Nem rossz film, egyszer nézhetõ, talán csak icipicit volt vontatott, de ez a történelmi filmek sajátossága. Küllemre igényes alkotás, a szereplõk hitelesek, a történet érzelmekben gazdag, viszonylag hihetõen adja vissza a valós történetet. Keira Knightley jobb filmjei közé sorolnám.

***SPOILER***
Azért ne feledjük el, a "mama" közvetítésével itt bizony egy vegytiszta üzlet köttetett, amit mindegyik fél kölcsönösen elfogadott.

Még egy érdekes mondatra hívom fel a figyelmet: amikor a herceg a szeretõje kapcsán zsarolja a hercegnõt, elhangzik az a frázis, hogy "a hatalom titkos urai".
Na persze ezt a szálat már nem fejtik ki ennél bõvebben...
***SPOILER VÉGE***

9/10

Mondhattok bármit, de én ezt a herceget nem tudnám elég hosszan kínozni ahhoz, hogy úgy érezzem, visszafizettem, amit a feleségével mûvelt egész életében.

Szörnyû.Hát ezért volt szükség az emancipációra.

Nekem tetszett a film, elhiszem,hogy aki valami könnyed kis kosztümös filmre számított, az csalódott.Ez azonban nem a film hibája.A színészek is jók voltak, nem szeretem Keira Knightley-t, de itt jól játszott.(Nekem nagyon csontváz,gnóm formájú a nõ, nagy fejjel,de lehet,hogy ilyen típus, akkor nem tehet róla.Bár a mai divatvilágot és Hollywoodot ismerve ennek a lehetõsége elég csekély.:D )

Nem volt akkoriban divat az "anorexiás" alkat.
A hercegnõt ábrázoló festmények alapján ~20 kilót fel kellett volna vennie a szerephez Keirának.

Georgiana Spencer (1757-1806)

Charles Grey (1764-1845)

Charles Grey (1764-1845)

Charles Grey (1764-1845)

Elizabeth Hervey-Foster (1759-1824)

William Cavendish, Devonshire hercege (1748-1811)

Georgiana Poyntz (az anya) (1737-1814)

Georgiana Spencer 1757-1806

Lent: Georgiana Spencer (1757-1806)

Georgiana Poyntz (az anya) (1737-1814)
William Cavendish, Devonshire hercege (1748-1811)
Charles Grey (1764-1845)
Elizabeth Hervey (1759-1824)

Adalék: A fõszereplõk eredeti portréi

Lehet majd belenézek, még nem láttam és jónak tûnik.

Georgiana Spencer 1757-ben született Althorp-ban. Tizenhét éves korában lett Devonshire hercegnõje, a Chatsworth-ház úrnõje. A herceg gazdagsága és politikai hatalma a figyelem középpontjába emelte, a társasági élet koronázatlan királynõje lett. A népszerû hercegnõt hol körülrajongta, hol kifigurázta a korabeli sajtó. Richard B. Sheridan drámaírót a hercegnõ ihlette A rágalom iskolája címû vígjáték Lady Teazle figurájának megalkotására.
Georgiana Charles James Fox politikus szövetségeseként fontos szerepet töltött be az angol whig párt életében, korteskedett a párt színeiben az 1784-es választások alkalmával. A közéleti sikerek elfedték szenvedésektõl gyötört magánéletét, házassága formális volt és boldogtalan. Férjét köztudottan nem vonzotta felesége szépsége, annál jobban érdekelte Georgiana barátnõje, Lady Elizabeth Foster, aki elcsábította a herceget és belopta magát a szívébe. A boldogtalan hercegnõ Charles Grey karjaiban ismerte meg a szenvedélyes szerelem érzését. Amikor teherbe esett a gróftól, férje számûzte otthonukból. A szülés után visszatért és a korábbi szerelmi háromszögben élt együtt férjével és barátnõjével.
A HERCEGNÕ címû film Amanda Foreman életrajzi regényén alapul, ami 1997-ben elnyerte a rangos irodalmi Whitbread-díjat az életrajz kategóriában. Foreman életrajza hónapokig szerepelt a brit könyveladási listák élén. Gaby Tana producer a könyv megjelenése után, 1998-ban szerezte meg a filmes jogokat.

Foreman könyve felöleli Georgiana egész életét, a film producere azonban túl akart lépni az életrajz mûfaján. "Amanda egy csodálatos életrajzot írt, de minket nem a teljes életmû megfilmesítése foglalkoztatott. Egy játékfilmes szempontból érdekes történetet kerestünk. Végül a házasság témájánál kötöttünk ki, annak is egy bizonyos szakaszára koncentráltunk. A történet a 18. században játszódik, de maga a történet idõtlen. Elképesztõ, hogy az emberek manapság is ugyanazzokkal a problémákkal küzdenek, mint kétszáz évvel ezelõtt. A téma örök, és remélem, hogy a mai közönség is élvezi majd a történelmi képekben megfogalmazott örökérvényû mondanivalót."


Georgiana Spencer Diana Spencer egyenesági nagynénje volt.

A történetük idõnként hátborzongató párhuzamokat mutat, de a film készítõi munkájuk során nem erre koncentráltak. "Párhuzamok valóban fellelhetõk kettejük életében, különösen abban látok hasonlóságot, ahogyan a sajtót befolyásolták" - meséli Gaby Tana. "Georgiana nagyon jól tudta, hogyan alakíthatja a dolgokat, és ezt fel is használta politikai célok elérésére. Georgiana elsõsorban ünnepelt hírességnek számított saját korában, a celeb szó mai értelmében. Amikor szerepelt az újságokban, minden példány azonnal elkelt. A paparazzik akkori megfelelõi, a karikaturisták tömege kísérte mindenhova. Divatikonnak számított, az emberek odavoltak érte. Úgy gondolom, ezek a furcsa hasonlóságok hátborzongatóak, de mégsem erre koncetráltunk a film elkészítésekor."
"Georgiana valahol Marilyn Monroe és Lady Diana között helyezkedik el" - folytatja Amanda Foreman. "A hercegnõ egy igazi sztár, ünnepelt híresség, de ugyanakkor egy tragikus sorsú nõ, legbelül rendkívül félénk, aki kétségbeesetten küzd az emberek figyelméért. Nagyon intelligens és tehetséges ember. Georgiana történetében a legfontosabb momentum, hogy elszántan próbálja definiálni magát egy olyan környezeteben, ahol a férfiak, különösen a sajtó képviselõi, olyannak próbálják beállítani, amit õ nem fogad el. Diana hercegnõ és Georgiana is intelligens és befolyásos asszonyok voltak, akiket apró darabokra szaggatott a korabeli sajtó, és azért harcoltak, hogy olyannak állítsák be magukat, amilyenek voltak és lenni akartak. Georgiana életének egyik ma is nagyon fontos aspektusa, hogy állandóan a figyelem középpontjában, vizslató tekintetek kereszttüzében kellett léteznie.

Én ezt kb. másfél éve láttam, így nem nagyon emlékszek rá. Azt tudom, hogy nekem nem tetszett, a színészek jók voltak, meg ahogy emlékszek a zene is, de a sztorija! Áááá... Én Keira Knightleyt bírom, Ralph Fiennes a karakteréhez képest nagyon jó volt. Amúgy nem egyedi eset tényleg.

csak NE Keira lenne mindenhol...nem kedvelem.