A zenekar a varázslatos moldvai népdalok, illetve más világzenei (többek között szefárd) dallamok köré épülő szerzeményeit szigorú kompozíciós szabályok szerint alkotta meg: a közös zeneszerzés az instrumentális zene koncepciója szerint halad, ahol az ének is működhet hangszerként, illetve a hangszerek is cserélik a funkciókat, kíséreteket és szólókat váltva egymás között.

A formációt a zenei „végleteket” kereső, fafúvós hangszereken játszó Ambrus Lehel hívta életre 2022-ben, a komoly világzenei múlttal rendelkező Hoppál Mihály (a Misztrál együttes egykori tagja) különleges slide gitár technikájával és bund nélküli basszusgitár játékával alkotja a zenekar másik alappillérét, Szunyogh Gábor zongorista számára pedig a jazz, blues és a pszichedélia után a világzene nyitott meg új utakat a komponálás terén. A ritmikát Szathmáry Viktor dobos fogja össze nem mindennapi zenei érzékenységgel, a magyar népdalkincs legszebb darabjai, illetve saját dallamvariációi pedig Surányi Eszter karizmatikus hangján szólalnak meg, aki különös gondossággal válogatta össze a különböző szövegváltozatokat. A szövegek örökérvényű mondanivalójához csatlakozó minőségi rock, jazz, etno, bossa nova és egyéb stíluselemek teszik aktuálissá és újszerűvé a kompromisszumok nélküli, sok szinten élvezhető zenét.

A FellegAjtó az elmúlt két évben kreatív alkotóműhellyé vált, Fellegterápia című albumukkal pedig minél több embernek kívánnak „zenei pszichés támogatást” nyújtani. A zenekar számos jelentős hazai koncerthelyszínen is fellépett már (többek között Kapolcson, a Művészetek Völgye fesztiválon) első nagylemezét, a Fellegterápiát pedig a először május 23-án a MANYI – Kulturális Műhelyben mutatta be.

Mi az, hogy etnofúziós világzenei pszichedelia? Néhány szó a dalokról
Talán a Dekádok című szerzeményükből derül ki legjobban, miért is definiálják magukat etnofúziós világzenei pszichedéliaként (na persze rock-blues-jazz alapokon…). A rhode billentyű progresszív rockos témáit a Woodstockból szabadult, egyszersmind a Pink Floyd pszichedelikus korszakár idéző gitár teszi teljessé, a dalt pedig a középkori hangulatú basszusklarinét játéka keretezi. Ezek mellett szólal meg a Ne aludj el, két szememnek világa kezdetű hajnalkiáltó ének, szerelmi bánatot elbeszélve, illetve A pünkösdi rózsa című másik „világsláger”. A dob ritmikái tökéletesen illeszkednek a feszes, időnként lelassuló, aztán újra sodróvá váló, de alapvetően folyamatosan lüktető, energikus dallamívhez. Hogy az instrumentális keretek vagy az elénekelt dallamok állnak a középpontban, és hogy melyik tágítja ki igazán a műfaj kereteit? Talán még becsukott szemmel sem lehet megállapítani. De azt igen, hogy egészen kiforrott, egyedi és ismerős muzsikát élvezhetünk.

Moldvai rege: a zenekar első „össznépi” alkotása ez a szám, amely egy próbatermi jam session alkalmával született meg. Reggae alapritmusra került rá egy blues-os hangzású kíséret és arrange, amelyre tökéletesen passzolt a Piros, piros szegfű kezdetű moldvai csángó népdal. Az ének mellett az eredeti, hagyományos hangzást pedig a kaval adja, tradicionális és modern motívumait egyaránt játszva.

Szomnológia: az alvási rendellenességekkel (pl. álmatlanság), foglalkozó orvostudományi ágazat. Talán a lemez leginkább pszichedelikus hatású kompozíciója, amelynek dinamikai és stiláris változatossága egy jó és rossz álmokkal tűzdelt tudatalatti utazáson vezet át a „mélyrepüléstől” egy meditatív állapoton át az „öntudatra” ébredésig. A kompozíció a mára már magyar folkslágernek mondható Tavaszi szél kezdetű ének moldvai változatával indul. Az alapját pedig a seremoj nevű csángó páros tánc zenéje és éneke adja. A jazz-rock és a funky érdekes találkozása szerelemről és csalódásról mesélő népköltésekkel.

Különös emlék: Ez a szám lett a lemez kakukktojása. Instrumentális, downtempós billentyűvarázslat basszusszólóval és bánatos fúvóskísérettel. Markáns, nagybőgőre hajazó groove-ra úsztatja rá a Rhodes csilingelő dallamait, amelyeket klasszikus 4/4-es ritmikával fog össze a dob, a basszusklarinét pedig sejtelmes, levegős hangzással kísér.