabb. Lehet, hogy megtanulod a nyulat elõvarázsolni a cilinderbõl, meg nõt kettéfûrészelni, stb., amely trükkök bármely boltban kapható bûvészkönyvben olvashatók.
...az is lehet, hogy nézed a (talán most éppen a Prizma) csatornán a (egyébként japán, mert a végén leleplezi magát) búvész "kulisszatitkait", de rá fogsz jönni, hogy csak kétféle trükköt "fedez fel", egyrész azokat, amelyeket kisgyerekeknek is tanítanak olcsó bûvészkönyvekben (galamb a cilinderbõl, stb.), másrészt azokat, melyeket úgysem tudsz utána csinálni, mert színpad, kamera, és asszisztensek hada, beavatottak, stb. kell hozzá, tehát ismerheted, de nem fogod tudni utána csinálni.
...Úgyhogy ne várj faldöngetõen újat. Ezt tényleg tiltja (nem feltétlen írásosan, etikailag) a szakmai becsület. Ezek az emberek évtizedekig dolgoznak egy trükkön, ne várd, hogy öt perc alatt kitalálod, "hogy csinálja" felkiáltással.

...Nekem (amatõrként, aki valamilyen módon részlegesen be van avatva, persze a titoktartás kötelez), néha kínszenvedés, hogy ne rotsam el mások örömét azzal, hogy tudom, hogy csinálja.
...De nem rontom el. Az, hogy XY rám bízta a titkát, ezzel én is kötelezettséget vállaltam, hogy soha nem mondom el senkinek. Egye a fene a közönséget, ez varázslat.
...
....Ami a legfontosabb, szerintem.
......Ne hagyd magad kapualji látóktól és guruktól becsapni. A bûvészet, szebben mondva illuzianizmus, egy külön mûvészeti ág. Ne higgy senkinek, aki majd füstös gyertyák mellett "elárulja". Az igazi jó dolgokat mi egymás közt tartjuk (és egy életre ki van közösítve a családja is annak, aki elárulja.) Ez egy szakma. Ez egy mûvészet. Ne várd, hogy öt perc alatt megtanulod azt, amit mások évekig elõkészítettek, gyakoroltak.
....Azért azt tanácsolnám, hogy tegyél különbséget azok közt, akik bevallják, hogy bûvészek vagy illuzionisták, és azok közt akik látóknak, guruknak, sámánoknak, varázslóknak stb. állítják be magukat. Ez egy nagyon szép szakma, egy mûvészet, és szégyelljük magunkat azok miatt, akik magukat földöntúli lényekként állítják be magukat.

...Persze, hogy az is tanulható, rendkívül sok gyakorlással és elõkészülettel, hogy hogy olvassa el többszörösen bekötött szemmel hogy "Plutó" (vagy bármi más). De hidd el, ez egy trükk. Nagyon sokáig tart gyakorolni, nagyon elõkészített, tehát ne várd, hogy bárki (tisztességes) illuzionista elmondja, hogy történik. Évek gyakorlása van benne. Szerintem te is belátod, hogy évek hosszú munkáját nem adja fel csettintésre senki. (Vagy ha igen, akkor olyat, ami már köztudott, és mindegy.)
....Vannak óriási mesterek, és vannak csalók. Csalók azok, akik kiválóan megtanulták ezt a mûvészetet, de mégsem ismerik be, hanem varázslatként, sámánkodásként, látóként, guruként, stb. adják el. Jó szó az "adják el", mert ezek mind pénzért csinálják.
.....De vannak mûvészek is. Ilyen (ma szerintem a legnagyobb) David Copperfield, aki mindig is bevallja, hogy õ illuzionista, nem varázsló. Tényleg nem használ (mindig) kameratrükköt, átmegy a kínai nagy falon, eltüntet elefántot és f-16-os bombázót, helyet cserél elégetett tigrissel, stb. Mind megvan a magyarázata, de a szakmai etikett, mint írtam, tiltja azt, hogy tovább adjuk. Ezek az emberek életüket építik az ilyen trükkökre.
David Copperfield azért tiszteletre méltó, mert sohasem állította magáról, hogy varázsló. Nagyjából annyit mond mindig, amit bizonyos Rodolfo mondott Magyarországon, hogy "figyeljék a kezemet, mert csalok". Copperfield ezt annyira a tökélyre vitte, hogy tényleg nem használ kamera trükköt sem az F-16-os eltüntetésénél, sem az elefánt eltüntetésénél, bár ezek már közhelyek.
...De az, hogy hogyan ment át a kínai nagy falon (tényleg minden kamera trükk nélkül) egyelõre az õ titka. Találgatások vannak.
...De ne gondold, hogy ki fogod találni öt perc alatt azt, amire õ hét évet szánt.
Trükk? Igen. De nem video, nem computer trükk. Szakma.
Tisztelni kell ezeket az embereket.
(Számomra az elefánt, és a vadászgép eltûntetése volt nagyszerû, miközben a kamera meg sem mozdul, és folyamatosan veszi. De más is, melyekrõl már tudom, hogy csinálta.)

...Szerintem ne akard tudni hogy csinálta.
Elvész a varázs, a cirkusz, a csodálat. Elveszed egy mûvész tudásának titkát.
Ne akarj leleplezni egy bûvészt, mert csak csalódás lesz. Ez neked is árthat. Mindenkinek ártasz egy leleplezéssel.
Ceterum censeo:
...Ne akarj leleplezni egy bûvészt.

Hiv. bûvész vagyok.
A hölgyemény produkciója után leírtam ide a véleményem, vagy 10-15 hozzászólással lejjebb.
A trükköt természetesen most sem árulom el egyrészt a bûvészetika okán, másrészt azért sem, mert annyira egyszerû a megoldása, hogy sokan csak legyintenének rá, hogy biztosan nem is úgy van.
Amúgy a legtöbb trükknek pofon egyszerû a nyitja, csak az ügyes elõadás okán mindenki túlmisztifikálja általában.
_____________

Annak viszont aki nagyon kitartó, annyit segítek, hogy megtalálhatja a képes leírását az egyik régi magyar bûvészkönyvben...
(Csak megjegyzem, hogy egy száz évvel korábban kiadott amerikai bûvészkönyvbõl emelte át a leírást és a képeket a szerzõ, akinek az ismert mondása volt, "hogy csak a kezemet figyeljék".)