Érdekes, volt itt egy hozzászólásom, ami titokzatos módon eltûnt, pedig semmi sértõt nem tettem vele. Vajon miért akkor?

Hunfalvy a következõ alapelvet fogalmazta meg: a magyar nyelv szókészleti elemei kizárólag csak akkor tartoznak a magyar nyelv eredeti szókészletéhez, ha a többi finnugor nyelvben is megtalálhatók.
A kérdés nyilván az, hogy mikor számít egy nyelv "finnugornak"?
Hunfalvy szerint csakis rokonszavak alapján. Így a Hunfalvy/Budenz féle elméletben csak az számít magyar gyöknek, ami az úgynevezett finnugor rokon-nyelvekben is elõfordul. Ez a körkörös okoskodás tankönyvbe illõ esete.:)))

A finnugor nyelvek ÁLLÍTÓLAGOS rokonságát a kutatók úgy fedezték fel, hogy hasonló alakú és hasonló jelentésû szavak között rokonsági kapcsolatot feltételeztek. Pl: fi.-kõ/ magy.-kõ, fi.-kala/magy.-hal.
Gondoljunk a "sátor" jelentésû finn kota és a magyar "ház" kapcsolatára. Alakilag nem egyértelmû a két szó közötti összefüggés. Két hangtörvény segítségével hozza kapcsolatba egymással e két szót a finnugorizmus. Az egyik szerint a szójelû, a másik egy szóközti hangtörvény. A finnugorizmus mûvelõinek nem tûnik fel, hogy itt valami képtelenség keletkezik.
Mi alapján tudjuk, hogy a magyar HÁZ és a finn KOTA szónak az eredete ugyanaz???Hiszen ez jelentésükbõl sem tûnik ki annyira egyértelmûen.
Azért megengedett a rokonsági kapcsolat feltételezése, mert Sajnovicsék "bebizonyították", hogy a magyar és finn/lapp szókészlet elemei ugyanazok.
Igen ám, de Sajnovicsék nem foglalkoztak hangtörvényekkel, hanem egy az egyben rokonították a hasonló alakú és hasonló jelentésû elemeket. Továbbá honnan tudjuk, hogy éppen ezek a hangtörvények alkalmasak az úgynevezett finnugor nyelvek rokonságának bizonyítására???
Azzal a "furcsa" helyzettel állunk szemben, hogy alakilag eltérõ és jelentésükben sem bizonyosan egyezõ szavakra épül egy "tudományos" elmélet bizonyítása!!:))))

Önkényesek e hangtörvények, mert egy feltételezett, nem bizonyított "uráli-finnugor" alapnyelvbõl vezetnek le magyar szókészleti elemeket. Szintén önkényes állítás az, hogy a finn nyelvek állnak legközelebb a feltételezett uráli-finnugor alapnyelvhez. Továbbá a mai finnugorizmus mûvelõi is beismerik, hogy a hangtörvényeknek nincsen természettudományos jellege, hanem csak valamilyen hangfejlõdési hajlamról, vagy irányról van szó. Eszerint az elmélet egyik alappillérének, a hangtörvénynek sincsen tudományos érvénye, tehát tudományon kívüliek!!!

Így a hangtörvényekre támaszkodó finnugorizmus felodhatatlan ellentmondásba keveredik!!!:)

Végül a finnugorizmus feltételezi, hogy a magyar szókészlet elemei fogalmilag ismertek anélkül, hogy a (magyar) õsmûveltségrõl bármilyen elméleti elképzelést is nyújtanának.
Az alapnyelv szószerkezeteiben alapvetõen más, mint a magyar.
A finnugorizmus még 150 év után sem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy miért kell az alapnyelvbõl levezetni a magyar nyelvet, illetve miért nem egyenlõ a magyar az alapnyelvvel!!?? Ennek az önkényes eljárásnak messzemenõ következményei vannak. A magyar nyelvet kizárja az úgynevezett õsnyelvi kutatásból, hiszen a feltételezett alapnyelv szószerkezeteiben alapvetõen más, mint a magyar.

Hogyan kerülhetjük el a lehangoltság lejtõjét? Vagy ha a szomorúság és búbánat része az emberi életnek, akkor mit tanácsol nekünk a nyelvünkben rejlõ õstapasztalat? Miként állhatnánk meg a lejtõn, mielõtt túl késõ?? Mit tud nekünk mondani a magyar nyelv a visszakapaszkodás titkairól?

Az biztos, hogy eleink még ma is szólnak hozzánk az évezredek távlatából a MAGYAR nyelven keresztül......

Atyám!

Szólhatok itt, ha a "hiteltelen" történészek és nyelvészek által írt mûvekbõl kiollózott újabb "anyagommal" hamarost készen leszek??

Csak az "ÁMEN" miatt kérdezem.....:DDDDDD

Na, ez jó kis olvasnivaló volt!

Mily különös, hogy ezek az alapos összehasonlító kutatások a 60-as évekbõl valók. Az õs-etimonokkal kapcsolatban, ezek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékok. Az általad említettek mellett, nagyon érdekes még az "egy" és az "egész" szavaink közötti szoros kapcsolat. Többszáz alapszó vezethetõ le ezekbõl, és ez a magyar ajkúak számára tényleg gyerekjáték.

Kiss Dénes állítja, hogy a magyar "logikus, matematikai gondolkodással bír (kettes számrendszer)". Ezt képtelenség variálni, csak a magyar nyelv teljes feladásával lenne lehetséges. Továbbá, a magyar gyökök (képzõk, ragok) önálló jelentéssel bírtak (ez jól kimutatható a mai nyelvünkben is!!!), ami a legkisebb változtatással szembeni megátalkodottságra vall!!! Érdemes ezt meghallgatni, többször is: http://www.youtube.com/watch?v=q56cujpza60&NR=1 - rögtön az elején hangzik el a lényeg.

Mindez számomra elfogadható, s a történelmünket sem szeretném ha mások, más érdekeket képviselve (át)írnák. Ezért örülök annak, hogy Jókaival zártad az írásod. Csak az alapján amit õ letett az asztalra a magyar nyelv védelme, helyes használata érdekében, feljogosítja õt és minden anyanyelvét szeretõ magyart arra, hogy õszintén higgye: "a magyarok nyelve mindig is csak magyar volt."

Ámen! :)

"A párizsi Sorbonne nyelvészei, hogy a nyelvek õsiségét megállapíthassák, a 60-as években összehasonlításokat végeztek elektronikus számológépek segítségével. Megvizsgálták a világ kis és nagy, élõ és holt nyelveit abból a szempontból, hogy melyik õrzött meg legtöbbet az õsmûveltség nyelvi elemeibõl, az õs-etimonokból. Az õs-etimonok mai napig megtartották eredeti jelentésüket. Pl. az ember szó két tagból van össze-téve. Az "em"-bõl és a "ber"-bõl. Az "em" jelentése nõvel, a "ber" férfivel kapcsolatos. Emlõ, Emese, emse... be-, bel-, bele-, beléje, -beli, betyár, belefér, erõ, ér... Egy másik példa: az egészség szó azt közli velünk, hogy akkor vagyunk egészségesek, ha minde-nünk megvan, azaz semmi sem hiányzik ahhoz, hogy ne legyünk betegek, mert egészek vagyunk. Az õs-etimonok mai napig megmaradt élõ jelentéstartalma bizonyíték, hogy nem esetlegesek és nem véletlenek. Vizsgálatukkor kiderül, hogy tapasztalataink visszaigazolják a nyelv állításait, ezért értelmünkkel hagyatkozhatuk a magyar nyelv jelentéstartalmain keresztüli eligazító szerepére." Nos, innen a 68%-ék.

A finnugor rokonság megkövesedett tantételeit jól segíti az a tény, hogy egy kicsit mindenkinek igaza van, csak nem mindegy hova tesszük a hangsúlyt!!!!
Az uráli nyelvcsaládba tartozóan igaz a finn, az észt, az osztyák stb. nyelvvel való nem túl mély rokonság, de ennek iránya épp ellenkezõje volt, mint ahogy tanítják. Ugyanis Bakay szerint egy nagy lélekszámú, magyar nyelvet beszélõ nép hatott a szomszédos kis népcsoportokra, amelyek átvették a nyelvet, illetve annak bizonyos elemeit.
Grover S. Krantz még ennél is továbbment az 1988-as könyvében . Az amerikai antropológus õsrégész azt állítja, hogy az uráli nyelvcsalád a magyar Alföld mezolitikus lakóitól ered, s innen terjedt szét északnak és keletnek.

Aztán így folytatja: " A legtöbb szakértõ szerint e nyelvcsalád az Urál hegység térségébõl származott és terjedt el, beleértve a Kr.u. 9. századbeli végsõ benyomulást Magyarországra. Ez a legvalószínûtlenebb, mert nincs magyarázat arra, hogy mi alakíthatta ki a pásztorkodást a kiinduló helyen. Ha kívülrõl jött a térségbe, akkor olyan nép kellett hozzá, melynek nyelvi rokonsága máshová kötõdik. Másrészrõl persze lehetséges, hogy néhány, viszonylag egyszerû uráli nomád be tudott hatolni Kelet-Európa szívébe, de erre nincs elfogadható ok. Különösen nehéz ezt megmagyarázni, hogyan tudtak (volna) etnikailag kicserélõdni egy körülsáncolt, õket számbelileg akár több, mint 10:1 arányban túlszárnyaló embercsoportot."

A finnugorizmus építgetésében a túlzás ténye is tetten érhetõ, amikor a bizonyos fokú nyelvi rokonságra mindjárt vérségi rokonságot is ráépítettek. Pedig az, hogy két nép nyelve esetlegesen kicsit is hasonlít egymásra, még nem jelenti azt, hogy vérségi rokonság is feltételezhetõ közöttük!!

És akkor most megint ismétlünk, mert ismétlés a tudás anyja...:)))

Bakay is mondja, hogy a finnugor rokonság és származáselmélet megszületésének tagadhatatlanul politikai okai voltak. A fõ hajtó és mozgatóerõ a magyarellenesség és a magyarok iránti gyûlölködés volt.
A Habsburgok olyan õstörténetet írattak nekünk, melyre egyetlen más nép sem lenne BÜSZKE és mindezt még a HIVATALOSSÁG rangjára is emelték.

Elmondhatjuk, hogy a mi népünk tapasztalatból tudja annak az ókori figyelmeztetésnek az igazságát, miszerint: " JAJ ANNAK A NÉPNEK, AMELYNEK TÖRTÉNELMÉT AZ ELLENSÉGEI ÍRJÁK (ÍRATTATJÁK)"!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mikor vesszük már végre - Akadémiai szinten is - saját kezünkbe történelmünk hiteles megírását???

Jókai Mór a finnugor elméletre azt mondta: "Mellemre tett kezekkel hajlok meg a nagybecsû etnographiai adathalmaz, az összehasonlító nyelvészet szólajstromai elõtt. Néha bámulattal tekintek úgy a finnugor, mint az ural-altáji és török nyelvcsoportokat megállapító elméletekre, de minderre csak azt mondom: a magyarok nyelve mindig is csak magyar volt."

Ha tényleg így van, az nagy gond. Érdemes lenne megkérdezni errõl az ottaniak véleményét is. A problémádat én inkább fordítva látom: miért kellene bármelyiket is elfogadnom? (Egyébként az etruszk nyelvrõl alig tudunk valamit, úgyhogy jelenleg nem eldönthetõ a két állítás egymáshoz való viszonya.)

Remek az érveléstechnikád, valóban, a motivációd ami hamis, nagyon az. Ne érts félre, az utóbbihoz semmi közöm, és nem is foglalkoztat.

A hozzáállás az ami érdekel. Van aki szigorúan tudományos kérdésként kezeli az (összehasonlító) nyelvészetet amihez a plebsz-nek semmi köze. Már hogy ne volna, mindenki nyelvhasználó! Laikus, téves véleménnyel sem gazán ártok senkinek. A dolog akkor válik kényessé, amikor pl az MTA Nyelvtudományi Intézet, egy állami pénzen, azaz az adófizetõk forintjaiból, fenntartott intézmény akadályt gördít a tudományos vizsgálódás útjába. (Erre majd hozok is példát, türelem.) És ebben nyilván partnerek az MTA alkalmazásában álló professzorok, õszinte tiszteletem azoknak, akik ehhez nem asszisztálnak.

Két vagy több állítás néha nem zárja ki egymást, Nos igen, nekem sem kell feltétlenül választanom ha pl Kiss Dénes szerint van nyelvi hasonlóság a magyar és az etruszk között, vagy Badiny Jós Ferenc szerint a magyar és a sumér között. Nekem mindkettõ érdekesen hangzik, mit árthat nekem, ha mindkettõt elfogadom. A nyelvészeti kutatások nem fognak ettõl leállni, éppen ellenkezõleg.

Még várok kicsit, hátha mások is becsatlakoznak....:))

Mert különben alaptalanná válik az állításod.

Miután nem zárják ki egymást, nem kell választanom. Ha a finnek az elmélet szerint 10000 éve egy helyben élnek, akkor a közös haza annál régebben létezett. (Egyébként tényleg ie. 8000 környékére teszik a finnugor kiáramlást, azaz megvan a 10000 év.)

Hát az elmúlt 1000 év elõtt is volt élet, nem látom, hol az ellentmondás?

Ez a Baldwin nem volt nyelvész, talán történészként sem jegyzik. Ennyit találtam róla: http://en.wikipedia.org/wiki/John_Denison_Baldwin

Az idézett könyve 1869-ben jelent meg az USA-ban. Ez érdekes, csak nem tett rá túl nagy hatást a Hunfalvy-Budenz-féle finn-ugor elmélet?! Egy kissé gyanús a dolog, bár bizonyítani nem tudom. Minek is.

Ja, ne is adjuk alább.

Biztos Neked is föltûnt Kiss Dénes professzor elõadásában, hogy a finn nyelvészek határozottan állítják, a finn nép az elmúlt 10000 évben nem vándorolt sehová, ugyanott élnek ma is mint régen. Ezzel szemben a magyar finn-ugoristák azt állítják, hogy nekünk volt valaha közös földünk, hazánk. Akkor most a két ellentétes állítás közül valamelyik nem lehet igaz.

Várom a bizonyítékaidat, hogy melyik igaz, melyik hamis.

Hát te????? Visszajöttél kísérteni????:))))))))))))

Nyugi, megvan a bizonyíték, de elõre borítékolom, hogy úgysem lesz elegendõ NEKED!!! Igazam van, vagy igazam van? Te kis hitetlen!!!:))))

Nem nem, aki állít, az bizonyít. Addig tagadjuk az állítást.

Az se lehetett valami hozzáértõ... Kíváncsi vagyok a bizonyítékokra...

Én visszakérdeznék. Hol vannak az ellenkezõjét állító bizonyítékok?