kisbazáros 2012 dec. 21. - 12:07:27
(18/38)
Egyik legkedvesebb filmem. Két olyan színészi alakítással,amihez fogható nagyon ritka a magyar filmtörténetben. Pálos és Páger. Csodálatosak! Makk Károly pedig az újkori magyar filmkészítés ultra zsenije!
A jelenet,amelyben a halott apa lemosdatása után a fiúból kitör a zokogás, lélegzet elállító! Rendezés és színészi játék tekintetében is klasszis.Amellett, egy megindítóan szép,finoman,érzékenyen megkomponált,szívbizsergetõen tiszta szerelmi történet.
Ez az a film,amit mindenkinek látnia kellene. :)
k11zoltan 2011 ápr. 15. - 13:46:14 Előzmény fredi60
(17/38)
off
Lehet, de nem otthon elek, es igy az otthoni tv musort sem nagyon figyelem.
napraforgó 2011 ápr. 13. - 21:18:07 Előzmény csincsilla72
(16/38)
Hát nem is tudom. Én eddig azt hittem, hogy a gyerek terhességbõl lesz (már ha meg nem szakítják azt).
Én nem azért ítélem el ezt az orvost, mert ilyen mûtétet végzett - az, hogy akkoriban ez tiltott mûtét volt, nem érdekel, de már elõrehaladott terhességet szakított meg, ráadásul a szeretõjéét, ezt azért eléggé elítélem.
És miért is volt kétségbeejtõ helyzetben az a nõ? Mert férjnél volt? Na és? Lett volna apja a gyerekének. Jól keresõ orvos volt a szeretõje. Na akkor tán nem haltak volna éhen, ha mellette dönt.
Az az asszony, aki tartós viszonyt folytat valakivel - már az sem szép, hogy megcsalja a hivatalos párját - nem "véletlenül" esik teherbe, mert megtévedt, mert elfelejtett védekezni, mert olyan volt a szitu, a hangulat, stb.
És egy orvos sem lehet olyan hülye, hogy teherbe ejtsen valakit, ha az nem akar gyereket. Nála jobban senki sem tudhatja, hogy kell elkerülni a nem kívánt terhességet.
Az meg, hogy a férj az apa, hát ilyen körülmények között eléggé valószínûtlen.
És ha az orvosnak annyira kell a nõ, meg a nõnek is õ, hát bizony felvállalhatták volna azt a gyereket, mégha az apaság bizonytalan is volt.
Komolyan mondom szégyen, hogy némelyek nehezebben mennek el egy fogorvosi kezelésre, mint egy abortuszra!
Sajnos nekem is van nem egy kolléganõm, aki elárulta, hogy 4-5, 7 abortusza volt!
napraforgó 2011 ápr. 13. - 21:03:29
(15/38)
Ez nekem is rémlik. Lehet, hogy színházi közvetítés volt. Akkoriban még közvetítettek elõadásokat is különbözõ színházakból.
fredi60 2011 ápr. 13. - 16:34:43
(14/38)
Tegnap este (21.40) volt az m1-en.
k11zoltan 2011 ápr. 13. - 14:02:45
(13/38)
Szivesen megneznem ezt, a 62-es verziot.
Ha esetleg tudna valaki, hogy hol lehet letolteni, akkor megkoszonnem.
mérlegelõ 2011 ápr. 13. - 01:58:22 Előzmény noga
(12/38)
Az "évszám-ügy" kicsit bonyolultabb: valóban létezik egy '74-es verzió is /TV-játék; esetleg színpadi produkció nyomán?/ - természetesen nem töredék, és nem lett volna szabad "összemosni" az 1986-ossal. A három fõszereplõ: Sztankay István, Piros Ildikó és az apa /"90%-os%" emlékezetem szerint/ Mensáros. (Mivel mindhárman Madách-társulat tagok voltak akkoron, ezért a feltételezésem, hogy annak alapján készíthették - de nem közvetítés volt, abban majdnem biztos vagyok.)
alex4427 2011 ápr. 12. - 23:39:05
(11/38)
Érdekes. Én éppen fordítva látom.
Az, új Mihályfi-féle (töredékes!) változat sokkal erõsebb!

De mindenki eldöntheti maga, itt megnézheti:
http://videotar.mtv.hu/?k=Elveszett+paradicsom
far vik 2011 ápr. 12. - 22:08:59
(10/38)
Ez a változat nekem sokkal jobban tetszik. Pálos sokkal hitelesebb, mint Cserhalmi, és ugyanez a helyzet a nõi fõszereplõk esetében is, a régi jobb volt. Nem is mértem, miért kellett "remakelni". Persze, dehogynem értem, de ez a régi feldolgozás szép, erõs és hiteles.
noga 2011 ápr. 12. - 22:06:25
(9/38)
Jól, csak a második film nem 1989-ben, hanem 1986-ban készült, s Páger Antal halála miatt lett "... - töredék". Az elsõ forgatásakor Páger 63, a másodikkor pedig 87 éves volt. Az átlag éppen 75:).

A Port a második film készítésének idõpontját még jobban eltévesztette, mint a Te forrásod, hisz 1974-re datálja, s többek figyelmeztetése ellenére még mindig nem javította. Bár a szerkesztõk valószínû nem olvassák a fórumokat. :(
csincsilla72 2011 ápr. 12. - 21:58:15 Előzmény napraforgó
(8/38)
Nem a gyerekét ölte meg, hanem terhességet szakított meg. Nyilván nem szórakozásból tesz/kér ilyet valaki, hanem végsõ kétségbeesésében. Van némi különbség.
ABG 2011 ápr. 12. - 21:54:25
(7/38)
Jól látod, 1986-ban utolsó szerepe volt, halála miatt befejezetlen maradt.
far vik 2011 ápr. 12. - 21:51:20
(6/38)
A 89-es Páger Antal halála miatt töredékben maradt. Cserhalmi Györggyel és Hegyi Barbarával.
katica52 2011 ápr. 12. - 18:33:25
(5/38)
Nahát! Csak most látom, hogy 1962-ben is és 1989-ben is Páger Antal játszotta az Apát. Jól látom?
SKORPIOQUEEN 2011 ápr. 12. - 16:17:29
(4/38)
Egyáltalán nem hazaszalad, hanem hatalmas lelki tusa után hazakullog, hogy apjának elmondja, bevallja, mit tett. Az édesapja egész életében lelkiismeretes volt, minden helyzetben megállta a helyét, és nehéz most ennek az embernek a szemébe néznie, de muszáj.Nem vonulhat be úgy a börtönbe, hogy ezt ne személyesen mondja el annak az embernek, akit a világon a legjobban tisztel, s talán már sohasem fog látni.
Régen olvastam Sarkadi drámáját, de akkor lenyûgözött, igazi dráma volt.
napraforgó 2011 ápr. 12. - 08:59:56
(3/38)
Szívesen megnézném, mert ezt a feldolgozást nem láttam. A Págerrel és Cserhalmival készült kb. 25 évvel késõbbi filmet láttam, de akkor menet közben meghalt Páger és nem tudták úgy befejezni, ahogy akarták volna.
Pálos Györgyöt nagyon szerettem, csodálatos orgánuma volt.

Magát az alapszituációt nem tudom megérteni. Hogyan tudja egy férfi - vélhetõen a saját gyerekét megölni? - hiszen a nõ, akin az abortuszt végrehajtotta, a szeretõje volt. Megölte mindkettejüket. Aztán hazaszalad apucihoz.
leopard26 2010 júl. 29. - 18:21:05 Előzmény feketevipera
(2/38)
Erre asszem emlékszem:D
feketevipera 2010 júl. 29. - 11:43:39
(1/38)
Na, ennek a filmnek is én nyitok topikot. Nagyszerû. Hogy õszinte legyek, felemás hatással volt rám a film. Nem igazán tudtam beleélni magam a történetbe, ráadásul hiányoltam belõle az igazi drámaiságot. Azt hittem, nagyobb konfliktusok lesznek, de tévedtem. Csendesen csordogáltak az események, bár a vége felé kezdett érdekesebb lenni, amikor már valami katarzisszerût is átélhetett a nézõ. Az viszont nagyon jó dramaturgiai fogás, hogy a fõhõsünk lassan, fokról fokra veszít el mindent/mindenkit, ami/aki fontos számára.