Programkereső

Téma: Finn-ugor Világkongresszus

Spoiler
offtopic
sofi 72 2010 dec. 16. - 17:35:56
(261/301)
Hali! Rendben, elolvasom. Kíváncsivá tettél!!:))
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 16. - 17:22:20
(260/301)
Add föl, "eszelõs zombi".
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 16. - 17:20:25
(259/301)
Ozorai Pipó! Ha megtanultad az offtopic szót leírni, miért nem tanultad meg a jelentését is? Ha értelmetlenül használod, akkor csak papgájként károgsz. Keresd ki a hozzászólások felett az offtopic gombot, nyomd be, és nézd meg, mi történik - csak a te károgásod marad meg, amit nem offtopicban írtál. Próbálj a TÉMÁhoz hozzászólni, akkor elevolucionálhatsz a "beleugat" szintig. Ellenkezõ esetben hozzám se szólj többet, nemcsak sofihoz. Remélem, felfogtad.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 16. - 17:13:14
(258/301)
:)) Hûha...hát ez nem jutott eszembe, de most, hogy mondod :) fárosz, fáraó (ami tudvalevõleg "fára ó, ugye érted?" :) - és na nézd csak, miért is ne származhatna ugyanabból a szótõbõl? :)) Mint az a korábbi zsoltárrészletbõl kiderült, hiszek a Bibliában, és az azt írja: valaha mind az egész földnek egy nyelve volt; de Isten összezavarta azt - tehát azt írja: összezavarta, nem azt, hogy egy iszonyú sok, egymástól független nyelvet teremtett. És ha így van, akkor miért ne maradhattak meg ilyen összekötõ kapcsok a különbözõ nyelvek között? Miért ne jelenthetett volna eredetileg a fa, mint szógyök mindent, ami fölfelé törekszik vagy ilyesmi?
Válasz
fredi60 2010 dec. 16. - 17:02:35
(257/301)
"Úgy vélem, a sumer nyelv rokonságban áll az összes ragozó nyelvvel, különösen a finnugor nyelvekkel."

A gond az, hogy sokan azt akarják itt bizonyítani, hogy a magyar nem finnugor nyelv. Csak "simán" esetleg rokon a sumérral. :)
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 16. - 16:40:52 Előzmény sofi 72
(256/301)
Szerintem érdemes ilyesmivel foglalkozni, mert a saját anyanyelvünkrõl is többet tudhatunk meg.

baribárány a múltkor egy olasz történész-nyelvésszel készített interjú linkjét adta meg, ha még nem olvastad akkor itt van: http://www.rovatmagazin.hu/hu/hirek/magyar-europa-legosibb-nepe-interju-michelangelo-naddeo-val
Kiemelek ebbõl néhány gondolatot, csak ezért, hogy mindenképp olvasd el. :)
"Úgy vélem, a sumer nyelv rokonságban áll az összes ragozó nyelvvel, különösen a finnugor nyelvekkel."
"Sok magyartól kaptam segítséget, könyveket küldtek, hozzájárultak a munkámhoz a magyar kultúra területén szerzett tudásukkal, Isten áldását kérték rám. De csak a civilek. A magyar intézményeket nem érdekli a magyarok múltja. Szégyenteljes, hogy még az õsi magyar írás, a rovásírás Unicode-kódolását sem támogatták, így az most egy olyan idegen kezében van, aki még magyarul sem beszél, tévesen idézi Gimbutast, hogy saját nézeteit igazolja. Nem lehet jövõje egy olyan országnak, amely nem becsüli a múltját." - mondja Naddeo professzor.

Ez elég lehangolóan hangzik. Azt mondják nem szabad ellenségképet felállítani magunknak. Nos, igen, de ezen meg nem nevezett intézmények vezetõi azért túl sok jót ne várjanak a nyelvüket és múltjukat tisztelõ honfitársaitól!
Válasz
offtopic
filmbarbár 2010 dec. 16. - 16:13:26
(255/301)
Akkor még egyszer, talán utoljára. Annyira belelovalod magad némely dologba, hogy olvasó legyen a talpán aki végig követni tud. Nekem ritkán van erre türelmem, pedig mondasz jókat.
DE - "És nem tudod bizonyítani, hogy a „zmrzlina” bármilyen értelemben alább való, mint ha nincs szó elején mássalhangzótorlódás."
Ennek se füle, sa farka. Normális ember ilyet nem tud és akar állítani.
pl. nekem tetszik a 'zmrzlina' szó, (bár már nagyon régóta nem fogyasztok ilyet)
Nem is errõl van szó, hanem nyelvi sajátosságokról amelyek vagy felismerhetõk, vagy nem.

Nem kéne úgy nyakló nélkül rohangálni, de gondolom, hiába mondom. :(
Válasz
offtopic
filmbarbár 2010 dec. 16. - 16:00:46 Előzmény baribarany
(254/301)
A 'fa' szavunkhoz még annyit, vajon a 'phallus' esetében melyik lehet az átadó és az átvevõ nyelv? Amennyiben az átadó a magyar, és nem a görög ill. latin, az elég érdekes lenne! Vannak érvek emellett, úgy látszik.
Válasz
tombenko 2010 dec. 15. - 20:53:43 Előzmény fredi60
(253/301)
Ebben lehet valami, én is hallottam hasonlókat rebesgetni. Más egyéb?
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 15. - 19:33:32
(252/301)
Nem csak verésre alkalmas a bot és a vesszõ. Nem akarom ragozni, csak ez jutott eszembe: Zsolt 23,4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszszõd és botod, azok vigasztalnak engem.


Ami szavak átadását illeti - nos, igen, ezzel érvel Varga: hogy igen sok szónak, amit átvételnek tüntet fel a nyelvészet, a magyar nyelvben kiterjedt szóbokra van, míg az állítólagos átadó nyelvben nem. Sõt, olyan is elõfordulhat, hogy valóban, kétség nélkül mi vettünk át egy idegen szót, mégis a magyar nyelv õsi rétegébe simán beleillik, mint pl. a rózsa (ró), a giroszkóp (ami logikusan beleillik a kör, görbe roppant kiterjedt szóbokrába), vagy ahogy azt fredi írta, a faszol.
Sõt: Varga azt írta, sok esetben egy másik nyelv szóbokrai õrizték meg az eredeti "közös kõkori nyelv" maradványait, szabályosabban, logikusabban és archaikusabban, a magyarból már eltûnt vagy nagyon hiányosan maradt meg; és ezeknek a töredékeknek az összetételével a közös nyelv még inkább felsejlik. Egyszóval, valami olyasmit mond, ha jól értem, hogy volt egy közös európai "kõkori" nyelv, amit a magyar elég jól konzervált, de nem egyenlõ vele; csak innen elég jó rálátás nyílik arra, milyen lehetett a logikája. Azt írta, a kelták egész Európát belakták, ugyanaz a kultúra volt jellemzõ, ebbõl következõen a nyelv is ugyanaz lehetett; ennek a töredékeit õrzik a mai európai nyelvek. Egyébként egy cikk, amit nem olvastam el: http://magunk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=846:a-magyar-europa-legsibb-nepe-interju-michelangelo-naddeo-val&catid=45:oeseink&Itemid=161
Válasz
fredi60 2010 dec. 15. - 19:17:50
(251/301)
Ha jól emlékszem, az egész bolygón itt legvékonyabb a földkéreg.
Válasz
tombenko 2010 dec. 15. - 19:08:50 Előzmény fekcsaba
(250/301)
Miért különleges a Kárpát-medence? Ugyanolyan medence, mint a társai.
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 15. - 19:02:28
(249/301)
A mássalhangzó torlódás úgy vélem azt jelenti, hogy 2-3 ilyen hangzó van egymás mellett a SZÓ LEGELEJÉN!

A példád 'drabális', kizárt hogy saját szavunk. A 'darab' elvben lehet ilyen. Tehát tróger, trágár, tré, drazsé, trágya soha nem lehetett jelen az õsi magyar nyelvben. Tuti!
A 'fraktál' úgy szintén idegen. Na a 'faragatlan' az egy szép tiszta magyar szó.

Az 'otromba' meg ugyebár két szótagból áll, tehát más eset.
Válasz
filmbarbár 2010 dec. 15. - 18:54:20
(248/301)
Logikus és meggyõzõ érvelés. Nyelvünkben a 'fa' (és annak származékai) valamint a 'vesszõ' között nyilvánvaló hasonlóság van. Az egyik kemény, a másik kemény, rugalmas és termõ is lehet. Nekem most beugrott még ez is:
ver/üt pl. bottal, jobban fáj
vesszõz - csíp, de kevésbé fáj
Mindig érdemes megnézni milyen szó kezdõdik ugyanúgy hasonló értelemmel a magyarban. Ha ilyen sok van, akkor az a 'szóbokor' nagy valószínûséggel magyar. Jövevényszavakat nem hiszem hogy csokorban fogad be egy átvevõ nyelv.
A vesszõ esetében csak egyet leltem: venyige, de ettõl még lehet saját szavunk a vesszõ is.

Jó, hogy itt behoztad az átadó ill átvevõ nyelv fogalmát. Ez mindig fontos.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 15. - 14:48:37
(247/301)
Ehhez még ennyit: a 'fal' is nyilván a 'fa' szó származéka: egyrészt, mivel a 'fal' úgy nyúlik, nõ (vagyis nõl) az ég felé, egyenesen, mint a fa. De még ennél is inkább azért, mert a falakat vesszõbõl, vagyis a fa részébõl építették. Az ember pedig a falattal magát építi, falazza.
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 15. - 14:00:15
(246/301)
Na igen, de aki 'drabális', az nagy'darab', nem? :) És a tirpák is nagyon hasonló jelentésû, mint az elõzõek: faragatlan, azaz darabos. Vagyis o'tromba', és ott megint elõkerül ugyanaz a hangtorlódás, amit a tirpák feloldott. Hogy 'tréfá'san mondjam: trlódás :)
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 15. - 13:46:07
(245/301)
Ehhez még annyit teszek hozzá, hogy Varga szerint a nyelv a képbõl, látványból indul ki, ami roppant ésszerû gondolat. És ilyen alapon, ha a látványból indulunk ki, azt is meg lehet magyarázni,hogy aki 'vár', 'várakozik', az áll, mint a fal; és aki 'fal', az úgy rakja a falatot a szájába, ahogy épül a fal. :) Ez szerintem eszméletlenül szórakoztató játék, és valamennyire tényleg rávilágít egy nyelv keletkezésére. Hogy mennyire igaz, az persze más kérdés :)
Válasz
offtopic
baribarany 2010 dec. 15. - 13:27:52
(244/301)
:) kösz :) hát ez tetszett :) Elõször nem értettem, csak amikor megnéztem, mit jelent: faszol = vételez, vagyis vesz :)
Na igen, Varga Csaba rengeteg német és angol egyezést is leír, egy kicsit belenéztem egy könyvébe, de megjegyezni ezeket nem bírom. Csak magamtól gondolkoztam el azon, hogy ugyanilyen alapon, ahogyan õ logikázik, a 'fal' és 'vár' is ugyanarra a tõre (vagy az õ szava szerint gyökre megy vissza), hiszen ha a 'f' és 'v' egymás zöngés-zöngétlen párjai, a 'r' és 'l' pedig a kiejtés nehézsége miatt cserélõdik (erre sok példát hozott, most csak az jut eszembe, hogy 'kör' -> 'körlõ'-> 'küllõ', nincs kedvem könyvtárazni és utánaolvasni ennél jobb példáknak) csak arra emlékszem, hogy az õ példái miatt jutott eszembe ez a két szó. Az 'a' és 'á' meglehetõsen közel áll egymáshoz képzésben, és a várnak is az a jelentése, hogy fallal körülkerített hely. De még a városok is eredetileg azért voltak városok, mert fallal vették õket körbe. Vagyis a 'vár' is 'fal', a'város' 'falas', tulajdonképpen.
Válasz
offtopic
pozsizsuzsi 2010 dec. 15. - 09:41:30
(243/301)
Pedig komolyan kéne venni a nyelvészetet mint tudományt, többek között azért, mert elvihet valóban azon idõk történetébe, amikrõl alig van (ha egyáltalán) ismeret, és éppen ezért egyáltalán nem szórakozásra kéne használni.
Válasz
fredi60 2010 dec. 15. - 09:38:22
(242/301)
"elég egyértelmû, hogy a 'f*sz' és 'vesz' szótövek elképesztõen szoros rokonságban vannak egymással"

Figyelmedbe ajánlom a faszol, faszolás szavainkat is.
Válasz