Úgy ültem be a moziba, hogy ez is valószínû egy újabb kifacsart lehúzás lesz, a csináljuk meg a második részt is, hátha bejön filmek közül. Az elsõ részt még külföldön láttam, és most is ragaszkodtam, hogy eredeti nyelven láthassam a filmet. Nagyon nagy csalódás volt, hogy a film lényegében tartalmas, és élvezhetõ volt. Picit az elsõnél jobban kirajzolódtak a vonalak, itt valami kapkodást éreztem, és nagyon sok dolgot nem tudok mostanáig sem hova tenni. Nem mondok ilyet gyakran, de várom a folytatást, és remélem, hogy legalább ilyen jó lesz ^_^ 8/10

*** SPOILEREK LEHETNEK ***

Szerintem hagyjuk a 75 évet, a sztálinizmus a névadó 1953-mas halálakor megszûnt, Észak-Korea viszont jó példa az elhúzódó diktatúrára.

A 75 év a filmben már csak azért is csúnya melléfogás, mert a film egy olyan embertömeget mutat be, akik az elsõ pacsirtaszóra hajlandók felkelést szítani, és megöletni magukat. Hát, a diktatúra nem így mûködik, maradjunk annyiban, hogy szerintem a diktatúrát jól bemutatja Ilyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról címû verse. Vagy az 1984, esetleg filmben az Equilibrium. Az emberek egy idõ után beletörõdnek, és a rendszer részeivé válnak. A Hungergames agilis népe egy a valóságban csak néhány év diktatúrát megtapasztalt néphez hasonlít, mert ruganyosan és motiváltan szállnak szembe az elnyomó hatalommal. Kérdezem én, aztán miért? Az öregek még emlékeznek a diktatúra elõtti idõszakra, és állandóan izzítják a fiatalokat a harcra? Vagy a fiatal Macskamenta kisasszony rendkívüli lelkiereje indítja el a rebelliót? Aztán miért? Mi a hölgy motivációja? Szimplán csak haza akar menni, és ezért túlélni? Vajmi kevés muníció ez egy diktatúra meggyengítésére.

A film nem a gladiátorjátékról szól, persze hogy nem. Ahogyan A Gladiátor c. film sem arról szól, hanem a hatalommal szembeszálló, embereket maga mellé állító hõsrõl. Bocs, de nekem Russel Crowe jobban bejött, mint Jennifer Lawrence. Talán a szerep miatt - a Gladiátorban Maximus a hadsereg feje, befolyásos ember, és történelmileg több esélye van egy diktatúrát megdönteni, mint egy Everdeenfalvi parasztlánynak. Annak ellenére mondom ezt, hogy VALÓSÁGBAN a történelmi TÉNYEK alapján Marcus Aurelius trónját Commodus örökölte, és szó sem volt ott semmilyen gladiátorról, az Everdeenfalvi parasztlányokat (Pista barátjukkal egyetemben) pedig az elsõ félresikerült TV-s nyilatkozat után kivégezték, képeiket kiretusálták, és a propaganda kitalált valami átlátszó érvet, hogy a súlyos harcban szerzett fejsérülések miatt beszélt félre a delikvens, aki sérüléseibe sajnos utólag bele is halt.

Hogy miért népszerû egy ilyen film? Hát mert vakok közt a félszemû a király. A sok konzumidióta fiatal lelkét már annyira megnyomorították, hogy komoly élményként élik meg, ha látják, hogy valaki ellentmond a hatalomnak. "Öcsém, odanézz, ez beszólt az élõ showban! Felrúgta a szabályokat! Hát ezt meg hoooogy???". Annak ellenére lázad a kisasszony, hogy Hó bácsi személyesen látogat el hozzá, és fenyegeti meg halálosan (az elnök, érted? személyesen...). Ezek a motívumok, és az ehhez hasonló gyermekien naív kísérletek a diktatúra megjelenítésére csak egyet mutatnak: az 1971-es születésû amerikai rendezõnek korából és lakhelyébõl fakadóan esélye sem volt egy diktatúrát a maga valóságában megtapasztalni. Ez ugyanúgy igaz Suzanne Collinsra, aki a gyerekfilmkészítés inkubátorában töltve fiatal korát írt néhány könyvet valamirõl, ami olyan mint valami volt valakinek.

De félre a kritikát, a film a maga nemében jó, a vámpíros vagy varázslós filmeknél nagyságrendekkel jobb. Nem tinifilm, minden olyan felnõtt amerikainak is szól, aki még soha nem látott (mert nem láthatott) diktatúrát élõben. Az IMDB értékelése reális, a maga 8,2 pontjával, és a TOP250 filmbõl a 244. hellyel. Ennek a filmnek tényleg a TOP250-ben a helye, de tényleg csak az utolsók közt.

Nagyon jó az elsõ, és a második rész is. Szerintem azért egy kicsit a második rész jobb volt.
Bár a vége kicsit furcsa volt,mivel nem tudtuk mivan Peeta-val és Finnick-el? Nagyon várom a következõ
részt is, mivel tudom hogy lesz. De azért még mindig ez a film a kedvencem!! 10/10 A rendezõket is nagyon
dicsérik, mivel jó filmeket csináltak, és fognak is még csinálni. THE BEST! 10/10

A készítõk nem akarják elhúzni a sztorit,hanem nagyjából próbálják követni a könyvet ugyebár. Számomra izgalmas volt a 2. fele a filmnek, az elsõ fele valóban vontatott volt kicsit. Mondjuk elég kemény így befejezni egy filmet, még ha tudjuk is, hogy lesz folytatás. Várom a 3. részt.

Annyiban mindenesetre igazat adok, hogy az 1. rész jobb volt, legalábbis nekem is jobban tetszett, de összességében ez is átlépte a legtöbb mostani sci-fi film színvonalát.

Sziasztok!Most valószínûleg meg fogtok kövezni,mivel nekem egyáltalán nem tetszett a film,max. közepesnek mondanám.De kezdjük a legelején. Mikor bejött az elsõ rész,azt hittem egy újabb unalmas,jajj de romantikus,amúgy minden izgalmat és színészi tehetséget nélkülözõ tinisorozat lesz belõle(lásd alkonyat).Nehezen rávettem magam,hogy megnézzem és nagyon pozitívat csalódtam.Volt benne feszültség,dráma,társadalomkritika,mindez nagyon jó színészekkel.Ezért is vártam a második részt,de megmondom õszintén,nagyon unalmas lett(számomra).A szereplõkkel nem volt gond,hozták a szintjüket,de ezt a filmrõl nem tudom elmondani.Volt megint egy hasonló hosszúságú felvezetés,mint az elsõ részben,ez még elment.Már vártam egy kis izgalmat,mondom majd az „arénával” biztos beindul a film,de nem.Kaptam egy minden feszültséget nélkülözõ,mindenki szövetséget köt mindenkivel 50 percet,amit nem tudtam hová tenni.Egyszerûen unalmas volt az egész,semmi extrát nem tudott nyújtani a film.Igazából se füle,se farka ennek a második résznek(fõleg az elsõ fényében),sajnos látszik,hogy a készítõk minél tovább akarják húzni a történetet,minél több pénzt ki akarnak kihozni ebbõl a franchise-ból.A 146 perces film lényegét kb. 5 percben el lehet mondani,a legemlékezetebb rész számomra Katniss esküvõi ruhája volt.És ennyi sajnos.Remélem,a Hobbit következõ része kicsit javít az idei felhozatal színvonalán,mert eddig nagy csalódás ez az év filmek szempontjából….

SPOILER

A 13. körzet mellõzése szerintem is hiba volt, mert így csak az értette a finálét, aki olvasta a könyvet.

Egyébként már közel hatszázmillió a film bevétele, ami akkor is szédületes eredmény, ha tudjuk, hogy a könyvsorozat rajongótábora hatalmas tömeget jelent.

Továbbra is úgy érzem, hogy az idei év sci-fi termésének taglalói méltánytalanul mellõzték, amikor az év elején a mûfaji mustra zajlott.

Zseniális!!! :D Volt pár rész amit nem eljesen értettem (fõleg a végén, ahol úgy összezavartak hogy én csak úgy néztem tátott szájjal a betûket amint mennek le és kellett még oár perc mire feldolgoztam hogy :vége a résznek ...)

Szuper, izgalmas rész volt ez is. :) 10/10

Kicsit spoiler talán:
nagyon tetszett Effie karaktere - valahogy az ötvenes és hatvanas évek Magyarországának lelkivilága van benne...

Remek folytatása a remek kezdésnek.
A diktatúra-ábrázolást nem tipizálnám föltétlen, nehéz nem látni micsoda éhezõk viadala megy ma is odakinn a való életünkben, ehhez nem kell még formailag sem diktatorikusnak lenni. Ma ugyanez a lehetõségek és attól való megfosztottság által rajzolódik, illetve hogy mindezt mi befolyásolja. No meg az, hogy kikre és hogyan hatnak azok a közhipnózisok, amelyek "sikeres" emberekrõl beszélnek, meg a "kemény munka" értékérõl vagy a "karrier" presztízsérõl, a mások formai szempontok alapján való megítélésérõl, a kontrollról mint hatalmi tényezõrõl, az evvel való visszaélésrõl és így tovább. Nehéz feladat ez, de hogy ez nem szimpla ifjúsági tartalom, az biztos.
Örülök az ilyeneknek, sokkal többet járnék moziba, ha több ilyen lenne. (Ettõl még a könyvfogyasztásom nem esne vissza :))

Kell egy kis értelmi szint a filmhez, de amint látom néhány kommentelõnek még ennyi sem jutott. Na mindegy.
Az eleje egy kicsit lassan indul be, de még ez sem unalmas. A látvány lenyûgözõ, a történet pedig fordulatos, a színészi játék maga a tökély. Eszméletlen lett, de kinek mi. Ma láttam a moziban, kellett egy kis idõ amíg feldolgoztam. Teljesen magával ragadott. Felülmúlta minden elvárásomat. Nyilván meglehetett volna oldani néhány dolgot profiban, de még így is fantasztikus volt. A majmos résznél úgy megijedtem, hogy a popcorn-t, ill. az innivalómat kiborítottam, ráadásul szétsikítottam a termet. Yupi! A vége olyan semmilyen volt és ez egy kicsit bosszant is...Várom már a folytatást, minden kétségem eloszlott a filmmel kapcsolatban. Egyszerûen beleszerettem.

A szinészi lista nagyjából az elõzõ film mintájára történt, hiszen nagyon fontos új szereplõk a második részben nem lépnek fel, kivéve persze a viadalon szerzett szövetségesek, akik Katniss útját elkísérik egészen a történet végéig, élve vagy holtan. Az Éhezõk viadala szereposztása egyébként nekem nagyon megfelel, tekintve hogy Jennifer Lawrence és Woody Harrelson is elõkelõ helyen szerepelt a kedvenc színészeim listáján. Donald Sutherlandnek inkább a fiát ismerem és szeretem nagyon (Kiefer S., aki a 24 cimû sorozat fõszereplõje), de az apja is legalább annyira lenyûgözött. Kiváltképp ebben a második részben. Az inkább a zenéibõl ismert Lenny Kravitz meg már csak bónusz. Gale és Peeta megtestesítõit már nem mondanám ennyire zseniálisnak, õk már tényleg inkább az azért-szeretjük-mert-helyes kategóriát képviselik.

A filmben minden fontosabb jelenetnél ragaszkodtak a könyvhöz, és ez így nagyon rendben volt, hiszen méltó másolata lett a könyvnek. Sok jelenetet ki is hagytak, de így is 2 órán túl csúszott a játékidõ, pedig elég tömény volt a cselekmény. Az egyetlen epizód, amit nem kellett volna véleményem szerint kihagyni, az a 13. kerület körüli rejtély. Már az elsõ filmben sem fektettek ebbe a szálba sok engergiát, és ebben a részben is lazán kihagyták azt a jelenetet, amiben Katniss az erdõben két reménykedõ 10. körzet beli alakkal találkozik, akik a talán nem is létezõ 13. körzet felé tartanak. Ez egyébként a fõszereplõ szempontjából is egy fordulópont, hiszen itt tudja meg, hogy más körzetekben õ a felkelés szimbóluma. Namármost, ezt mind kihagyták, így gyakorlatilag semmit nem ütött a film végén az a mondat, hogy "-Hova tartunk? -A 13. körzetbe." Pedig a könyvben talán ez az egyik legmekhökkentõbb momentum a viadal végjátéka után. Ezt tapasztalatból mondom, hiszen akivel voltam a filmen, utólag mondta is, neki le sem esett, hogy valami különös lenne azzal, hogy a felkelõl a 13. körzet felé veszik útjukat. Bennem ekkor tudatosult, hogy végülis ha nem olvasta a könyvet, honnan kellett volna leesnie?

Tudjuk ugyebár, hogy az Ehezõk Viadala egyik legfõbb tulajdonsága az, hogy a cselekményen kívûl rengeteg dolog Katniss gondolataiban játszódik le, és ez az egyik olyan zseniális húzás, ami miatt ez a trilógia világmegrengetõ sikert ért el. Az E/1-ben íródott könyvekben ezek a részek persze egyértelmûek. Na de mivan a mozifilmmel? A 4DX technika ma már lehetõvé teszi, hogy a látáson és halláson kívül a tapintásra és szaglásra is hassanak, de a érzéseinkre és gondolatunkra egyenlõre így sem tudnak, így ezt a problémát valahogy máshogy kell megoldani. És itt lép életbe Jennifer Lawrence zsenialítása, hiszen mindenével közvetíteni tudja Katniss belsõ érzéseit: szemével, arcmimikájával, mindennel! És itt emelném ki mennyire örülök annak, hogy nem szinkronizálták a filmet, hiszen az eredeti hang a film során végig nagyon fontos szerepet játszik. Lehet hogy valaki emiatt döntött úgy, hogy nem megy el megnézni (igen, van ilyen!), de az magára vessen! A szinkron nagyon sokat elvesz az érzések közvetítésébõl, és egy ilyen filmnél ez rettenetesen fontos.

A viadalra az elsõ rész példájára ismét nem szenteltek olyan sok idõt, pedig ezt a trilógiát is könnyen kudarba lehetett volna fullasztani egy buta akció-központú rendezéssel. Ez szerencsére nem történt meg, így nagyon jó a rávezetés a viadalra: végig óriási a feszültség a nép és a Kapitólium között, mind a gyõzelmi körúton, mind a viadal elõkészületeiben. Ez a viadal(ok!) végét jelentõ erõtér-cselben oldódik. Szintén a rendezés dicséretére váljék, hogy a film az emberek iszonyú szenvedéseit és fájdalmait jól mutatja be, te is átérzed. Ezt azonban nagyon ügyesen sikerült úgy megoldani, hogy ne egy vérfürdõbe folytott horror legyen. Mindig csak annyi vért mutatnak, amennyi elég: nem viszik túlzásba, pedig manapság rengeteg film során éreztem inkább hányingert, mint sem sajnálatot és fájdalmat.

A könyv során felépített vilagot tehát egyáltalán nem puszitja el ez a film, és látványban is rettentõen jól teljesit. Nagyjából ugyanazt láttam viszont, mint amit én már olvasás során elképzeltem, tehát a tájak és hátterek kiválasztásakor is ragaszkodtak Suzanne Collins világához. Sikerült a filmbe egy kis humort is belecsempészni (ez a vonás a könyvre egyáltalán nem jellemzõ), de itt is pont annyit amennyi jó volt bele. Se kevesebbet, se többet!

Összegezve az eddigieket: óriási film volt, felül múlta a várakozásomat. Nekem (ami óta csak láttam) minden film fölött a Gyûrûk Ura áll, (one movie to rule them all) de azt kell mondjam, ez az Éhezõk Viadala már másodszorra bizonyítja, hogy nem csak 50 éve irtak olyan trilógiát, amit tökéletesen mozivászonra lehet vetni. Ebben persze nagyon nagy szerepet jászik a két Lawrence, Jennifer és Francis.

A második rész elõtt óriási hülyeségnek tartottam, hogy két részben dolgozzák majd fel a trilógia zárórészét, de látva ezt a 130 perc tömény filmet, még is jobb lesz ez így, hiszen nem kell annyi - a történet szempontjából fontos - jelenetet kihagyni. Bár így is megvan bennem a félelem, hogy valami szédítõen nagy idõkitöltõ barmosággal elcseszik, de ezek a gondolataim e második rész után szinte teljesen szertefoszlottak. Másrészt nyilván a LIONSTSGE pénztárcájának is jót fog tenni a két részre bontás.

Lenne egy kérdésem: miért kell automatikusan ledorongolni egy olyan filmet, amelyik a tinikrõl vagy tinikhez szól? Az Óz, a csodák csodájától kezdve A Pál utcai fiúkon át a Star Warsig irtózatos mennyiségû filmklasszikust lehetne felsorolni, amelyik simán belefér ebbe a kategóriába. Miért csak most baj, ha valaki ilyen filmet csinál?

Akkor avass már be légyszíves, hogy NEKED mit üzent a film, mert kezdem azt hinni, hogy te valami egészen más, szart néztél. Én rühellem a tini filmeket, pl az alkonyat egy kupac szar, de a Harry Potterért sem vagyok annyira oda,de ez a film, és fõleg a második része, iszonyúan megfogott, és idióta, aki csak azt látja meg benne, hogy tinik öldöklik egymást egy erdõben.Ez egy képzeletbeli (de akár teljesen valódi is lehetne) diktatúrát mutat be, és az ellene fellázadókat. A történelemben sem élt egy diktatúra sem örökké.
A hunger game egy metaforája úgymond a diktatúrának, hogy milyen ott élni, a remény megvan, de nincs gyõztes, csak túlélõ, aki fülét farkát behúzva engedelmeskedik a rendszernek, és gyilkol (csakhogy végre ne legyen olyan szolíd-12es karikás film), ha fellázad el teszik láb alól.
A népet félelemben tartják, de õk is rettegnek a néptõl, hogy mikor lázadnak fel. Teljesen korrekt ábrázolása az önkényuralmi rendszernek.
És ha megfigyelted, nekik végig szerepet kell játszani, a valóság titokban tartása, tipikus diktatúra. Aki szólni mer valamit, az a rendszer ellensége.
Ráadásul a fõhõs csajnak két csávó közt kell választania, de ez sem olyan egyszerû, mint az átlagos filmekben, ahol van a nagymenõ, ámde bunkó karakter, akit könnyû gyûlölni, illetve a szerencsétlen kis lúzer, akit mindenki megszán és drukkol neki. Két alapvetõen jószándékú, és a nézõnek is szimpatikus ember között kell választania. Nehéz.
Szóval ha ezeket az apróságokat észre veszed (még rengeteg ilyen van) átértékelõdik számodra is a film, és nem csak egy szar valóvilág utánzat lesz.
Amúgy most komolyan, neked a mátrix is csak annyit jelentett, hogy van egy csávó aki megállítja a kezével a lövedékeket, és kurva jó fight-ok vannak benne? Vagy a remény rabbjai is ,hogy hogyan szökik meg egy ember egy kalap szaron keresztül a börtönbõl???
Mert ha igen akkor veled van a kurva nagy probléma.

Gratulálok. Korunk egyik legjobb, ha nem a legjobb nõ színészérõl beszélsz. Mondj még valakit, aki 23 évesen kapott Oscart.(Napos oldal)

69 év az neked kevés (1921-1989). Nem az örökké valóság, de durván 70 év. Ráadásul most csak a Szovjetunióról beszélünk. Ha jól tudom pár helyen még ma is kommunista diktatúra mûködik, és nem hinném hogy Kim Dzsong egyhamar demokrácia párti lesz. Észak Korea 1948-??? Ez már 65 év, és még hol a vége??? Szóval a helyzet egészen valóság szerû.
A diktatúrák mindig megdõlnek, de ahhoz rengeteg áldozat kell. Mellesleg a Római birodalomban sem éltem volna szívesen, nem volt azért fenékig tejfel, és akkora hatalmas jólét.
És, ha neked ez a film csak az úgynevezett gladiátorjátékokról szól, akkor egyátalán nem értetted meg a mondanivalóját. Az meg, hogy ez egy tini könyv, mérhetetlen nagy baromság. A felnõttek jó része is rengeteget tanulhat belõle. Persze elengedhetetlen a mûbõl pár Hollywood-i közhely, de ez a mai filmekhez mérten elenyészõ számban fordul elõ.
Én még arra lennék kíváncsi, hogy mit szól a filmhez, mondjuk egy 56os szabadságharcos, vagy más hosszú diktatúrában élt ember.

Francis Lawrence és csapata jobban tette volna, ha elolvas egy történelemkönyvet, és egy pszichológia összefoglalót.

*** SPOILER ***
Derék barátaink megpróbálták utánozni a régmúlt birodalmak szokásait (római és görög nevek, Kapitólium, kvázi-gladiátorviadalok, hadsereg által fenntartott rend, stb.), csak éppen ez nem sikerült nekik. Azért nem sikerült nekik, mert nem jöttek rá, hogy ezeknek a régmúlt és dicsõ birodalmaknak mi volt a titkuk. Nem az, hogy évtizedeken keresztül szegénységben és félelemben tartottak milliókat. Nem is az, erõszakkal kiválasztottak néhányakat, hogy az õ viadalukkal "példát statuáljanak". Hát akkor mi?

A római birodalom titka a sokszínû, virágzó kultúra és a viszonylagos jólét volt. Ott az emberek szerették a civilizált életformát, és nem kellett állandó félelemben tartani õket. Mai hasonlattal élve: nem fegyverek kötötték õket a hatalomhoz, hanem a mobiltelefonjuk és a média.

A film ezzel szemben egy sztálinista kultúrát mutat be, amely tényleg ugyanilyen keményen megtorolt minden lázadást, de nem is tartott örökké. Fõleg nem 75 évig.

Szóval egy katyvasz az egész, mert szemlátomást a film nem tudja eldönteni, hogy a "Gladiátor a huszonsokadik században" koncepciót kövesse, vagy a "Sztálinizmus megdöntése Jekatyerina elvtársnõvel" vonalat.

Ezzel a háttérrel már aztán igazán mindegy, hogy az arénában mit bohóckodik az egyébként hót veszélytelen Kati, meg az õ Pista haverja. Mert róluk aztán minden mást el lehet hinni, csak azt nem, hogy harcosok, vagy országok sorsát képesek megváltoztatni.

Mottó: mi a kedvenc színed? Zõd. És neked? Nekem a narancs. Hû de mély...

Hú én nagyon máshogy látom, mint Te. Jennifer Lawrence tényleg nagyon jó, és az öreg Donald is hozza a kötelezõt, de aki a legjobb az szerintem Elizabeth Banks és Woody Harrelson. A tinicucc jelzõ meg szerintem nagyon távol áll ettõl a történettõl. Nem hiszem, hogy ezt a kegyetlen, disztópikus Orwell-i világot, a nagyon nem szokványos szerelmi szállal pont a tizenévesek fognák fel és értékelnék leginkább. Annak a korosztálynak ott van benne a néhány akciójelenet és kész, de a mögöttes dolgok, a drámai pillanatok (kis SPOILER: pl. nekem az egyik kedvenc jelenetem, amikor Effi kihúzza Katniss nevét a búrából.. vagy amikor Cinna elköszön tõle és jönnek a katonák.. ) nem hiszem , hogy nekik szólnak.

Haderõt képviselõ karakterek: Hogy lehetett volna még ennél is jobban megcsinálni? A jelmez szerintem zseniális. Minden katona anonim, semmi megkülönböztetés, mintha rideg gépek lennének, és az új táborvezetõ karaktere is tökéletes lett szerintem. Engem a hideg is kirázott tõle, igazi "gonosz, rendszer embere"

Bocsánat egy hibáért!

akik meglehetõsen bénák voltak Jennifer Lawrence mellett!