8/10
offtopic
edimir 2015 nov. 11. - 06:22:50 8/10
(222205/239045)
ugyaninnen egy ló Tillinek!:))))))))))
8/10
offtopic
edimir 2015 nov. 11. - 06:21:58 8/10
(222204/239045)
Számítógépes grafika....

de néha a természet is alkot ilyet... igézet egy netes írásból:"Elõfordult már veletek, hogy többé-kevésbé jól kivehetõ arcot vagy formát pillantottatok meg hétköznapi tárgyak felületén vagy a természetben? Például bárányfelhõ-nézegetés közben. Ez a jelenség a pareidolia, azaz olyan illuzórikus érzet, ami bizonytalan és véletlenszerû ingereket - hangokat, képeket - konkrétnak és tisztán kivehetõnek tüntet fel. Íme néhány igencsak szórakoztató példa az égrõl."

Íme, egy kutya, igaz, nem farkas!:)))))))))

Forrás:http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/14-felho-ami-hihetetlen-format-oltott/
8/10
offtopic
edimir 2015 nov. 11. - 06:00:18 8/10
(222203/239045)
Szép reggelt Mindenki!:) ... legalább utólag legyek kevésbé érzéketlen a jó modor iránt!:))))))))))))))))))


Ha már kínaiakról van szó, akkor Lena Liu lett az új kedvencem... õ festõ... ezt a dísztányérját szereztem meg az emlegetett piactérrõl!:))))))))))))))) Egy kis garantáltan nem hervadó virág!:)))))))))))))))))))
8/10
offtopic
edimir 2015 nov. 11. - 05:50:04 8/10
(222202/239045)
A linket küldöm e-mail-ben....
8/10
offtopic
edimir 2015 nov. 11. - 05:49:18 8/10
(222201/239045)
Van fix árasan 2500,-Ft-ért.

Ez szerepel a könyv ismertetõjében:"Az 1960-as évek kulturális forradalma idején játszódó kínai regény messze túlmutat egy politikai rendszer visszásságait bemutató történeten. Csen Csent, a pekingi gimnazistát több társával együtt a mongol pusztára "számûzik", ahol a diákok pásztorként és csikósként tengetik életüket. Jurtákban élnek, s nekik is éppúgy meg kell küzdeniük az élelemért, mint a puszta õslakosainak, akik "tanult fiatalokként" emlegetik õket. Hamar kiderül azonban, hogy a Pekingbõl hozott tudás fabatkát sem ér a pusztán. Csen Csen teljesen átértékeli mindazt, amit az iskolában történelembõl és irodalomból megtanítottak neki, és tudását összeveti a pusztai öregek bölcsességével, valamint saját, az elemekkel vívott harc közben szerzett tapasztalataival. Megdöbbenve érzékeli, hogy az öregek még egységben látják a világot, amelyben minden élõlénynek meghatározott helye és szerepe van, és keserûen szemlélik azokat a – kulturális forradalom és a gazdasági körülmények által bekövetkezõ – változásokat, amelyek megbontják ezt az egységet. Az idõs pásztorok mellett Csen Csen legfõbb tanítómesterei a sztyeppi farkasok lesznek – elõször csak az öregek elbeszéléseibõl ismeri meg szokásaikat, gondolkodásmódjukat, harci taktikáikat és "farkaslelkületüket", majd késõbb maga is nevelni kezd egy kisfarkast. Az ember és a farkas konfliktusokat sem nélkülözõ, mitikussá növesztett kapcsolatán keresztül Jiang Rong szinte filozófiai mélységekben mutatja be a világ ökológiai válságát, gazdasági anomáliáit és az emberi szellem romlását. Így a regényt záró Epilógus nemcsak a mongol puszta és a sztyeppérõl elüldözött farkasok elsiratása, hanem az emberi léleké is."
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 10. - 20:06:15 10/10
(222200/239045)
Megnéztem a Farkas totem filmet ami nagyon-nagyon tetszett!!!

Szenzációs természeti képek, jelenetek, a múlt és a jelen találkozása az emberek világában,
mindez a 60-as évek Kínájában. Mennyivel egyszerûbben gondolkodnak a sztyeppék emberei, mint a
városi értelmiség, de néha van valami jó a modern dolgokban is.Pl. a penicillin.
Akad dráma, az eberek, és az állatok között is, valahogy nem férnek meg mégse azon a hatalmas
pusztán. Fõleg a vége volt az, ami igazán megérintett.
Csak azt tudnám, hogy ezt a felhõt hogy varázsolták fel az égre!! :))))
Illiona 2015 nov. 10. - 10:25:05
(222199/239045)
még egy cikket találtam a Wolf Totem kapcsán:

Farkastotem: cenzúrázatlanul látható a Kínából kitiltott rendezõ filmje

Február végén mutatják be a kínai mozik Jean-Jacques Annaud Farkastotem címû alkotását. A Kínából korábban évekre kitiltott francia rendezõ szerint sem a forgatókönyvön, sem filmjén nem változtattak a kínai cenzorok.
2015.02.03 23:30
MTI
nyomtatás
+-betûméret
hirdetés
Forrás: Wikipedia

Annaud elmondta, hogy teljesen szabad kezet kapott az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kínai sikerkönyvének számító Farkastotem adaptációjában. A nézõközönség elé kerülõ alkotás "egy az egyben az a film, amit én forgattam és vágtam" - nyilatkozta a Kínában tartózkodó francia rendezõ.

Annaud a Hét év Tibetben címû 1997-ben bemutatott filmje után évekig nem kapott beutazó vízumot az ország területére. A produkció Heinrich Harrer hegymászó és a fiatal 14. dalai láma barátságát ábrázolta és kritikusan mutatta be Kína és Tibet viszonyát, amivel kihívta maga ellen Peking haragját.

A kapcsolat 2009-re rendezõdött, amikor Annaud megkapta a Farkastotem megrendezésének jogát, 2012-ben pedig õ lehetett a Sanghaji Filmfesztivál zsûrijének elnöke. A Farkastotem forgatása kétéves elõkészület után, 2011-ben kezdõdött.

Lü Csia-min 2004-ben kiadott regénye - amit Csiang Zsung álnéven írt - 2007-ben elnyerte a Man ázsiai irodalmi díjat. A könyv több tízmillió példányban kelt el, magyar nyelvre is lefordították. Az életrajzi ihletésû mû a ma már hatvanas évei végén járó író életének azt a korszakát idézi fel, amelyet a mongóliai pusztán kellett eltöltenie a kulturális forradalom évei alatt.

A kínai színészekkel forgatott film elkészítése mintegy 40 millió dollárba (11 milliárd forintba) került. A produkció az állami fenntartású China Film Group támogatásával született.
és a link:
http://www.ma.hu/kulturport.hu/239301/Farkastotem_cenzurazatlanul_lathato_a_Kinabol_kitiltott_rendezo_filmje
Illiona 2015 nov. 10. - 10:20:35
(222198/239045)
ezt én láttam nemrég, tényleg egy jó kis bohózat.
Pont alkalmas két megviselõs sorozat közé.
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 10. - 07:07:40 10/10
(222197/239045)
Most Ji Jin Hee egy régebbi sorozatát nézem, a The Man Who Can't Get-t Married (Megrögzött agglegény).

Az elsõ résznél majdnem megfulladtam, mert éppen körtét majszoltam, amikor sorozatos támadások
érték a nevetõ izmaimat! Hatalmas vígjáték!

"Cho Jae Hee betöltötte 40. életévét, de rendkívül makacs és nem hajlandó megnõsülni. Elviselhetetlen személyisége miatt messzire elkerüli minden nõ, mivel nem tartják alkalmas férj-jelöltnek annak ellenére, hogy az élet minden más területén tökéletesen helyt áll. Életét három nõ kezdi el keseríteni-boldogítani.
Jang Mun Jung doktornõ, akivel egy felettébb kínos egészségügyi probléma kapcsán ismerkednek össze; Jung Yu Jin, aki átmenetileg költözik a szomszédba és ettõl a perctõl csak a bajt okozza; végül pedig, Yun Ki Ran, akivel közös építészeti irodát mûködtetnek."
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 10. - 06:47:25 10/10
(222196/239045)
Sziasztok!

Valóban csak erõs idegzetûeknek, kína japán általi megszállásának, illetve a nanjingi mészárlás napjainak
állít emléket, ezzel a filmmel. Nagyon durva, és kegyetlen, bár én sem szeretem, de ezt a rendezõ miatt
néztem meg, aki a Repülõ tõröket is rendezte, és az említett két film Oscar nevezést is kapott. Igaz nem foglalkozom
az Oscarral, de azzal igen, hogy sok embernek tetszhetett, ha erre jelölték õket.

A Red Cliff történelmi adaléknak is szolgál a koreai történelem jobb megismeréséhez,itt szóba kerül a Wei
királyság, amelynek naptára jelentõs szerepet játszik Sillában. A Han dinasztia végén, az ország 3 királyságának
korában Cao Cao be akarja kebelezni a Su és Vu királyságokat.A film hatalmas, monumentális, lenyûgözõ.

A repülõ tõrökben a Tang dinasztina végnapjait éli,belülrõl a korrupció rohasztja, kivülrõl pedig mindenféle
szabadcsapatok ellen kell harcolnia, a legjelentõsebb a repülõ tõrök háza. Ez a film a képi költészet
magasiskolája!! Olyan, mint egy Arany ballada.

Mindet úgy kezdtem, hogy kiegészíti a történelmi tudást a koreai filmekhez, de kedvencek lettek.
Illiona 2015 nov. 09. - 20:53:49
(222195/239045)
még egy plakát az elõbbi filmhez
Illiona 2015 nov. 09. - 20:39:49
(222194/239045)
a keddi film:

ismertetõ:

AMERIKAI ÁLMOK KÍNÁBAN
中国合伙人

november 10. kedd, 18.15 - Belvárosi Mozi, Balázs Béla terem

Rendezõ: Peter Chan
Hossz: 112 perc
Fõszereplõk: Huang Xiaoming, Deng Chao, Tong Dawei, Du Juan

A történet három barátról szól, akik egy sikeres angol nyelviskolát hoznak létre Kínában, amit úgy hívnak, hogy az ,,Új Álom”. Ez az iskola segít a kínai tinédzsereknek valóra váltani az álmaikat. A három fiatalembernek sok kalandon kell átesnie, míg végül megjelenhetnek az amerikai tõzsdén.


trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=ypAD7wdx82Q

a kép is az American Dreams in China c filmhez
Illiona 2015 nov. 09. - 20:14:25
(222193/239045)
Pont errõl van szó!
a kínai filmipar olyan hatalmas, és termékeny, hogy válogatás nélkül nem lehet nézni.
Én nem nézek megalázós, véres, misztikus, filmeket.
Az hogy erõs idegzetûeknek, már mutatja, hogy ezeket biztos nem nézem meg.

Ma egyébként egy barátnõm, aki szombaton velem volt a Wolf Totem vetitésén, elment a mai filmre, a Kínai Filmhét keretében, és nem tudott bejutni. Elõre nem vettünk jegyet (0 forintért)és telt házzal ment a mai film.

Viszont keddre szerdára és csütörtökre "vásárolt" jegyet, igy most ezt a következõ 3 filmet meg fogom nézni.
De ezekrõl van részletes ismertetõ, ugyhogy tudom, hogy belefér az általam még nézhetõ kategóriába.

Vagyis nekem nem elég egy link és cím, a koreai filmek közül sem nézem meg az ilyeneket.

képen a Wolf Totem két fõszereplõje és a rendezõ.
Illiona 2015 nov. 09. - 13:02:12
(222192/239045)
még mindig a Farkas Totem c filmrõl

(azt végképp nem tudom, hogy most akkor egybe, vagy külön irandó, én külön írom, és kész)

Kép: ime a könyv, amibõl a film készült.
És egy ismertetõ a könyvrõl, még 2008-ból, egy blogról másolom ide.
Sajnos a könyvet igy elsõre nem találtam, majd még próbálkozom a neten, és az antikváriumban is, edimir meg talán a vaterával megsegit.

" Jiang Rong könyve, a Farkastotem a hatvanas évek Kínájába, a Mongol határ közelébe repít minket, ahol megismerhetjük a farkasokat figyelõ, kínai Csen Csent, és Bilgé apót, mongol mesterét. Csen Csent a kínai „kulturális forradalom” hatására több „tanult fiatal” barátjával a belsõ-mongóliai pusztába küldik tanulásra. Szüleik gyanús értelmiségiek, így nyilvánvaló, hogy rájuk fér némi „átnevelés” az egyszerû, nomád életmódot folytató pásztorok között. Az álnéven író Jiang Rong – akinek eredeti nevére (Lu Jiamin) csak jó néhány évvel a Farkastotem megjelenése után derült fény – közel hétszáz oldalra rúgó regénye részben önéletrajzi ihletésû, s egy év történetét mutatja be – leszámítva a harminc évvel késõbb játszódó epilógus utolsó tíz oldalát. A Farkastotem egyfelõl részletesen bemutatja a pusztai állattartás csínját-bínját, másfelõl azonban kiemeli a belsõ-mongol puszta életének egy történelmileg nagyon jelentõs pillanatát.

A „tanult fiatalok” – ahogy a pusztai õslakosok nevezik õket – mellett ebben az idõszakban sok kínai telepedik le a pusztán – a hatalmas, jó minõségû területek kedvezhetnek a földmûvelésnek is, nem csak az állattartásnak, s a kínaiak nem ismerik, nem értik meg a mongol pásztorok életének szabályait. Jiang Rong könyvének egyfelõl éppen az a célja, hogy ezeket a hagyományokat, fortélyokat bemutassa a kínaiaknak, közelebb hozza hozzájuk a pásztorok világát. Ez az ars poetica már a könyv 57. oldalán elhangzik Bilgé apó szájából: „Ti kínaiak túl sok mindent nem értetek! Rengeteg könyvet olvastok, de azok mind féligazságokkal vannak teli. A kínai szerzõk könyvei kínai szemszögbõl közelítik meg a dolgokat, s nekünk, mongoloknak nagy veszteségünk, hogy nem írunk könyveket. De ha egyszer mongol válik belõled, te majd megírod helyettünk mindezt, rendben?”

A könyv a fenti hitvallásnak megfelelõen tehát részben magyarázatok, beszámolók gyûjteménye, amelyeket összefûz az egy jurtában lakó négy kínai fiatal mindennapjainak leírása. Az ismeretterjesztés helyenként kissé szájbarágós, ahogy például az a rész is, amikor a csikósok közé kerülõ fiú elmeséli három társának, hogy hogyan választanak tavasszal párt maguknak a csõdörök – hiszen a négy „tanult fiatal” már két éve a pusztán él, s feltehetõen megbeszélték rég a kérdést, így a mese nyilván csak az olvasónak szól. Ugyanakkor amennyire egyszerû a könyv tematikája, éppen annyira könnyen ragadja magával az olvasót. A puszta leírását, az állatok viselkedésének újabb és újabb részletét Jiang Rong nagyon is érzékletesen mutatja be. A pusztán élõ farkasok, gazellák, rágcsálók élethalál-harcát többnyire véresen naturális részletességgel olvashatjuk. Az olvasó mégsem érzi kívülállónak magát a kegyetlen történetet figyelve, mivel Csen Csen reakciói többnyire megfelelnek annak, amit az befogadó érezhet.

Ugyanakkor nem csak egy könyvbe oltott természetfilmmel van dolgunk. Jiang Rong élesen bírálja a kínai rendszer elvakultságát, európai szemmel már-már kifigurázásnak tûnõ mondatok jelennek meg a könyvben: „A farkas valójában osztályellenség. […] Valamennyi farkas esetében alkalmaznunk kell a proletárdiktatúrát.” (126. o.) A kínai káderek tehát kitûzik a célt, a farkasok kiirtását a pusztáról, mivel õk vadásznak a bárányokra, lovakra (is), és nem veszik figyelembe, hogy ezzel felborul az állatvilág ökológiai egyensúlya. Azt pedig tudjuk, hogy ha Kínában a vezetés egyszer kijelent valamit, akkor aligha lehet érvekkel eltántorítani ettõl. Így többször is elhangzik a könyvben, hogy a kínai káderek még sosem hallottak arról, hogy egy farkas rágcsálókat enne – a kutya esetleg megeheti õket, de a kínaiak a kutyákat is legfeljebb a levesben szeretik (a könyv információi szerint).

Az állattartással kapcsolatos magyarázatok mellett tehát rendszeresek a könyvben az ideológiai viták, amelyek jól bemutatják a kínai oldal elvakultságát. Egyedül a – fõleg a könyv elsõ felében elõforduló – filozofálásokon nehéz átrágni magunkat, de többnyire eseménydús a könyv. Akár leírásról, akár vitatkozásról van is szó, a könyv nyelvezete élvezetes marad, s néhány nem bevett európai fordulat – például a rendszeresen elõforduló „Hogyan is lehetne…” kezdetû kérdések – átadja a kínai nyelv különlegességét. Az egyetlen, amit Zombory Klára szemére lehetne vetni, a könyvben elõforduló rigmusok fordítása. Ezek is fõként a könyv elsõ felében jelennek meg, s többnyire nem rímelnek, sokszor a szótagszám sem egyforma, mégis perjeleket tesz bele a fordító, amitõl éppen ezek tûnnek életidegennek (pl: „Sárga folyó, száz és száz pusztítás / mégis neki köszönhetõ a gazdaság”).

A Farkastotem tehát érdekes olvasmány, ha az ember szívesen hall arról, hogy az állatok és az emberek élete hogyan kapcsolódik össze. A címlapon lévõ, „farkas-jin-jang” tökéletesen szimbolizálja azt az ökológiai egyensúlyt, amelynek jelentõségére a könyv felhívja a figyelmet. Ugyanakkor a Farkastotem révén megismerhetjük azt is, hogy hogyan teljesítették a káderek sokszor értelmetlen parancsait is Kínában, ezzel több kárt, mint nyereséget okozva.

Adalék: A Farkastotemrõl és annak elképesztõ fogadtatásáról a Wikipédián olvashatnak.
és a forrás:
http://konyves.blog.hu/2008/10/31/r_27
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 09. - 10:01:45 10/10
(222191/239045)
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 09. - 09:46:45 10/10
(222189/239045)
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 09. - 09:40:26 10/10
(222188/239045)
10/10
offtopic
kimbin01 2015 nov. 09. - 09:29:23 10/10 Előzmény Illiona
(222187/239045)
Sziasztok! Szia!

Eddig?? Remélem ezután megnézel egyet-kettõt?Anno még Szaki ajánlotta az elsõ találkozók, a múltkoriban
említett 2 filmet, azóta bõvült még néhánnyal, amire azt mondom, hogy megállják a helyüket a koreaiakkal szemben.
Sõt! Sok modern sorozatnál többet érnek.

Lesz, vagy nem lesz találkozó?? Nagy a csend.
Illiona 2015 nov. 08. - 21:10:03
(222186/239045)
még mindig Wolf Totem

itt a teljes film, nem kell letölteni, viszont egy kis angol tudás kell.
Persze letöltve, nagytv-n azért más a minõség, de talán megteszi:

https://www.youtube.com/watch?v=0x8ZyPtXYus

és ime egy 8 perces kis bemutató a forgatásról.
az biztos nem igaz, hogy vadfarkasokkal dolgoztak, mégis hatalmas munka lehetett ennyire betanítani, alkalmazkodni a 4 évszak szeszélyeihez a sztyeppén, megbírkozni a szúnyogokkal, idõjárással.

https://www.youtube.com/watch?v=322XkctewB4

a kép a filmbõl