Hacsak megfilmesítették volna! De át is írták egyiket-másikat, azzal, hogy a "ma embere már nem érti ezt a nyelvezetet".
Tessék nekik megtanítani! Megmagyarázni, mit jelent a fertályóra, a zsindely és társai! Tudom, hogy egyre több az, amit meg kéne tanulni, de egy lábjegyzettel meg lehet oldani, ha már ezeknek a szavaknak a jelentését meg kell magyarázni :(

Egyébként kiváló film, Bradbury fantasztikus történetet írt, Truffaut mester pedig (nevéhez méltón) mesterien álmodta filmre, a ragyogó színészekrõl már nem is beszélve!

Hi!

"Dehogyis a fogyasztói társadalmat,.... mint tudjuk, a fogyasztói társadalmakban kb. mindent lehet, amire kereslet van."

Hát EZ az, a "fogyasztói társadalomnak" nevezett akármiben mindent lehet (Gyõzikét, Mónikát, Josi Barratot stb. fõmûsoridõben).
Némi célzatosság lehet abban hogy EZT a filmet is ha nagy ritkán leadják akkor vagy éjfél után, vagy délelõtt kerítenek rá sort: mint a mesében "van is meg nincs is".

Egyébként is mi az hogy "demokrácia"? Mit jelent maga a szó, mit értünk alatta? Személy szerint úgy érzem hogy minden diktatúra amikor valamire rá akarnak kényszeríteni. Nevezhetik reformnak, EU elõírásnak, az csak természetes hogy minden rendszer saját magát "minden létezõ világok legjobbikának" hírdeti, nem ebbõl kell kiindulni.

Az árak igenis nagyon nagy kényszerítõ erõt jelentenek.
Azonkívül ott van még az állami propaganda és kényszer:
- az elõbbire példa: "aki olvas és nem inkább netezik az digitális analfabéta",
- az utóbbira: "térj át a digitális kábel TV-re, mert az EU elõírás és a hagyományost hamarosan beszüntetik, 5.1-es- dts hang stb".

A digitális kábel TV-ben az a jó hogy "interaktiv", akárcsak Truffeaut filmjében a "család": "Linda, melyik szobában helyezzük el xy-t?".
Feltûnt e hogy az "interaktív" kábel TV-t azóta eröltetik, mióta az EU több országában elfogadták a bírói ítélet nélküli "digitális házkutatásra" vonatkozó törvényt? Honnan tudod hogy az erre a célra alkalmas készülékekben nem lesz e kamera és mikrofon? A technikai eszközök készen állnak nagymértékû megfigyelésre és adatgyûjtésre. Az hogy a mindenkori hatalom egy szûk kört (többnyire a saját vezetõ testületébe tartozókat) megfigyelt az nagyon régi dolog, gondolj csak a Velence-i Tízek Tanácsá-ra, de EZ most minden idõk legtotálisabb diktatúrája.
Nyílvántartást vezetnek a magánéletedrõl:
- a kártyahasználattal a vásárlói szokásaidról,
- a digit kábal TV-vel a TV nézési szokásaidról (a lehallgatás és képi megfigyelés sem várat sokáig magára),
- az internetre való áttereléssel a netes szokásaidról, pld. azt is gyûjtik és értelmezik amit most írok,
- az egyre szaporodó kamerákkal mindenki mozgását rögzíteni tudják (az interaktiv TV esetében ezt a lakásokra is ki tudják terjeszteni mégpedig úgy hogy nem is fogsz tudni róla).
Ráadásul az adatbázis idegen hatalom kezében van.

Persze "mindezt a mi nagyobb biztonságunk érdekében" teszik, és EZT még el is higgyük.

"Az emberek önként nem olvasnak". HMMM!!!
- '95-ben jelentette ki az akkori oktatási miniszter hogy "elit oktatás kell tömegoktatás helyett és az oktatási rendszerünket ennek megfelelõen kell átalakítani". Az eredmény: felnõtt egy generáció aki nem tud olvasni. (természetesen "önként").
- Ez évben olvastam itt a port.hu-n, elég sok olyan hozzászólást, hogy "jó hogy megfilmesítettek kötelezõ olvasmányokat, mert Jókai, Mikszáth, Gárdonyi nyelvezete túl bonyolult, nehezen érthetõ és emiatt legtöbben már nem boldogulnak vele". Hát ITT tartunk!!!
Az a "reform" ami ide vezetett, NEM önkéntes választás volt, hanem ránk kényszerítették.

Kultúrpolitika, médián keresztüli nevelés mindíg volt és lesz is, mert egyrészt mintát ad, másrészt rádkényszeríti mások akaratát. Ráadásul ezt úgy teszi hogy elhiteti az állampolgároknak ez jó. Sokan el is hiszik.
Mikor elõször mentem külföldre (nyugatra) jó 40 évvel ezelõtt, elcsodálkoztam hogy egyrészt mennyivel drágábbak a könyvek (legalábbis az értelmesebbek) és milyen kis példányszámban adják ki õket. Úgy tûnt hogy csak egy kislétszámú elitnek készültek, "szobadísznek", mert az igaz hogy szép kiállításúak voltak. Másrészt hatalmas tömegben voltak a naygközönség számára hozzáférhetõ áron a ponyvák és szerelmes regények. Hát ez is egyfajta kényszer, az alattomosabb fajtából.

Ilyen "kultúrpolitika" mellett, nem kell könyveket égetni: a régi jó könyvek szépen majd tönkre mennek, és addig is alig marad valaki aki olvasni fogja tudni õket.

Ráadásul negyed órával korábban is kezdõdött a mûsorújság szerintinél !

nem rossz mondjuk könyvben sokkal jobb

Egyébként annyiból igaza van a filmbéli "hatalomnak", hogy jobb az ártatlan tudatlanság, mert az olvasott emberek, akik képesek kívül helyezkedni a világ történésein és onnan szemlélni az eseményeket, a sok ostobaság láttán általában hajlamosabbak zaklatottabb lelkületûnek lenni.

Kezdünk itt tartani. A gond csak az, hogy ma az emberek önszántukból nem olvasnak. (Minõségi irodalmat.) Az meg ezerszer rosszabb, mintha tiltva lenne.

Ez egy alapfilm, igazi remekmû. De nem fogom ma megnézni, mert amúgy is pocsék kedvem van, a film után öngyilkossági gondolataim lennének.

KULTÚR-SOKK! (Ez nem a reklám helye - a DVD sorozatnak!)
De ez a film tényleg sokkoló!
Hogy mindaz, ami a film készítése idején (60-as évek) még sokkoló utópiának tûnt, az mára lényegében megvalósult! Azzal a különbséggel, hogy már nem is kell betiltani a könyveket (értsd! szépirodalom, filozófia stb.), mert úgysem nagyon olvasnak. És ma már akkora a demokrácia, hogy nem szégyen ostobának lenni!
A zombik már itt vannak! És már nem is tudják, hogy zombik!
Szabadon választhatnak: celeb izét néznek vagy fejre ejtett sztárokat!

Na igen, gondolnak, fõként, ha ugyanaz játssza, mint a feleséget :)
Abban teljesen igazad van, hogy az üres és az értéktelített lét közti különbség volt középpontva állítva.
A regény egyébként sokrétûen érzékeltette Montag érzelmi hullámzását, tépelõdését, vergõdését.
Ezt egy filmben nem is lehetséges bemutatni: a könyvhöz képest nagyon darabos és elnagyolt, vázlatszerû volt.
De hát: ennyi telik egy filmtõl, már ennek is örülni kell.
Szóval jó volt, emlékezetes a film is.

Brody, ha láttad is és olvastad is, akkor nem kérdeznél ilyesmit. De ha nem, akkor a magyarázat: a regényben Clarisse kb. 16 éves, Linda 30, hízékony. A filmen Julie Christie játszotta mindkét szerepet, a filmben Clarisse felnõtt nõ, tanítónõ, noha a regényben csak egy diák. Ez a változtatás nyilvánvalóan behozta, mint az események egyik fõ motivációját, a férfi-nõ közti vonzalmat; amire Bradbury egyetlen szót sem vesztegetett, Clarisse a regényben nagyon hamar eltûnik, feltételezhetõen meghal. Bradbury egyáltalán nem akarta a nemiséget belekeverni Montag átalakulásába. A regényben folyvást a feleségével foglalkozik, õrá és a házassági problémáikra gondol, és egyáltalán nem merül föl, mint lehetõség, Linda lecserélése Clarisse-ra. Ez annyira erõs és feltûnõ változás, hogy bámulatos, hogy nem tûnt föl a különbség.
Viszont teljesen megértem, hogy Truffaut nagy ziccernek érezte ennek a szálnak a kihasználását a filmben, ezért kihagyta az öreg professzort és felnagyította Clarisse szerepét.

Nos igen, nem értem, miért kell valamirõl több bõrt is lehúzni, és miért nem találnak más történetet, amit érdemes megfilmesíteni, noha van elég. Ha Tom Hanks játssza, az elég tanító célzatú lesz ahhoz, hogy az amerikaiak olvassanak?
Persze, viszont az is igaz, hogy az a jövõ, amit Bradbury jósolt ebben a regényében, mára jelenné vált, és az általa jelzett, sérelmezett tendenciák valóban az elviselhetetlenségig erõsödtek: a különbözõ kisebbségek védelme címén a színvonalat a béka feneke alá süllyesztik; totális elbutítás; folyamatos programok, hogy senki se gondolkozzon és nem is sorolom, a könyv nagyon keserû.
Nem árt visszanézni, mérleget vonni. Talán jó lesz a remake.

Ne már! Miért kell egy szuperjó filmnek megcsinálni a remake-jét? Hogy telerakják modern kütyükkel? Hiszen közel sem a kütyük a lényeg! Oskar Werner egyébként is hatalmasat alakít (igaz, itthon elég kevés filmjét adták, de azokban nagyon ütõs!)

Leginkább az elmélkedések hiányoztak. Pl. a tûzõrparancsnok és az öregember eszmefuttatásai, Montag elmélkedései. A feleség és Clarisse karaktere is más volt a regényben stb. Mit mondjak: Bradbury helyében nekem is nagy csalódás lett volna a film. De hát ez egy külön mû, így kell elfogadni. Végül is érdekes ötlet volt a két nõi karakter összemosása. Mert Bradbury hiába tagadta, és hiába tette el Clarisse-t láb alól a regényben, lehetetlen, hogy ne hatott volna Montagra.
De szó mi szó: a regény bonyolult és elmélyült és elmélkedõ - ahhoz képest a film meg hát - csak egy film....

Jól fogtad meg a lényeget, a regényben is ez a kérdés a döntõ fordulópont Montag életében. Emiatt sértõdik és döbben meg annyira, hogy elkezdi átgondolni és átértékelni az életét.

Nagy kedvencem a film, sokszor láttam. Igaz eredetiben, így a szinkronról nem tudok nyilatkozni. Nagyszerû rendezés, a zene rengeteg többletet ad és még felkavaróbb, ahogy hallani a tûz ropogását, ahogy tüzet fognak a könyvek. Igen, a szó, a könyv hatalom, de nagyon sok ember életében fontos szerepet tölt be. Szerintem a film nagyon jó képet ad arról mit is jelent számunkra egy regény, egy könyv, nélküle az emberek üresek és "betegek" lesznek. Ennek a társadalomnak az alapeszménye, hogy az emberek boldogok legyenek, fõ ellenséget a könyvek jelentik. És Clarisse teszi fel a legegyszerûbb és a legnyílvánvalóbb kérdést, ami kizökkent: akkor maga most boldog? Szegény Montag akkoriban minden, csak nem boldog és még csak nem is érzi.

A film sokban eltér a könyvtõl, de méltó párja.

Engem is érdekelne.
Épp most olvasom a könyvet, imádom. A filmre halványan emlékszem csak, de az nagyon pozitív. A felújított változattól kicsit tartok, nincs túl jó tapasztalatom a remake-ekkel.

Valaki nem tudja véletlenül, hogy honnan tudnám megszerezni ezt a filmet?