Km.: Grencsó István (fúvós hangszerek), Mezei Szilárd (brácsa), Dukay Barnabás  (zongora, clavins una corda), Benkő Róbert (nagybőgő)

Szabados György az 1980-as években és az 1990-es évek elejéig a Kassák Klubban, azt követően a Fonóban szervezett karácsonyi hangversenyeket. Halála után, 2015-től a hagyatékának ápolását, életben tartását célul kitűző Adyton Művészeti Alapítvány rendez az eredeti kezdeményezést folytató programokat Adyton Karácsony címmel, ezúttal 9. alkalommal.

Szabados zenei világa komplex és sokrétű, nagyon sokfelé vezetnek belőle utak, illetve számos irányból lehet kapcsolódási pontokat találni vele. Egykori zenésztársai közül Grencsó István és Mezei Szilárd leginkább a szabadzenélés technikájára és lelkületére alapozva építették saját zenei világukat. Mára már mindketten meglehetősen távol kerültek a hagyományos jazztől, leginkább a free jazzen túli improvizált kortárs zeneként címkézhetnénk, amit játszanak. Benkő Róbert Grencsó legrégebbi, a folyamatos útkeresésekben, irányváltásokban vele tartó alkotótársa, akivel már jelek nélkül, ösztönösen érzik és értik egymást. Teljesen más irányból érkezett Dukay Barnabás, a kortárs zene rejtőzködő ikonja. A komponista, zenetudós és Bach-kutató azt vallja: a zenében amit lehet, improvizálni kell. Ez akár a mottója is lehet a Grencsóval tizedik éve tartó együttműködésüknek, aminek során csodálatos és nehezen besorolható műfajú lemezeket készítettek (Hátrahagyott dolgok; Esszék; Amikor a hajnal…).

A színpadon tehát három zeneszerző és egy ihletett bőgős fog állni. Az ütőhangszer hiánya nem véletlen, hiszen zenéjük nem ritmikus alapon szerveződik. A valós idejű zeneszerzés a legrizikósabb művészeti formák közé tartozik, nincs biztonsági rögzítés, nincs védőháló (mondjuk kotta). Árnyalatokon múlik, hogy szabad szárnyalás vagy szabad zuhanás lesz. Ők eddig soha nem vétették el, mély egymásra hangoltságban mutatják be a teremtés csodáját.