Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Attila, Isten ostora

Spoiler
zsoleszhun 2009 máj. 31. - 08:26:42
(153/413)
Sajó Sándor: Magyarnak lenni tudod mit jelent?

http://www.youtube.com/watch?v=Tc7YonnAxVE
Válasz
egycsipetbors 2009 máj. 31. - 07:37:16
(152/413)
Ez a szinkron egyszerûen borzalmas! Szinte az összes nevet rosszul mondták! Lehet, hogy László Zsolt egy jó színész, de kár volt ezt szinklronizálnia! Szörnyû! Nekem meg van az eredeti (régi szinkronnal) és az sokkal jobb, mint ez a szánalmas utánzat!
Válasz
offtopic
meszag 2009 máj. 31. - 06:11:06
(151/413)
Most se jó. :))) Jobb, ha nekifutok újra..

A "Magyarország a magyaroké" az egy ostobaság a szlogenek közül a nem gondolkodóknak.
Válasz
offtopic
meszag 2009 máj. 31. - 06:07:43
(150/413)
jav. :ostobaság
Válasz
offtopic
meszag 2009 máj. 31. - 06:06:30
(149/413)
:)) Néha kell egy adag, hogy az ember felmérje a valóságot.

A "Magyarország a magyaroké" egy az ostoba szlogenek közül a nem gondolkodóknak.
Válasz
pozsizsuzsi 2009 máj. 31. - 03:43:44
(148/413)
Hát ezen én behalok! Egész ügyes. :D:D:D
Válasz
10/10
mushi 2009 máj. 31. - 02:34:13 10/10
(147/413)
Nekem tetszett a film, nem értem, miért kell annyira lehúzni.. Az amcsik akartak egy kalandfilmszerûséget egy nagyon érdekes néppel és egy erõs egyéniséggel. Elég ritka, hogy valaki a magyarokkal kapcsolatba hozható témát vet fel egy filmjében. Inkább örüljünk. Ennek a filmnek amúgy meg nem az volt a lényege, hogy mennyire hitelesen tudja ábrázolni a történelmet. De szerintem erre könnyen rá lehet jönni. Sok ilyen történelmi film van, ami hasonít is meg nem is. Ilyenkor nem ezt kéne nézni, hanem a látványt, a tervezést, a színészek munkáját. Az kicsit furcsa volt, mikor Attila ott a rómaiaknál vonult tógában, teljesen leborotválva.. Na ez is egy agyszülemény szerintem, nem hinném, hogy Attila, a kemény és rettenthetetlen hun vezér a csillogó Rómáért, ha csak egy kis idõre is, de elhagyja a népét. Mint ahogy Ildikó szép ruhái is Amerika. Nem kéne ezeket a filmeket ilyen nagyon komolyan venni.. Elvégre is nem dokumentumfilm, hanem szórakoztatás. Ja és amúgy a hunok még ennél is nomádabbak és vadabbak voltak. Tények ezek, sok kutatás eredménye.
Gerard Butler meg szerintem egyszerûen fantasztikus volt Attila szerepében. Nem gyõztem anyámnak mondani hogy hú, itt is milyen jóó! 10/10 nekem a film, megnézném még egyszer-kétszer a jövõben.
Válasz
jolimadár 2009 máj. 31. - 00:49:37
(146/413)
"De vicc nélkül, jó lenne ha valaki válaszolni tudna arra mitõl magyar valaki és mitõl nem?
Azon kívül, hogy állampolgár."

Jó a kérdés!
A megfogalmazásban benne van, hogy a határon túli magyarok nem is magyarok.
Nyilván, ha beljebb jön a határ, akkor kevesebb lesz a magyar egyik napról a másikra.
Más, de érdekes, hogy a napokban bizonygatja Horn Gábor országjáró turnéján, hogy mindenki magyar: a néger, a roma és a kínai is. Ezt nyilván jólesõ érzés a szélsõjobbnak egy liberálistól hallani, de nem túlzás kissé? Az egész világ magyar? Na nem....
Válasz
offtopic
7szünyü 2009 máj. 31. - 00:17:16
(145/413)
Nincs mit :) Már több, mint tízezer éve ez megy (vagy még régebb óta), nem olyan nehéz észrevenni :) Sokkal fontosabb, hogy mit kezdesz mindezzel? (És jóval nehezebb is.)
Válasz
SimiHernyó 2009 máj. 31. - 00:06:11
(144/413)
Na ez nekem nagyon hasznos volt, köszi szépen,hogy megosztottad az idézeteket,gondolatokat.
Válasz
Tor Salqvist 2009 máj. 31. - 00:03:22
(143/413)
Ez principátuskorabeli római legió volt a filmen, s te is principátuskorabeli hadrendrõl beszélsz. Attila alatt már "középkoriasan" néztek ki a katonák, nem I.-II. századi klasszikus legionáriusnak.
Válasz
sad76 2009 máj. 31. - 00:03:06
(142/413)
4. Rövid hírek

1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyõzõdött Móricz állításainak helyességérõl. A történész csoportból kitûnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az õshaza kutatását. Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sûrûn elõforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az õsmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelõi.

Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott õsnyelv a magyar volt. Az intézet szaklapját, amely a „Llacta” néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az õsnyelven „lakhelyet” jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön „LAKTA”-nak nevezhetnénk.

Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelõkelõbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az õslakosság azonban ma is egyszerûen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak.
Válasz
offtopic
7szünyü 2009 máj. 30. - 23:58:55
(141/413)
A pénz csak a hatalom gyakorlásának az egyik eszköze. Itt egyértelmûen a hatalomról van szó: ki diktál? Ki mondja meg, hogy mi erkölcsös, és mi nem? Mi törvényes? Ki számít magyarnak, és ki nem? Ki kapja az állami megrendeléseket? Ki nyerhet el pályázatokat? Ki kinek a befolyásos ismerõse?
"A szimpatikus gyerekek cukrot kapnak majd, az unszimpatikus gyerekek meg egy golyót a hátukba!" (Molnár Gergely.)
(Ez a bipoláris politikai berendezkedés egyik fõ hátránya: az alkalmazott stratégia eluralkodik és megszünteti a szemben álló felek közti különbséget.)
Válasz
Trantor2 2009 máj. 30. - 23:57:09
(140/413)
Hát, megnéztem. Mostanában nyitottabb vagyok az ilyen témák iránt, de ez vmi nagyon ritka egy gyenge film volt. A történeti hûséghez csak annyit, hogy a római harcmodor nem úgy nézett ki, hogy a légiósok lézengenek jó szellõsen a csatatéren várva, hogy lenyilazzák õket, hanem egymáshoz szorosan illeszkedett pajzsokkal lassan elõrehaladtak, és az ék alakban találkozó pajzsok közé szorult ellenséget szétkaszabolták. Az ellent elõtte még megsorozták a skorpiókkal, a nyílpuskák elõdjével, és hasonló gépezetekkel. Ilyenformán akár 10x-es túlerõt is képesek voltak legyõzni. Nemrég volt a spektrumon egy érdekes film a római légiók harcmodoráról, onnan vettem a tudásom. S ez még csak a római oldalt érintõ hiányosság a filmben, pedig õk elég jól vannak dokumentálva abból az idõbõl. Ehhez képest mennyi hitele lehet a hunokat érintõ részeknek? Nyilván semmi.
A magyar eredetkutatás és a megint felbukkanó antiszemitizmus idekeveredését meg nem is értem. Semmi közünk a hunokhoz, mi csak jóval késõbb érkeztünk meg európába. Persze ezt is lehet vitatni, de ennyi erõvel az ezt vitatók forrásait is lehet vitatni, és akkor már ott is vagyunk, ahol a part szakad.
S hogy a zsidózás hogy került már megint ide? Ehhez meg már végképp kevés az én IQ-m. Sztem mélységesen szégyelje magát mindenki, aki más vkit akármiért is gyûlöl. De fõleg, ha a származásáért gyûlöli, amirõl mindenki a legkevesebbet tehet.
Válasz
Tor Salqvist 2009 máj. 30. - 23:56:44
(139/413)
Annyira nem rossz ez a film, egy átlagos retekklubita legalább megismer valamit a hun-magyar történelembõl, ha zanzásítva is teszi azt. Persze van pár érdekesség/hiba/hiány a filmmel kapcsolatban:

1. Budát Bledaként interpretálják a magyar (?) szinkronosok, tehát nem fordítják magyarra a nevét. Sokan azt se tudják, hogy a "szexi vöröset" erõszakoló gonoszról nevezték el fõvárosunk dunántúli felét. A lány amúgy tényleg szép, messze lepipálja az átlag holowoodi ribancokat. :)
2. A 451-es catalaunumi csata után ugrik a történet 2 évet, s kimarad a legdicsõségesebb sztori Attila életébõl, amikoris 452-ben ostrom alá veszi Rómát, s csak Leó pápa könyörgésére, valamint a rómaiak által fizetett sarc hatására hagyja el a falakat.
3. Galla Placidia neve szerintem el se hangzott, nem akarják a sok szereplõ nevével megerõltetni a nézõk agyát. Õ volt a császár anyja ugye. Ennél nagyobb baj azonban, hogy õ valójában még jóval a catalaunumi csata elõtt meghal, Aetius halálakor már rég nem él.
4. Aetiust 454-ben öli meg Valentinianus, s nem Attila után egybõl 453-ban.
5. Az V. századi római hadiöltözetekben nem vagyok otthon, de ezek a páncélok és hadifelszerelések tiszta principátuskorabeli öltözékek voltak. Már Constatninus alatt másfélék voltak a hadi páncélok. Az volt furi még, amikor testudoba (teknõsalakzat, a pajzsot-scutumot a fejük fölé teszik) vágták magukat a legionáriusok az V. században! :)
6. Konstantinopolisznak szinkronizálták végig Konstantinápolyt, ez végülis nem hiba, de magyarul mondjuk már a neveket!
7. Még a catalaunumi csata elõtt is Theodosius a keleti császár, holott ekkor már Marcianus trónol ott. "Ellenségeim számára csak vasam van, nem aranyam." - mondta õ Attilának, a filmben viszont még elõdje vigyorog.
8. Hunok gyalogosan szaladnak a csatában!!! (Nem volt elég ló a forgatáson.) Ráadásul a catalaunumi csata alatt valójában zuhogott az esõ, a filmben pedig verõfényes napsütés töltötte be az étert!!!

Kb. ennyi. De a film még mindig ezerszer nézhetõbb, mint bármelyik másik retekklubon mutogatott holowoodi csimmbummcirkusz. 10/7,5, de csak mert szeretem az V. századot, s ez a film a hibák ellenére is jól körvonalazta az akkori erõviszonyokat.
Válasz
sad76 2009 máj. 30. - 23:54:59
(138/413)
A spanyolok megérkezésekor a Kara-öböl közelében lévõ Mánta városkának a neve Jokay volt és csak a spanyolok változtatták Mántára. Ugyancsak itt tisztázza Móricz, hogy az elsõ quitói zsinat, Fray Louis Lopez de Solis püspök elnöklete alatt 1593-ban, olyan határozatokat hozott, hogy a katekizmust és a gyónási imákat le kell fordítani a püspökség területén élõ népek nyelvére, mert ezek nem használják sem az Aymara nyelvet, sem az inkák általános nyelvét, a Kechuát. A megfelelõ fordításokat a spanyol papok elvégezték, de azokon a nyelveken, azaz tájszólásokon sohasem tanították a keresztény tanokat, mert azok a nyelvek, azaz tájszólások mind magyarok voltak. Miután errõl a Spanyol Korona értesült, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere végrehajtása.

Don Pedro de la Gasca spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be, a Habsburg uralkodónak, arról a néprõl és nyelvrõl, amelyet a spanyolok itt találtak. Ezt õ meg is tette, így tehát mind a spanyolok, mind az osztrák Ferdinánd császár tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy nem egy új földrészt, hanem a magyarság õshazáját találta meg Kolumbusz.
Válasz
SimiHernyó 2009 máj. 30. - 23:48:33
(137/413)
:) Szerintem pénz specifikus az egész: nekem nincs, dögöljön meg, akinek van. :)
Válasz
offtopic
7szünyü 2009 máj. 30. - 23:47:28
(136/413)
Há' kitermelték meg széjjelhasgatták a ultraliberálbolsecionisták! Meg a pacifisták. Meg a nõk! (És a svédek.) Azt az árából alapították Izraelt. A Bábel tornya meg amúgy csak a bokájáig ért. :) (Persza csak alulról, mert a teteje az nem volt neki :)
Válasz
sad76 2009 máj. 30. - 23:44:34
(135/413)
1966. július 23-án a guyaquili „El Telegrafe” vezércikket írt, melyben leszögezi, hogy Móricz kutatásai kimutatták, hogy az ecuadori nép Európába szakadt testvérei a magyarok. Ezért – bár az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a világbajnokságon – mégis képviselve van magyar testvéreinek kitûnõ csapata által. Az Európába szakadt magyar testvéreink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogják mutatni, hogy milyen hõsi küzdelemre képesek a mi hajdani õspuhuráink, éppen ezért „elutasítjuk a kéretlen brazil képviseletet, mert minket a legtisztább és legõsibb testvéreink képviselnek a londoni világbajnokságon: a magyarok” – írja a lap.

1966. augusztus 7-én az „El Telegrafe” teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek. Ebbõl a rendkívüli interjúból arról értesülhettünk, hogy a Kara törzs, amely a róla elnevezett Kara-öbölbe (Bahia de Caracuez) a VIII. század vége felé érkezett, azonos a magyar, Királyi Szkíta Kara törzzsel, amely Indián keresztül vándorolva, majd hajózva visszatért az õshazába, a jelenlegi Ecuadorba. Kiderült a cikk folyamán az is, hogy az ecuadori õskutatás, mely a Kara törzs érkezésével, Juan de Valesco óta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak látja ennek a kitûnõ jezsuita történésznek, a Quitói Királyságról írott könyvét, amelyben többek között azt írja, hogy az „ó” hangot a hajdani királyság területén csak a Kara törzs megérkezése hozta magával, mert elõtte e hang helyett az „u” hangot használták. Ezért Juan de Valesco azt ajánlja, hogy be kell utazni az egész világot és megkeresni azt a népet, amelynél az „ó” helyett még mindig az „u”-t használják, mert azok a Quitói Királyság lakóinak testvérei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946)
Válasz
offtopic
norton15 2009 máj. 30. - 23:43:32
(134/413)
De ez még nem magyarázza meg, hogy a népek hogy a fenébe találkoztak.
Válasz