Km.: Varga Veronika (ének), Sofia Labropoulou (kanun), Smuk Tamás (ütőhangszerek)

Az anatóliai görögök a 19. század első harmadáig tartó békés és virágzó mikrokozmoszának sokszínű központja, Szmirna, a mai napig a görög kulturális emlékezet és identitás egyik fontos jelképe. Az 1920-as, 1930-as években íródott dalok és igaz történetek, valós személyek emlékeinek felidézése által egy időutazáson vehetünk részt, amelyben Varga Veronika éneke és történetmesélése vezet minket. És hogy a kis-ázsiai görögség kultúrájának hiteles nyomdokain járjunk, az előadásban felcsendülő dalok az anatóliai népek ikonikus hangszereinek kíséretében szólalnak meg: Sofia Labropoulou az egész Közel-Kelet és Mediterráneum életérzését magába rejtő, kanoun nevű hangszer neves művésze, és Smuk Tamás, a keleti ütőhangszerek elismert magyarországi játékosa lép színpadra Varga Veronika mellett.

Anatólia, más néven Kis-Ázsia egy olyan félsziget, amely a történelem folyamán számos nép és kultúra fénykorának és enyészetének adott helyet, köztük a görögség egy különleges magjának. Az anatóliai görögök a 19. század első harmadáig tartó békés és virágzó mikrokozmoszának sokszínű központja, Szmirna, a mai napig a görög kulturális emlékezet és identitás egyik fontos jelképe, így történetei és zenéje különösen jelentős helyet foglalnak el a görögök – és voltaképpen, az egész világ – szívében. Az anatóliai emberek mindennapjait és sorsát igaz történetek és egy páratlanul prosperáló kultúra mély érzelmeket kifejező dalai vetítik elénk, amelyeknek személyes hangvétele szinte azt az érzést kelti, mintha mi magunk is ott éltünk volna azon a rengeteg szépséggel megáldott földön, amely megannyi kincset növelt, majd elveszett paradicsomként ugyanennyi bánatot termett.