A TV2 nézői immár a saját szemükkel is meggyőződhettek arról, hogy hogyan sikerült minden idők legnagyobb szabású sorozata, a Hunyadi. A még 2021-ben bejelentett széria létrehozása is legalább olyan érdekes, mint az utóélete, ezért összeszedtük a fontosabb kulisszatitkokat. (Az információk többségét az egyik író-rendező, Lengyel Balázs, a Hunyadi-regénysorozat szerzője, Bán Mór, és a produkció VFX-felelőse, Takács Gergely osztotta meg velünk egy február végi sajtóeseményen, ahol az első 5 részt nézhettük meg.)

A számok nyelvén

• Az adaptáció forrásaként Bán Mór jelenleg 14 kötetnél tartó Hunyadi-regénysorozata szolgált. Az írócsapat (Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Bán Mór, George Mihalka, Ruttkay Zsófia, Veres Attila) három éven át dolgoztak azon, hogy 10 epizódba sűrítsék a történetet, úgy, hogy minden kötetre egy epizód jutott.
• A sorozat nagyjából 26 milliárdból készülhetett, ebből több mint 15,2 milliárd forint közvetlen állami támogatás, de az adókedvezményekkel összesen akár 22,5 milliárd forintra is rúghat az adófizetői részvétel.
• A Hunyadi forgatása számokban: 178 forgatási nap, 22 helyszín, 220 kaszkadőr, 50-70 ló és több ezer jelmez.
• Közel 1300 olyan felvétel (snitt) van a sorozatban, amely VFX-et tartalmaz.
• Összesen 9 nyelven készült a sorozat – magyarul, szerbül, németül, törökül, csehül, horvátul, olaszul, románul, bolgárul. Azok a magyar színészek, akik nem csak az anyanyelvükön szólalnak meg – mint például a török hárembe eladott Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska – hónapokon át tanulták az adott nyelvet.

Rengeteg dolog zajlik a Hunyadi sorozatban, de főleg szex

Törökverés helyett az ágyjelenetek viszik előre a szinte minden más tekintetben jól sikerült, méregdrága sorozatot.

Kritikánk

Casting és forgatás

• A casting során a legnehezebb a címszereplő megtalálása volt. Kádár L. Gellértre egy erdélyi magyar színészeket tartalmazó adatbázisban találtak rá. Míg például Rujder Viviennek (Szilágyi Erzsébet megformálójának) kilencfordulós castingja volt, Kádár az utolsó két fordulóban vett csak részt. Az utolsó körben három színésznővel tesztelték a kémiáját, köztük Rujder Viviennel.
• A külföldi színészek kiválasztása során az volt a koncepció, hogy minden országból a legnagyobb neveket delegálják. Így került be például a multikulti csapatba a szerb Rade Šerbedžija is, Penge Boriszt alakította a Blöffben, de szerepelt a Harry Potter és a Halál ereklyéiben is. Neves színész az ötszörös David di Donatello-díjas olasz Giancarlo Giannini is, aki  két James Bond-filmben is szerepelt. 
  
  

• Az egyik fő helyszín az NFI fóti filmgyára volt (az egykori Mafilm), ahol Nándorfehérvár és Vajdahunyad díszleteit húzták fel. Érdekesség, hogy a városligeti Vajdahunyad-vár eközben a Budai várat alakítja a sorozatban. Több külső helyszín is volt, például Páty és Kisoroszi.
• Kádár L. Gellért a kaszkadőrökkel együtt készült a forgatásra, és végül a kaszkadőrjeleneteinek 98 százalékát maga csinálta meg. A sorozat miatt tanult meg lovagolni is.
• A kaszkadőrök fejlesztettek egy olyan kameratartó eszközt, amellyel a vágtázó lovak közt lehetett arcközeliket felvenni. A cél az volt, hogy ne ijedjenek meg a lovak a kamerától.

Így vélekednek a nézők a Hunyadi-sorozatról

Március 8-án debütált a történelmi magyar sorozat a TV2-n.

Jól megmondták

Digitális trükkök

• Szinte minden helyszín esetében kellett VFX-et használni, a belső terek, beleértve a tróntermeket ugyanis 4 méter magasságig voltak csak megépítve, a többit digitálisan egészítették ki. A fóti külső díszletekről készült werkfotókon látható zöld, illetve kék hátterek is a később hozzáadandó CGI helyét mutatják. Ugyanígy a Duna, a Száva, a hajók, a távoli felvételeken látható emberek és a táj egy részéhez is – szakszóval az „environment”-hez – elengedhetetlen volt a VFX.
• Az összes „fröccsenő vér” is CGI eredménye, illetve „digitális make up”-ot is használtak az esetleges bőrhibák javítására, vagy amikor utólag kellett a színészeken parókát igazítani.
  
  

• Az egyik kihívást az jelentette, hogy legalább 6 olyan nagy történelmi helyszín van, ahol fontos jelenetek játszódnak, de mára ezekből semmi sem maradt fent. Nándorfehérvár esetében 3D-s makettet használt a technikai csapat, és fejlesztettek egy olyan szoftvert, amellyel, mint egy videójátékban, minden kameraállásból bejárható a terület. Így nemcsak a plánokat lehetett előre kitalálni, de a világítás kiválasztását is megkönnyítette. Mint kiderült, a Hunyadi-regények szerzőjének, Bán Mórnak megvan terepasztalon a vár modellje, ami szintén nagy segítséget jelentett.
• A csatajelenetek előkészületeként a VFX-csapat épített egy 120 fényképezőgépből álló térszkennert, amivel be tudták szkennelni a katonákat alakító statisztákat és kaszkadőröket, azért, hogy gyorsan tudjanak belőlük 3D-s másolatot létrehozni. Ezek lettek az alapjai a tömegszimulációs jeleneteknek. Mivel néha a színészeknek is szükségük lehet ilyen digitális dublőrre (például, ha levágják a fejüket), beszkennelték őket is.
  
  

• Innen jött a főcím ötlete is, amelyben kőszobrokként látjuk a főszereplőket. Lengyel Balázs író-rendező vetette fel, hogy be kellene szkennelni a színészeket olyan pózokban, amelyek a sorozat egy-egy ikonikus jelenetére utalnak. Vagyis minden kőszobor egy későbbi, tényleges snittet vetít előre, azaz szigorúan véve

a főcím erősen spoileres.