Folyamatosan rendezik a szegedi Rotschild Klára-kiállítást, melyet már a Múzeumok Éjszakáján is megtekinthetnek az érdeklődők. Az ikonikus divatkirálynő életét, lenyűgöző sikereit és több mint 20 ruhakölteményét – köztük a Kádár János feleségének készített, visszafogott kosztümöt – is bemutatják a Fekete házban.
Rotschild Klára neve egyenlő volt a divattal hosszú évtizedeken keresztül: nem csak hazánkban volt híres divattervező, hanem például Tito felesége, „a keleti Jackie Kennedy” is rendszeresen tőle rendelte ruhakölteményeit. Faruk egyiptomi uralkodó édesanyjának és lánytestvéreinek vagy éppen a perzsa sah nejének is készített ruhacsodákat. A két világháború közötti sikere a második világégés után, a vasfüggöny mögött sem ért véget: a Rotschild-szalon más névvel, de továbbra is kimagasló sikerrel folytatta munkáját – noha a ruhaköltemények a hétköznapi emberek számára megfizethetetlenek voltak.
A Magyar Nemzeti Múzeumból érkező kiállításon megismerhetik a látogatók lenyűgöző életútját, mely egy családi tulajdonú női szalonból egészen Párizsig és a világhírig repítette Rotschild Klárát, valamint bemutatják több, mint húsz gyönyörű ruhakölteményét is.
A „CLARA – Rotschild Klára. Divatkirálynő a vasfüggöny mögött” című kiállítást június 25-én, pénteken 16 órakor nyitják meg a szegedi Fekete házban. A Múzeumok Éjszakáján, június 26-án pedig tárlatvezetéseket is tartanak majd a kiállításon.
A tárlat 2021 végéig látogatható.
Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, a szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a magyar művészvilág csillagai. Vajon miként volt lehetséges, hogy a második világháború előtt és után is ilyen kimagasló sikereket ért el? A CLARA - Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban a kiállítás jövő év április 30-ig látogatható.
Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, Faruk egyiptomi király édesanyjának, Nazlinak és világszép lánytestvéreinek is készített gardróbot. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén, de még a nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult és vásárolt nála.
Ám az igazi „csoda”, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével. Ha onnantól nem a saját nevén működött is, a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt. A hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától.
Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, ahogy megfordult nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.
A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb ruhamodelleket.
Vajon hogyan jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe? Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket vásárolni elit divatbemutatóihoz? Mi tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb és egyedülálló alakjává?
A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész sok éves kutatással járt utána a fenti kérdéseknek és most feltárja a legendákkal, rejtélyekkel övezett életút állomásait.
Hozzászólások