Az eddigi albumokkal ellentétben, ennek zenei anyagát nem egy „hagyományos” stúdióban, hanem a MANK Alkotóházban, Galyatetőn rögzítették Weil András producer közreműködésével.
"Szinte az egész lemezt fent írtuk a hegyen. Ez volt a menedékünk a pandémia okozta nyomás alól. Nagyon ki voltunk éhezve a zenélésre, amely abszolút hallható a dinamikus dalokon. Az alkotóház azért is volt kiváló környezet, mert nem kellett feltétlenül előre egyeztetett stúdióidőkhöz alkalmazkodnunk, és volt időnk elmélyedni magunkban. Ennek az eredménye hallható a lassabb, érzelemdúsabb vagy elgondolkodtatóbb dalokban. Szerintem ez az eddigi legizgalmasabb lemezünk" – mesélte a zenekar énekesnője Schoblocher Barbara.
„Ez a lemez nekem terápia volt: ’ha nem idomul hozzánk az éjjel’, talán bele is őrülök az elmúlt másfél évbe. Komoly traumákkal tarkított időszak volt ez számomra, de megtaláltam a zenében a kapaszkodót, a zenekarban a társat és a galyatetői fenyők között a fényt. Nekem mindig ez jut majd eszembe a Blahalouisiana negyedik lemezéről” – tette hozzá Jancsó Gábor, dalszerző-basszusgitáros.
