A TV2 újabb saját gyártású sorozata az első epizód alapján az egész társadalom elé kíván görbe tükröt tartani egy általános iskola közösségén keresztül, ám ez egyáltalán nem sikerül neki. De vicces azért még lehet.
Az idén ősszel már második évadával jelentkező Korhatáros szerelem után Andy Vajna csatornája újabb saját heti fikciós szériát indít, ezúttal holland formátum, a De luizenmoeder (Lice Mother – a magyar verzióban „tetűmami”) alapján. Már az eredeti sorozat tartalomleírásában is szerepel, de a különösen elfogadó általános iskola igencsak vegyes összetételéből is egyértelmű, hogy itt bizony a teljes társadalom leképezésére törekszenek, kicsiben.
A Borostyán-telepi Kísérleti Iskolában van gazdag, szegény, roma, egyszülős családból származó diák, sőt meleg férfiak örökbefogadott gyereke is (aki egyúttal kínai), de a vállalása szerint a „kulturális és szociológiai szempontból is a társadalom különböző rétegeiből származó emberek együttélését, konfliktusait humorral fűszerezve bemutató” sorozat mindezzel (egyelőre legalábbis) nem igazán kezd semmit – hacsak azt nem vesszük annak, hogy nem minden anyuka szerint jó ötlet vécépapír-gurigát bevinni az iskolába kézműveskedés céljából, vagy hogy a gyerekek tetvesek lesznek.
A magyar viszonyokra vetítve leginkább a Danis Lídia által játszott cigány karakterrel lehetett volna kezdeni valamit, de a készítők megelégedtek annyival, hogy a sztereotípiáknak megfelelően csiricsáré ruhákba öltöztették, és hogy egy alkalommal takarítónőnek nézik az anyját. Talán már ennyiből is kitűnik, hogy a Bogaras szülők sokkal inkább a bohózat vonalra megy rá: szinte mindegyik jelenete egy-egy kabarétréfa, melynek során az éppen a középpontban álló figura leégeti magát vagy más miatt lesz mulatság tárgya.
Egyéb társadalmi vonatkozásait tekintve meg azért nem működik magyar közegben a Bogaras szülők, mert a jelenség, amit kipécéz, nálunk nem annyira elterjedt, mint a nyugati országokban. A „tetűmami” kifejezéssel ugyanis arra a hierarchiára utalnak, amin egy szülőnek végig kell mennie, hogy a szülői munkaközösség elismert tagjává váljon (a „tetűmami” a ranglétra legalsó foka, és arra a feladatra utal, hogy a kijelölt szülőknek kell a tetűirtást elvégezniük a tetves tanulók körében). A(z igazi) magyar szülők viszont leginkább az amerikai filmekből ismerik ezt a képmutató rendszert, a kötelező sütisütéssel és az iskola közösségi életében való aktív részvétellel. Ugyanakkor mivel az ezen a fronton zajló harcok során rajzolódhat ki leginkább egy-egy karakter jelleme, ebből talán még ennek ellenére is ki lehet hozni valami izgalmasat.
A Bogaras szülőkben ráadásul azért sincs veszve minden, mert alapvetően jó a humora (ha kicsit túlzó is), és a debiltől a gúnyoson át a pajzánig terjedő tréfákat a legjobb színészek adják elő. A vásznon-képernyőn ritkán látható, de napjaink egyik legjobb magyar színészének számító Mészáros Mátét végre főszerepben láthatjuk, de itt van a magyar film és sorozat nagy kedvencének számító Ónodi Eszter, a veterán Murányi Tünde és Csákányi Eszter, a már említett Danis Lídia, illetve Takács Nóra Diána, Réti Adrienn és Kocsis Gergely is.
Érdekes, de a nagy nevek közül is kiragyog a kevésbé ismert Téby Zita, aki az iskolába újonnan érkező kislány anyukáját, a kvázi központi figuraként működő Annát formálja meg. Igaz mondjuk az is, hogy az ő karaktere sokkal jobban van megírva, mint a többieké: a frissen elvált, gyerekpszichológusként dolgozó, kicsit hajszolt fiatal nőnek van a leghitelesebb felrajzolva az alakja (mondjuk a díszcigányként megjelenített roma anyuka, a szerelmét az unokatestvérének hazudó meleg apuka vagy a szülőkkel énekelve társalgó tanítónő mellett ez nem olyan nagy kihívás), így Téby játéka sokkal természetesebb, még a csattanóra kihegyezett jelenetekben is sokkal kevésbé mesterkélt, mint a többieké.
Ezzel együtt nem fogunk magunkra ismerni szerencsére egyik figurában (még Tébyében) sem, így a Bogaras szülőket inkább annak ajánlanánk, aki egy kis önfeledt szórakozásra, kevés gondolkodásra és nem a legkifinomultabb poénokra vágyik, mert a társadalmi hitelességet nem innen fogjuk megkapni – még kicsiben sem.
