Programkereső

Téma: Finn-ugor Világkongresszus

Spoiler
offtopic
baribarany 2010 dec. 12. - 20:07:57
(181/301)
nem véletlen, hogy a Babba-kultusz a világtól jórészt elzárt székelyek körében maradhatott fenn. De még egy olyan elképesztõen multikulturális közösség is, mint az USA, kialakíthat bizonyos szellemi kultúrát, ami jellegzetes, azonnal felismerhetõ. Példaképp néhány mondat, ami egy Eliot Grove nevû embertõl származik; õ író, rendezõ, filmproducer, a Raindance nemzetközi függetlenfilmes közösség alapítója:
“Elliot Grove – ahogyan õ jellemzi önmagát – csupán egy tanulatlan farmer Toronto mellõl. Kanadában, egy ámis közösségben nõtt fel, ahol a filmszínházról azt tartották, hogy ott bizony maga az ördög lakik. Elliot legelsõ alkalommal 16 évesen találkozott a mozifilmek világával, mikor bemerészkedett az egyik torontói moziba, hogy 99 centért szembenézzen a gonosszal. Az „ördög házában” aznap délután a Lassie hazatér címû filmet vetítették.
Ha egy mondatban akarnám összefoglalni Elliot Grove filozófiáját a filmkészítésrõl, akkor ez a mondat a következõ lenne: „Ne csak gondolkodj rajta, ne csak beszélj róla, csináld!”
Nagy derültséget váltott ki a kontinens filmiparával kapcsolatos meggyõzõdése, amit röviden így foglalt össze: „Mi a különbség a sz*r európai film és a sz*r amerikai film között? A sz*r amerikai film tonnányi pénzt hoz.””
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 12. - 20:07:00
(180/301)
"A kutatók azt mondják, gy nép legszívósabban a szellemi kultúráját õrzi, ez tartósabb még a nyelvnél is, hiszen sok példa van a nyelvcserére. A genetika is felhígulhat; de a szellemi kultúra borzasztóan szívós. Például erre alapozva írt valaki egy hosszas tanulmányt arról, hogy mivel a romák kultúrájában az égvilágon semmi nyoma nincs a hindu hagyományoknak, az indiai kultúrának, ezért nem is származtathatók onnan. http://www.imninalu.net/Romagyar.htm "
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 12. - 20:05:12
(179/301)
És itt van még egy regény, aminek szintén nõi szerzõje van, és ami most a leghíresebb finn regénynek számít: http://www.nlcafe.hu/szabadido/20101019/tisztogatas_-_a_konyv_ami_bombakent_robbant/ Ez ugyan nem Finnországban játszódik, de egyrészt a szerzõje Sofi :) másrészt ez a téma is érdekes.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 12. - 20:04:44
(178/301)
Nem gondoltam, hogy ez a téma ennyire érdekli az embereket, hogy a rengeteg "gondos" törlés ellenére is ennyi hozzászólás születik. Karácsony elõtt ajánlok egy nagyon jó finn kisregényt, ami karácsony elõtt játszódik; a hippi korszakban élõ tinik a szereplõi, de a Hair és a karácsony elleni tüntetés mellett azért közelrõl be lehet látni a finnek hálószobáiba és fazekaiba is: http://www.antikva.hu/onan/reszletek.jsp?konyv=virtanen_rauha_s_a_karacsonyfalopas&katalogusid=178331
Válasz
Seven7Crown 2010 dec. 09. - 14:48:13 Előzmény baribarany
(177/301)
-Ezt nem kell körbe cicózni holmi irodalmi alkotásokkal, hanem elég azt mondani, hogy nem igazi diák az, aki nem bukik meg soha!!:P
:))
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 09. - 11:17:21
(176/301)
Ez is nagyon tetszik. Szépen bemutatja, kinek milyen a hozzáállása :)
http://www.youtube.com/watch?v=DZtu4ptI1zM&feature=related
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 09. - 11:17:00 Előzmény sofi 72
(175/301)
Na még egy OFF, de muszáj valakinek elmondanom. :)))

Jó volt a link, meg fogom hallgatni a folytatásokat is. Jogos és idõszerû amit Pap Gábor felvet: miért nagyon utált tárgy a magyar nyelvtan az iskolákban?
hozzátenném miért kell egyáltalán magyar NYELVTANT tanítani. Te talán jobb körökben forogsz, próbálj meg annak utánajárni, melyik országban tanítanak külön magában anyanyelvi nyelvtant(??!!), leválasztva mondjuk az irodalomról. E helyett én azonnal elrendelném a rovásírás oktatását, nem ám fakultatíve, hanem kötelezõen, úgy hogy szépen meg lehessen bukni abból is. Ha semmilyen más országban nem tanítják a székely-magyar rovásírást, akkor talán éppen nálunk kellene, nem gondolod??

Ha volna bármilyen csekély értelme és eredménye egy (élõ!) nyelv nyelvtanának ilyen laboratórium-szerû nyelvtani elemzésének, akkor a magyar diákok magas színvonalon tanulnák és használnák az idegen nyelveket. Szerintem e téren inkább kétségbeejtõen siralmas a helyzet tanár-diák vonalon egyaránt. Bocs, ez tényleg off, abba is hagyom....

Kösz a DCD linket. Olyan kántálós-regölõs féle, de jó, feltéve ha nincs jobb :)))
Válasz
offtopic
pozsizsuzsi 2010 dec. 09. - 11:05:06
(174/301)
Hát pedig nem lett off. Miért nem húztok át a facebookra, vagy mittomén hová?
Válasz
offtopic
filmbarbár 2010 dec. 09. - 10:42:26 Előzmény sofi 72
(173/301)
Ez most OFF lesz. Át lehet ugorni bátran. :D

Sose bánkódj ezen, mindig is mi laikusok leszünk többségben, amíg csak nyelvek és nyelvhasználók lesznek. :))))))))))))) A nyelv egy közmegegyezés, senkinek sem a tulajdona, minden nyelvhasználó bizonyos mértékben hozzájárul annak fennmaradásához ill. a nyelven belüli változásokhoz. (A magyar esetében ez különösen érdekes!) Akik pedig a miatt aggódnak, hogy "ne akarják már laikusok eldönteni", azoknak egy jó borogatást ajánlok. Újra és végérvényesen kijelentem, hogy nem akarok SEMMIT ELDÖNTENI - sem itt sem bármely más fórumon!!!

A magam részérõl máris sokkal többet tudok mint néhány héttel ezelõtt. Tehát a dolog nem reménytelen. Ha minden fórumozó társam ugyanígy érez, akkor különösen érdemes ide írogatni és itt olvasgatni. :(
Aki Hunsdorferrrel és Trefort Ágosttal kapcsolatban még mindig nem lát tisztán, annak csak annyit üzenek, 'Itt hagyj fel minden reménnyel'.

Én viszont reménykedek, minthogy figyelmes olvasásaim során egyre több érdekes jelre figyelek föl. A legfontosabb ezek közül az, hogy a magyar egész nyilvánvalóan egy nagyon régi GYÖK-nyelv. Ezt állapította meg egyébként Czuczor Gergely és Fogarasi János a XVIII. sz. végén. Ezt az elméletet (és a hozzátartozó értelmezõ szótárt) késõbb a finnugor 'egyház' kiátkozta. Ergo, ezzel kell kezdeni ill. folytatni a vizsgálódást.

Czuczorék úgy 2400-ra tették a magyar gyökök számát, a mai kutatások inkább 30-60-ra vagy még ennél is kevesebbre teszik. (A gyök egy három hangból álló nyelvi egység, aminek a kiejtése szertelenül változhat, de az alap jelentése a SZÓ-KÉP marad! Ez most mellékes, hagyjuk.)
Akik ezt elvetik, azok olyanok
1 akik nagyon is tisztában vannak a GYÖK jelentõségével
2 akik a hivatalosan támogatott finn-ugorizmus elkötelezett hívei és nem látnak semmit abból a gödörbõl
3 akikre a két fenti szemlélet tetszõleges arányú keveréke jellemzõ
4 akiknek a józansága és elfogulatlansága más okból is kétségbe vonható, de nagyon.

Azoknak pedig akik a magyarnak a finn-ugor avagy a türk-török (altáji) nyelvekkel való rokonság végtelenbe nyúló bizonygatása fontosabb mindennél, csak nagyon sok kitartást tudok kívánni, a biztos siker legkisebb reménye nélkül. :)))
Válasz
sofi 72 2010 dec. 08. - 22:22:49 Előzmény baribarany
(172/301)
Kösz, szerintem is nagyon jó!!:))

Egyébként írtam, hogy nem vág ide....., de mostanság ez a hangulat nálam. Sajna, ez van..:)) A balladákat nem szeretem, de biztos jobban illik ide!
:(((

A Daczó féle "cuccot" nem ismertem, jó, hogy beraktad!!
Teljesen igazad van a "nyelvcserével" kapcsolatban, hiszen folyamatosan változik, bõvül, stb. Ezért is nem szabad csak arra támaszkodni az ilyen típusú kutatások terén. Hozzá kell még venni a zenét, motívumokat, meséket, mondákat, stb...
A finnugoristák itt követték el a legnagyobb bakit!!
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 18:20:17
(171/301)
Meglehetõsen idétlenek lennének, ha úgy tennének, mintha nem tudnák, hogy Moszkva az egyik legbûnösebb város az egész földkerekségen. De ezt éneklik: "Mégis a legszebb város a világon." Vesd össze: http://www.youtube.com/watch?v=BeSCX85w4P0
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 17:59:50
(170/301)
offffffffffffff a dalból az derül ki, hogy a Rammstein zenekar egyértelmûen az oroszokat preferálja, szemben az USA-val, amivel sokkal kritikusabb: http://www.youtube.com/watch?v=odkyFxjlz0Y
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 17:46:08
(169/301)
:))) Hát lehet, hogy a foglalkozásod is rémisztõ, de én a feldolgozásra értettem :)
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 17:40:18
(168/301)
Nem, nincs. Errõl a témáról nincs kellõ tudásom, nem jártam utána, nem foglalkoztam vele, nem épült ki bennem rendszer, nem tudnék válaszolni egyetlen kérdésre sem.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 17:34:12 Előzmény Seven7Crown
(167/301)
offfffff Na jó. Egyrészt kereshettél volna kevésbé rémisztõ feldolgozást is, így kellemesebben hallgatható: http://www.youtube.com/watch?v=In8DaeDs9KA
De ha már Moszkvai éjszakák, akkor jöjjön a Moszkva sohasem alszik: http://www.youtube.com/watch?v=4YUgOa05Gy8&feature=related ;)
Válasz
Seven7Crown 2010 dec. 08. - 15:15:30 Előzmény baribarany
(166/301)
-Viszont ahogy elnézem, neked nincsen nagyon véleményed, de kb. hasonlóra is számítottam!:P
:DD
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 08. - 13:31:52
(165/301)
Az eleganciában egyetértünk, mert tényleg világhírû a skandináv dizájn. A többirõl nincsenek tapasztalataim; azok helyett inkább a természet megbecsülését mondtam volna, ami nagyon fájdalmas és szomorú különbség köztünk.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 07. - 22:37:18
(164/301)
A DCD valóban nagyon jó zene; de ha ez már magyar nyelvtörténeti topic, akkor legyen inkább egy balladafeldolgozás: http://www.youtube.com/watch?v=WMVX9e6mKlA&feature=&p=DC53EA9B9DE3DCF0&index=0&playnext=1
Már csak azért is, mert írtál a medvekultuszról stb...és tényleg elgondolkoztató, hogy a két nép szellemi örökségében milyen közös vonások fedezhetõk fel? Attól tartok, semmilyenek. A kutatók azt mondják, egy nép legszívósabban a szellemi kultúráját õrzi, ez tartósabb még a nyelvnél is, hiszen sok példa van a nyelvcserére. A genetika is felhígulhat; de a szellemi kultúra borzasztóan szívós. Például erre alapozva írt valaki egy hosszas tanulmányt arról, hogy mivel a romák kultúrájában az égvilágon semmi nyoma nincs a hindu hagyományoknak, az indiai kultúrának, ezért nem is származtathatók onnan. http://www.imninalu.net/Romagyar.htm
Ebben a topicban nem olvastam el minden eddigi hsz-t, tehát lehetséges, hogy már volt ilyesmirõl szó. Az biztos, hogy ugyanolyan nehéz a hagyományból a legõsibb elemeket kiválasztani, mint a nyelvbõl, hiszen a kultúrára is nagyon erõsen hat a közvetlen környezet. Mi az, ami egészen biztosan õsi és autentikus belõle, ami nem a környezettõl való átvétel?
Olvastam egy meglepõ tanulmányt, talán ismered: http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/daczo/babba.htm - ezzel kapcsolatban még annyit jegyeznék meg, hogy a "csitár" szó állítólag az akkád nyelvben katonai sátrat jelentett. Más, a szellemi örökséghez tartozó szavaink eredetérõl ennyit tudok: Az Úr szó a perzsa zoroasztiánus vallásból ered, ott ugyanis az isten neve Ahuramazda, késõbbi átiratban Ormazd. A magyarok kapcsolatba kerültek a pártus birodalom északi részével, így a magyar nyelvbe átkerült ez a szó: a fõisten neve Or=Úr. Ahuramazda ellenfele (az egyik fia) neve Angramajnu; ennek késõbbi változata Ahriman – ez is átkerült a magyar nyelvbe, úgy, hogy Ármány. A magyar ördög szó is az úr gyökre megy vissza.
Persze, mindez egyáltalán nem cáfolja a finnugor nyelvrokonságot; de ha sem genetikailag, sem kulturálisan nincs semmi közös a két népben, akkor nem csodálom, hogy a finnek már átírták a tankönyveiket. :)
Válasz
sofi 72 2010 dec. 07. - 21:50:53
(163/301)
Teljesen egyetértek veled, bár laikusként mondom, és szégyenlem is magam érte, hogy nem tudok errõl a témáról többet. De, ami késik nem múlik, mert pont ezzel kapcsolatban próbálok értelmes anyagokat felkutatni, és döbbenve tapasztalom, hogy elég nehézkes. Valahogy nagyon el van mismásolva minden ezzel kapcsolatban, nehéz igazi jó könyvre akadni a témában. Lassan két hete "szenvedek" vele...:)) Van már pár érdekesség, de amig nem tudok elég dolgot összegyûjteni, nem fogom ide felrakni. :))

Más...
Ami elkeserítõ, hogy a forrás, ami az általam beírt anyag alapjául szolgált, elég friss, tehát ez az oktató (Ló/nyereg téma) még mindig aktív és még mindig oktat!!!!! Természetesen a valótlant..... Gondolom ebbõl még vizsgáztat is!!!:)))Tehát az "agymosásnak" még mindig nincs vége!!!!

Nézd, Hunsdorferrel kapcsolatban, nem tudom igaz-e, én simán elhiszem, de ezt mint mondtam nem én szedtem össze. Valószínûnek tartom, hogy az írás szerzõje sem a kisujjából rázta ki, tehát biztos van valami írásos dokumentum, ami alapján ezt állítja. És Hunsdorfer elõéletét ismerve hihetõnek tûnik ez a tette is. Vagy gondoljunk Trefortra. Amit beírtam korábban ide, azt a bemásolt linkben egy jegyzõkönyvbõl olvasták be. Tehát az is igaz és nem kevésbé döbbenetes!!!

Ahogy mondod, a rovás írással kellene kezdeni. Amirõl eddig is tudtuk, hogy volt/van, de mivel ez egy konkrét, bizonyítható dolog, valahogy úgy tudták/tudják irányítani a dolgokat, hogy nem érzed, mennyire fontos lenne ezzel mélyebben foglalkozni. Nem hangsúlyozzák az iskolákban, pedig ezt sokkal nagyobb nyomatékkal kéne kezelni, hogy a gyerekek már alsóban érezzék, mekkora kincs van a kezünkben!!!! A médiáról ne is beszéljünk...

Ez a link, amit ide rakok most, (Lehet, hogy sikerült már meghallgatnod?? Ha nem, ne hagyd ki!!) némiképp magyarázatot ad arra is, milyen ügyesen, kifinumoltan, lépésrõl-lépsre lehet kiírtani a saját nyelved iránti szeretetedet!!!!!:((

http://www.youtube.com/watch?v=bcelCq8hdNU&feature=related


És egy kis "aláfestõ" zene....bocs, de ezt nem hagyhattam ki....semmi köze a témához, csak szimplán jó!!!:))))

http://www.youtube.com/watch?v=2EquAeS49N4
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 07. - 20:13:29
(162/301)
Mástól származik, aki rájött ezekre. Ahogy õ, úgy bárki más is megértheti az alábbiakat. Nem olyan nehéz.

- Ha két szót azonosnak hallunk-értünk, akkor nem két szót hallunk, hanem egy és ugyanazt a szót halljuk kétszer kiejtve.
- Eleve arra kell számítanunk, hogy nem úgy ejtették a szavakat egykoron, ahogyan azt ma a régi írásokat böngészvén visszamenõleg kikumuláljuk a betûkbõl. Mert mi a mai szokásaink szerint látjuk a papíron lévõ betûsorozatokat. Aki ezt nem veszi figyelembe, nem juthat messzire.
- Minél távolabb megyünk az idõben, a mai és az akkori papíron lévõ látványok közötti eltérés fokozatosan egyre nagyobb annál, mint ami a két írás között látható.
- Ekként el kell fogadnunk az új gondolatot: nem tudhatjuk meg, hogy pontosan hogyan ejtették akkoron azokat a szavakat. Csak azt mondhatjuk meg, hogy az akkor és úgy leírt szót ma hogyan ejtjük ki.
- Tehát a mából nem következtethetünk a múltra, csakis fordítva. (Ez következik abból is, hogy a múlt nem ismerhetõ meg tetszõleges részletességgel.)
- Vagyis szóegyeztetéseinkben csak akkor lehetünk eredményesek, ha a múltból közeledünk a mához. Ellenkezõ esetben kutatásainkkal csak kis körön belül bolyongunk, a lényeg megértésének legkisebb reménye nélkül! (immár kb 150 éve)

Most jön a LÉNYEG! A SZÓ VÁLTOZIK, A KÉP MARAD!

- A (õs)kõkor szava: a kép. Eleink mindent, de mindent annak látványa alapján neveztek meg. Vagyis MINDEN EGYES SZAVUNK KÉP! Szóba rejtett kép! (Vigyázat, a szó amelyet valaki kiejt a szájából, mint a bögrét a kezébõl, az össze is törhet. :DDD)
- Összegezve, egy nagyon erõs hármasságot kapunk:
1 a szó mindenkori hangzása - változó
2 a szó leírt alakja - változó
3 a szó által megadott kép örök

- Végül, a véletlen szóegyezés maga a csoda.

Most közeledjünk a magyar nyelv felé, alkalmazva az ’egy szó rengeteg változó kiejtéssel ill. leírt alakkal’ axiómát. Nyelvünk igen gazdag tárháza az ilyen és hasonló szó együtteseknek:
- zörög, csörög, csörömpöl, cserepes, csiripel, ciripel, berreg, kerreg, nyekereg, nyikorog, csikorog, dörög, dörömböl
- kolompol, kalimpál, kalapál, kelepel, kerepel,
- kong, bong, zeng, peng, cseng, kondul…
- löttyent, loccsant, lotyog (lotyó), latyakos, lucskos, locsog, locsol, lefetyel, lötyög,
stb. stb.

A fenti nagyon kevés példából is belátható, hogy a magyar nyelvben egy terebélyesedõ szabályszerûen összefüggõ kapcsolatrendszer húzódik meg. Nem azt mondjuk, hogy különbözõ dolgokat nevezünk meg egy szóval, hanem egyedülálló módon akként cselekszünk, hogy mindig a dolgok mélyén lévõ azonosságot mérjük fel, és amiknek legmélyebb lényege azonos, azokat természetes módon e legmélyebb lényeget kifejezõ gyökkel nevezünk meg. A kiejtésben tapasztalható különbség csak annyi, hogy a kiejtés módosítgatásaival finomítjuk, terelgetjük a jelentést. Ezzel egy önmagában is csodálatos és egyedülálló jelenséget fedeztünk fel: szókincsünk ’változatok egy kevéske témára’.

A magyar nyelvben nemcsak a szó összeállításával hanem magával a kiejtésével is irányítható a jelentés! A fogalomalkotás, közös gyökre épülõ szóalkotás és a szavak variálása annyira jellemzõ a magyar nyelvre, hogy biztosra vehetõ, ez a rendszer nagyon hosszú idõ alatt fejlõdött ki és nagyon messzire nyúlik vissza az idõben. A mélybõl mindenhol elõtüremkedik egy titokzatos nyelv, amirõl érdemes minél többet megtudni. Az õsnyelv maga, avagy annak egy közvetlen származéka, ki tudja.
Válasz