"Sokkal kegyetlenebb volt a megtorlás, mint 1848-49-ért, mint 1919 után, vagy a II. világháborút követõen összesen."

Ez valami terror-verseny?

Úgy hallottam, etikai aggályokat is felvet a film a dokfilmesek részérõl, nem kell megvezetni valakit, ez kb annyira etikus, mint amit el akarnak ítélni...

Ilyen amatõr,béna módon megcsinálni, ezzel a nyávogó kis majom nõvel, nem csoda, hogy Biszku lemossa õket.

Mindenesetre nagyon érdekes, hogy akiket a történelemkönyvekbõl vérszomjas, halálosztó pszichopatának ismerünk meg, azokról kiderül, hogy a valóságban tök átlagos, kedves szavú, jámbor bácsikák, akár bármelyikünk nagyapja. Vajon hány és hány korszakról - amiket csak száraz dokumentumokból ismerünk - derülnének ki érdekes dolgok, ha meg tudnánk kérdezni a benne élteket...

A filmet mindenképp nagyon hasznosnak tartom, és jó, hogy megláthattuk a "másik fél" álláspontját is.

Remélem, egy ilyen filmnél nem számít, ha "spoiler"-kedek.

Személy szerint semmi gyûlölni valót nem találtam Biszku Bélában a film alapján. Tette, amirõl úgy gondolta, hogy helyes. Hogy igaza volt-e, vitatható (én úgy gondolom, nem), de õ máshogyan látta, és máshogyan is cselekedett. Számára a forradalmárok barbár vadállatok voltak, akik "kiskatonákat lógattak fel a lábuknál fogva". (S ebben sajnos valóban igaza van, történtek ilyen szomorú esetek a forradalmárok részérõl is - hogy milyen mértékekben, azt én nem tudom. Gyanítom, hogy nem nagy gyakorisággal. És persze érthetõ, hogy miért, de nem elfogadható.)
Valahogy így fogalmazott aztán: "a rendetlenkedõket nem lehet máshogyan rendre bírni, csak erõszakkal" - de ezt se az afféle - Hitlertõl megszokott - kemény, érces hangon, hanem szinte naiv, értetlenkedõ tekintettel.

Az idézetek, amiket pedig felhoztak ellene, valóban nem bizonyítanak semmit:

(1)

"Kedves Nezvál elvtárs!

Mellékleten megküldöm a Fõvárosi Ügyészség és Bíróság munkájával kapcsolatos összefoglaló jelentést.

Javaslom, hogy a jelentésekben foglaltakat a legközelebbi koordinációs ülésen vitassuk meg, a szükséges intézkedések megtétele céljából."

Idézet vége.

Nem értem, ebben hol van az, hogy a bíróságokat súlyosabb ítéletek meghozatalára, több kivégzésre utasítja.
Utána mutattak egy mellé csatolt hosszabb írást, ahol egy - a filmben is szereplõ - elítéltrõl készült jelentést idéznek (eredeti helyesírással másolom):

"A fentieknél sokkal sulyosabb Balázs Piri László volt gyógyszerésztan hallgató és társainak ügye, ahol tudatos mentés-akció történt.

Balázs Piri László polgári származásu, a népi demokratikus rendszer ellensége. Az ellenforradalom idején, mint nemzetõr tevékenykedett. 1956 november 4-e után a Bródy S. u-i ellenforradalmi csoporthoz csatlakozott és a szovjet csapatok ellen tüzelõállást vettek fel. Ezt követõen a Ráday u-i kb. 100 fõbõl álló fegyveres csoportnak lett a tagja, akik szovjet páncélosokat gyujtottak fel. Az ellenforradalom leverése után 1956 novemberében a Kertészeti Fõiskolán mûködõ illegális csoporthoz csatlakozott, a csoport által megszövegezett ellenforradalmi röplapokat terjesztette. A röplapok sokszorositásához szükséges papirokat - kb. 3.000 ivet - õ szerezte meg az Orvostudományi Egyetemrõl. 1956 januárjában a svájci követségen felkereste Faustó nevü diplomatát, akinél kémkedésre ajánlkozott. /A provokációtól félve visszautasították./
[...]"

Sajnos az idézet tovább nem folytatódik (még ennyit se olvasnak fel a filmben, csak mutatják lapon), de ebben megint nem látom, hogy hol lenne - akár csak utalás is rá - erõszakosabb fellépés követelése. Ez egy sima jelentés a vádlottról. Ráadásul ezt mint Biszku jelentését állítják be, amit õ konzekvensen elutasít, és azt mondja:

Biszku: Na most az a kérdésem, hogy: ezt ki írta?
rip: Ön.
Biszku: Ezt nem én írtam.
rip: Ez nem az Ön aláírása? [és mutat a papírra].
Biszku: De ezt nem én írtam, gyerekek! Hol van ez, hogy én írtam? Valószínû ezt vitattuk meg!
rip: Hát, de itt, mindenhol súlyosbítást kér mindegyik vádlottra.
Biszku: Kicsoda?
rip: Ön.
Biszku: Hát hol van ez, hogy én kértem a súlyosbítást?

És ekkor - legnagyobb sajnálatomra! - elvágják az interjút, és betesznek egy valami szakértõi pszichomókus elemzését Biszku viselkedésérõl, hogy "keresztbe teszi a kezét, ezzel is jelezve felsõbbrendûségét". Jaj, de demagóg....:( Filmes trükk. A választ pedig sose tudjuk meg!
(Egyébként nekem a keresztbe tett kéz és hátradõlés+sóhajtás sokkal inkább azt mutatta, hogy arra gondol a riporter felé: "jaj, mit kezdjek most veled, te csökönyös szamár...")

Számomra ez tehát pont visszafelé sült el. (Egyébként sem szimpatikus a film készítõi részérõl számomra, hogy ilyen trükközésekkel és megrendezett ünnepi fogadásokkal veszik rá az interjúra, majd vetik kereszttûz alá. - Ennek fényében meglep, hogy Biszku Béla a legutolsó percig is milyen együttmûködõ, közlékeny és higgadt maradt, és hallgatott, válaszolt, magyarázott.)

A második idézet:

(2)
[a **-gal körbevett rész lényeges]

"És ha ilyenek lesznek, nem fogunk tétovázni, hogy a proletárdiktatúra érdekében ilyen kérdésekben intézkedjünk. Megmondom, elvtársak, eddig szemléltetõen ennyire nem tudtam elképzelni, hogy a kétfajta elhajlás hogyan függ össze, hogyan jelentkezik egyes embereknél személy szerint is. Amikor a párt harcainak a megítélésérõl van szó, olyan forradalmi pártfrázisokat hall az ember, hogy ha nem ismerné az illetõ cselekedetét, azt mondaná: micsoda forradalmár ez; de amikor az ember megnézi, hogyan dolgozik - mondjuk az írók ügyének vizsgálatában -, akkor a legnagyobb liberalizmust tapasztaljuk. Ott tanultam és láttam meg igazán, hogyan függnek a dolgok ilyen szorosan össze. Ezeket ideológiai tényezõkkel, politikai eszközökkel kell leküzdeni, s akinél ez nem sikerül, nem szabad otthagyni az apparátusban.
Most azokról a túlzásokról, amelyekrõl az elvtársak beszéltek. Természetesen ez is meglévõ dolog, és azzal szembe kell néznünk, hogy ilyenek is jelentkeznek. Egy példát említettek: Gálinak az elítélését. Megmondom, most nem ismerem a dolgot, mert ezt nem néztem meg (valószínûleg most történt ez a dolog), itt valószínûleg annak a következményei jelentkeznek, hogy **mi az ügyész elvtárssal meg Nezvál elvtárssal leültünk, megvitattuk ezt, és megmondtuk: lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak, vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elõsegítették, hogy ezek ide kerüljenek, tehát a fölbujtókat. Nem tudom, hogy Obersovszky mennyit kapott, ugyanaz az ügy. Az egyik három évet kapott, a másik egyet. Ezt meg kell néznem. A helyzet az, elvtársak - s ezt mi következetesen visszük -, hogy akik politikai vezetõ szerepet töltöttek be és fölbujtók voltak, szigorúbban kell elõvenni, mint azokat, akik tevékenységük kapcsán belesodródtak ezekbe az eseményekbe. Ahol ilyen túlzás van, azt külön meg kell nézni, és ha túlzás van, lehet ezen változtatni.**
Még egy megjegyzésem lenne a kétoldalú politikai harchoz. Itt, elvtársak, azt hiszem, arról van szó, hogy az októberi események a magyar munkásmozgalmat, a pártot megtanították vagy megtanítják arra, hogy legalábbis minden pártnak a saját tapasztalata alapján, saját erejébõl kell leküzdenie ezeket az elhajlásokat. Ilyen elhajlásokról mi beszéltünk, tanultunk az iskolán, olvastunk a könyvekben, de én azt hiszem, eljutottunk oda, hogy feltárult a maga teljességében az egész párt elõtt ezeknek a természete, és az, hogy hova vezetnek. A párt most az elõtt a feladat elõtt áll, hogy leküzdje ezeket. Még nem mondhatjuk el, hogy leküzdöttük ezt a kétféle veszélyt és elhajlást abban az értelmezésben, ahogyan ebben a határozati javaslat állást foglal, és ahogy errõl Kádár elvtárs beszélt.
Köböl és Gyenes elvtárs kérdésérõl. Megmondom, elvtársak, hogy Gyenes elvtárs állásfoglalása itt a Központi Bizottság elõtt persze különbözik Köböl elvtárs állásfoglalásától. Legalábbis nekem az a benyomásom, hogy Gyenes elvtárs valahogy nem érti pontosan, mirõl van szó, vagy nem látja, hogy azok a politikai kérdések, amiket Gyenes elvtárs képviselt [...]"

Idézet vége.

Ezután a riporter:

rip: Tehát ez arról szól, az ügyész elvtárssal meg az igazságügy miniszterrel beszélgettek arról, hogy ki mennyit kapjon.
Biszku: Arról nem, sose!

A **-gal bekeretezett rész bizonyíték állítólag Biszku ellen, miszerint súlyosabb ítéletet követelt. Azt hiszem, világosan látható, hogy valójában csak a büntetések arányosítását kérte, vagyis a "fölbujtókat" súlyosabban büntessék, mint a "belesodort" embereket. Teljesen reális, semmi embertelenség nincs benne. Más kérdés, hogy a Rákosi-terror (melyet Biszku is több alkalommal elítél a film során) évei alatt a rettegéshez hozzászokott bíróságok - félelmükben - ezt úgy értelmezték, hogy Biszku halálos ítéletet akar mindkettõre. Meg is hozták...

Az utolsó idézetben a már fentebb említett "rendteremtés"-rõl beszélnek.

(3)

"A szocializmus építésének egész idõszakában az erõszakfunkciónak - függõen az osztályellenség ellenállásának és szervezkedésének mértékétõl és fokától - érvényesülni kell."

Idézet vége.

rip: Ez például mit jelent, hogy "az erõszakfunkciónak érvényesülni kell"?
Biszku: Hát hogyha a szocialista rendszer ellen lépnek föl, akkor maga mit csinál?
rip: De mi az "erõszakfunkció", az a kivégzések, vagy a besúgás?
Biszku: Az isten nyilát, az erõszak abból áll, hogy kivégeznek valakit?! Hát az a bíróságnak a funkciója!
rip: Akkor meg kell verni, aki tüntet? Vagy milyen erõszak?
Biszku: Hát a cselekmények arányában elkövetett, törvény által szabályozott büntetés.
rip: Aha. De például milyen erõszakot lehetett alkalmazni abban a rendszerben? Tehát lehetett kivégezni, lehetett börtönbe zárni...?
Biszku: Gumibottal megverni; ha olyan ítéletet hoz a bíróság, vagy az ügyészség, vagy vádat emelnek, akkor a bíróság letárgyalja, és a cselekményeknek...
rip: De például egy tüntetõt, aki mondjuk október 23-án tüntetett az utcán, mit tudom én, késõbb, azt gumibottal megverhette a rendõr, ahhoz joga volt?
Biszku: Ha egyedül tüntetett, akkor semmi köze nem volt hozzá.
rip: De ha csoportos...?
Biszku: Ha rendbontást követtek el, akkor természetesen a rendõrnek rendet kellett csinálni!
rip: De a rendbontás az is, hogy gyülekeztek.
Biszku: Az nem rendbontás.
rip: De hát egy csomószor szétvertek tüntetéseket.
Biszku: Hol?
rip: Hát március 15-én, meg október 23-án.
Biszku: Március 15-én? Én ott voltam a tüntetésen, maga honnan tudja?
rip: Hát mert egy csomó felvétel van róla.
Biszku: Várjon egy pillanatot, én - melyik március 15-rõl beszélünk? '56?
rip: Hát most például a '80-as évek.
Biszku: Hát azt én honnan tudjam...?
rip: De korábban is, '72 környékén is vertek szét. Nem is lehetett gyülekezni.
Biszku: Hol?
rip: Hát tilos volt, nem volt gyülekezési szabadság. Tilos volt összegyûlni néhány embernek.
Biszku: Hol van ez leírva?
rip: Hát ez tény.
Biszku Hogy-hogy tény? Hát én miért nem tudok róla?
rip: Hát mi, hogy nem lehetett gyülekezni a szoc.. kommunizmusban? Nem lehetett illegálisan tüntetést szervezni...?
Biszku: Elõször is, kommunizmus nem volt.
rip: Jó: szocializmusban nem lehetett illegálisan gyülekezni...?
Biszku: Egy átmeneti korszak volt a kapitalizmus és a kommunizmus...
rip: De nem lehetett gyülekezni abban a korszakban.
Biszku: Én... egyszerûen... hát fölvonulások voltak...! Gyûlések voltak...!
rip: Jó. de szocializmus ellen tüntetést nem lehetett szervezni.
Biszku: Nem.

Itt vágás van a filmben, és másról beszélnek, szóval tovább nem írom.

A végére pedig mutatnak egy másik dokumentumot (kár, hogy errõl õt nem kérdezték meg a filmben), miszerint:
"Mi Nezvál elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére. A kérdés azért merült fel, mert egyrészt túlzsuffoltság van a börtönökben. A másik ok, amiért ezt a jelentést be kellett hozni a Politikai Bizottság elé, hogy az ellenforradalmi szervezkedés bûnöseinek felelõsségre vonásánál, a politikai jellegû bûncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." - Az idézetet tovább nem olvassák, pedig lényeges - "A kérdés úgy merült fel, hogy bizonyos eseteknél enyhíteni[!], vagy meg kell szüntetni[!] az ítéleteket, ugyanakkor pedig intézkedéseket kell tenni, hogy az ellenforradalmi szervezkedést a bíróságnak átadott személyek ügyében a bûncselekményeknek megfelelõen[!] súlyos ítéletek szülessenek.

Lehetne még sok érdekességet kiemelni a filmbõl, de inkább azt ajánlom, mindenki nézze meg.

Összességében - bár a a film megnézése elõtt határozottan - ezek után nem értek egyet a meghurcoltatásával. Úgy gondolom, hogy a valódi bûnösök sunyiban, az árnyékból mozgatták a szálakat, a porondra pedig kirakták maguk elé a Biszkuhoz hasonló naiv, jóhiszemû alakokat. Pont abból a célból, hogy egy esetleges felelõsségre vonás esetén õk legyenek elõvéve...

És bár maximálisan a forradalmárok pártján állok (minden atrocitás ellenére, ami soraikban óhatatlanul felbukkant), valamint gyalázatosnak tartom, hogy a rendszerváltás után nem vonták felelõsségre a kommunista rendszer prominenseit, illetve nem rehabilitálták a forradalomban elítélteket, ezt az ügyet mégis - fõleg a végére egyre inkább eldurvuló riporterekkel - egy erõltetett látszatintézkedésnek, egy kirakatpernek tartom.

Ui.: Köszönöm mindenkinek, aki az órákig tartó, szóról szóra kézzel kimásolt idézetekkel teletûzdelt, hajnali munkámat megtisztelte azzal, hogy végigolvasta. (Nem követek el vele jogsértést, mivel mindenki számára szabadon elérhetõ filmrõl van szó.)

"...hogy az alkotók etikátlanul készítették el ezt a filmet"
és a valószínûleg felkészületlen öregember simán leiskolázta a "felkészült" riportereket.

Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla ellen

http://index.hu/belfold/2011/01/27/birosag_ele_allitjak_biszku_belat/

Tegnap végre sikerült megnéznem a filmet. Legfõképp a téma miatt érdekelt, ezért is vagyok szomorú, hogy nem a film sikerült jóra. Lehet azon vitatkozni (bár felesleges), hogy Biszku Béla bûnös-e vagy sem, de azt nem lehet vitatni, hogy az alkotók etikátlanul készítették el ezt a filmet. Becsapták a riportalanyt, egy olyan helyzetbe kényszerítették (lásd pl. a beépített emberek kérdései) ami nem tisztességes. Ez teljesen független dolog az embertõl, a témától, egyszerûen ilyet szerintem nem lehet csinálni. A felelõsségre vonás, a szembesítés szükséges dolog, érzõdik benne az alkotók szándéka, sõt a filmben el is hangzik, hogy mi volt az oka ennek a "trükknek", de ettõl függetlenül etikátlan amit tettek. Hangsúlyozom, a téma, a gondolatiság fontos és érdekes. Csak a kivitelezés nem tetszett. Almási Tamás az Ítéletlenülben annyira szépen megoldotta a hasonló szituációt, szembesítette az egykori börtönõrt az elítéltekkel. Ami miatt eszembe jutott a film kapcsán, az az, hogy a nõi börtön õre szintúgy nem fogta fel a tetteinek a következményét, mint Biszku Béla. Sajnálom, hogy a kiváló témafelvetés ellenére ez a film bántóra sikerült. Legalábbis abban az értelemben, hogy figyelmen kívül hagyta egy ember jogait, nem adva neki lehetõséget a döntésre. Ez akkor sem lehet mentség, ha történetesen egy bûnös emberrõl van szó.

"Ezzel az erõvel Napóleon, Vlad Tepes(Drakula gróf) vagy esetleg Julius Caesar vagy a viking Vörös Erik már nem is volt gyilkos, csak egy síma családapa mi?"

Aha. Ilyen alapon minden uralkodó, hadvezér (I. István, Hunyadi János, Mátyás király, stb. stb) gyilkosnak számít??

Besenyõ Pistával szólva: Hát noooormális????

Szerintem ---

* javítva: szerinted -re

Az hogy az összes cigányból meg zsidóból dodóbockát kellene csinálni, arról csak az LMP-s meg az MSZP-sek beszélnek. Szó sincs ilyesmirõl, pusztán csak provokálják az embereket, talán ki kellene emelni a provokátorokat, akiket olyan jól megfizetnek, majd a rendõrségre mennek a minisztériumi megbízottak, h kihozzák õket :O Na ezeket kellene kiszedni a tömegbõl...
Azt hogy mit szabad, képletesen értettem, meg úgy, hogy ezeket mindig meg tudják magyarázni a liberális jogvédõk, hogy majd leszokik, stb., minden ilyen magyarázatot kitalálnak, de lassan már a gyilkolást is megmagyarázzák, ez kész röhej!!!

Szerintem gyilkost és bûnözõt elítélni nem bûn.
Ebbõl látszik az elfogultságod, hogy egy egyszerû gyilkost pusztán történelmi valaminek vélsz. Ezzel az erõvel Napóleon, Vlad Tepes(Drakula gróf) vagy esetleg Julius Caesar vagy a viking Vörös Erik már nem is volt gyilkos, csak egy síma családapa mi?
Vagy egy média által könnyebben érzékelhetõ személy Rudolf Hess vagy Hitler sem volt a te véleményed alapján felelõs és bûnös, csak mert úgy tanítják az iskolákban.
Ezen érdemes lenne elgondolkozni, nem mindig visszaböfögni, amit tanítottak Neked töriórán és az "ertéelkupponthu"-n. Nem jön a fekete autó, ha nem azt mondod, amit szeretnének hallani!

Xmisternek igaza van: a lóláb ott lógott ki, ahol te bele akartad keverni a hírtv-t, nem másutt. (Ha legalább mondjuk Ókovács Szilveszter kapcsán próbáltad volna... akkor érteném a dolgot.)
Fruzsina kérdései valóban nem történészi precizitásúak és érveléstan órán sem állítanám mintapéldának argumentumait. Inkább úgy fogalmaznék, hogy megható a naivitása, ahogyan bízik benne, hogy egy hóhértól, egy gyilkostól, egy emberellenes iszonyatokat elkövetõ, folyamatosan elkövetõ rendszer vezetõ alakjától ki tud kényszeríteni - vagy kunyerálni - egy békét és boldogságot hozó bocsánatkérést. Nem, dehogy.
S mivel Fruzsina hozzáállása ilyen volt, jót tett a filmnek, hogy hiteles, szakavatott embereket is megszólaltatott szép számmal. Balás-Piri Lászlót, Fekete Pált, Kahler Frigyest, Mansfeld Lászlót, M. Kiss Sándort, Szerencsés Károlyt, Wittner Máriát... és Pozsgay Imrét. Õk így vagy úgy fõszereplõi (voltak) e kornak, illetve szakértõi, kutatói (most). Pozsgay, aki vezetõ politikus volt, de mindig is a népi vonalat képviselte (semmi esetre sem Moszkvát), hogyan is hiányozhatna e filmbõl? Ebbõl a filmbõl, mely az '56 utáni megtorlások egyik fõ felelõsét mutatja be - pont õ, aki elõször mert szakítani az '56-ot ellenforradalomnak beállító kommunista retorikával? Itt a helye, ebben a filmben, ez nem is vitás.
Ott lóg ki a lóláb, ahol Pozsgay történelmi szerepét elhallgatva már hírtv-t kezdenek emlegetni egyesek, s azt a Göncz Árpádot kívánnák inkább a képernyõre, akit már '92 október 23-án is kifütyültek az igazi '56-osok, a Pofosz tagjai, idõs, börtönviselt emberek - ki tudja, hanyadik árulása miatt.
Csak azzal zárhatom ezt a (majdnem) október 23-i bejegyzést, amit a Fradi szurkolók feszítettek ki óriási drapériájukra, még hatalmasabb lyukas zászlójuk alá egy október 23-ához közel esõ meccsük alatt:
"TISZTELET AZ '56-OS HÕSÖKNEK!"

Nem baj,hogy nem tudod, engem nem is érdekel.

Az tény, hogy nehezen bírkózott meg Fruzsina az indulataival, de azt nem mondanám, hogy ez a 90 éves roncs - aki csak a saját magának 30 év alatt bemagolt szöveget tudja ismételgetni - szellemi gyõztese lenne akárminek is. Látszik rajta, hogy önmagának hazudik, bár nem csodálom...máshogy nem is lehet ezek után élni.
Egyébként nem tudom miért kell ebbe is a jelen politikát bele keverni a hírtv-vel csak azért, mert épp Pozsgay-t kérdezték meg. Akinek az itt megkérdezetteknél jobb véleménye van errõl az emberrõl, az nem is jobb nála.

60-ban születtem és különösebb kötõdésem nincsen az eseményekhez, jobbára csak a részvét és a történelemismeret révén.
Meglehetõsen gyenge alkotásnak tartom a filmet. Fruzsina többször is akkora hülyeségeket kérdez, hogy leiskolázza õt egy 90 éves ember. A végsõ összecsapásban sem Fruzsinánk volt a szellemi gyõztes.
Számomra hiányzott a filmbõl Göncz Árpád és Mécs Imre is, de amikor Pozsgay (vagy i) megjelent, akkor már nagyon hír-tv-s bûze volt az egész ,,alkotásnak,,. Ott nagyon kilógott a lóláb.
Ezzel együtt fontos film, mert még ha egyoldalú is, akkor is meg lehet tudni belõle érdekes részleteket.

Az is kellõen különös és groteszk, hogy BB úr primitív kommunista "logikája" az általa ellenforradalomnak minõsített forradalom megtorlását illetõen teljesen ellentmond annak, amit Marx írt errõl a dologról. De hát nem volt õ egyedül így ezzel...

Ezt a férget fel kéne akasztani.

Nna, az elsõ mérvadó dicséret a Biszku-filmnek GyörgyPétertõl:

http://www.es.hu/index.php?view=doc;26232

Egy fontos részlet belõle(a dicséret):
“Történeti felkészületlenség ide, álnaiv modor oda, ezen a ponton a film figyelemre méltó erényeket mutat. Novák és Skrabski ugyanis egymásra vágja a Biszku által Márokpapiban, illetve a budai lakásában mondottakat, s a két idõpontban, eltérõ színhelyen szó szerint ugyanazok a fordulatok, érvek hangzottak el. S ez tényleg kísérteties látvány. Nyilvánvalóvá válik, hogy a hallgatag Biszkuban évtizedek óta õrölt a folyamatos, kérlelhetetlen néma belsõ beszéd. A felelõsség kérdését számtalanszor tette fel magának, a pontosan ismételt retorikai fordulatokká csontosodott válaszai világossá teszik, hogy milyen jól kiépített a hárításrendszere, miféle erõdön kellett volna magukat átverekedniük a filmeseknek, ha tényleg szembesíteni akarták volna a belügyminisztert egykori tetteivel.”