A 73 éve született Douglas Adams epikus regénysorozatát, a Galaxis útikalauz stopposoknak-ot különösen szeretik a tudósok és a technológiai szektor vezetői, köztük Elon Musk. 1986-ban az író a hihetetlenül sikeres mű valószínűtlen eredetéről beszélt a BBC-nek.

Képzeld el, hogy egy hétköznapi reggelen felébredsz a Földön, és megtudod, hogy úgy döntöttek, lerombolják a bolygódat.

Douglas Adams brit író így kezdte Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvét. A következő néhány évtizedben a történet önálló életre kelt, és egy terjedelmes franchise-zá nőtte ki magát, amelynek része egy bestseller könyvsorozat, egy televíziós sorozat, egy játékfilm, színpadi műsorok, képregények és még egy videójáték is. Adams munkássága végtelen filozófiai vitákat váltott ki az univerzum természetéről, a törülközőkről és a 42-es számról, kitörölhetetlen nyomot hagyva a popkultúrában. És az egész egy bizarr rádiójátékként indult a BBC-n.

A Galaxis útikalauz stopposoknak a balfék Arthur Dent kalandjait járja körül, aki egy hétköznapi fickó egy álmos angol faluból, aki megtudja, hogy néhány bürokratikus földönkívüli eltörölni készül a Földet, hogy helyet csináljanak egy hiperűr kerülőútnak.

Dent és barátja, egy Ford Prefect nevű, álruhás földönkívüli egy űrhajóra szállnak, hogy elkerüljék a bolygó pusztítását. Egy kétfejű űrelnökből, egy másik földi túlélőből és egy depressziós robotból álló tarka legénységgel együtt a galaxison átívelő kalandokba keverednek, miközben kutatásokat gyűjtenek egy bolygóközi enciklopédiához, a névadó Galaxis útikalauzhoz.

Míg a történet tudományos bonyodalmakat és összetett ideológiai rétegeket tartalmaz, a Galaxis útikalauz keletkezésének története meglehetősen profán. Az ötlet 1971-ben fogant meg Adamsben, amikor

"részegen feküdt egy innsbrucki mezőn"

, ahogy azt 1986-ban elmesélte Terry Wogan műsorában. Adams a kavargó csillagok alatt megrészegülve, a Stopposok útikalauza Európába című könyv egyik példányát szorongatva jutott arra a következtetésre, hogy valakinek kéne írnia egy hasonló útikönyvet az egész Tejútrendszerhez.

Igaz, magára az élményre már nem is emlékezett, arra viszont igen, ahogy elmeséli valakinek. 1977-re Adams több rádióműsorba írt szövegeket, és végre lehetőséget kapott arra, hogy a BBC-nek bemutassa a saját műsorát. Az első ötlete egy hat epizódból álló antológia volt A Föld végei címmel, amelyben minden epizódban másképp pusztult volna el a Föld, ám végül visszatért az „útikalauz” ötletéhez, ezt helyezve a történet középpontjába.

"Valójában sosem tartottam magam tudományos-fantasztikus írónak. Elsősorban vígjátékírónak tartom magam, és csak azért lettem tudományos-fantasztikus író, mert túlzásba estem."

A Galaxis útikalauz stopposoknak volt az első rádiós vígjáték, amelyet sztereóban készítettek, nem pedig élő stúdióközönség előtt, mégpedig azért, mert a projektet rövid ideig drámaként tüntették fel, mivel a BBC csak drámáknak engedélyezte a sztereó formátumot.

"[Adams] ismerte a zenét, ismerte a hangzást, tudta, mit akar, tudta, hogyan fog hangzani a világvége" - mondta Simon Brett producer 2000-ben a BBC Bookclubnak. A programot 1978 márciusában, egy szerda késő este csendesen elindították, és vegyes kritikákat kapott. Az egyik hallgató panaszkodott a Radio Times-nak, és az epizódot "elvetemültnek, esztelennek, gyerekesnek, értelmetlennek, döcögősnek nevezte". Mások viszont dicsérték lenyűgöző koncepciója, valamint innovatív és "gazdag textúrájú" zenéje és effektjei miatt is, és ők voltak többen.

A BBC Enterprises visszautasította a lehetőséget, hogy a sorozat alapján regényt publikáljon, de Nick Webb, aki a Pan Books szerkesztője volt, megbízta Adamst, hogy adaptálja történetét.

„Azt hittem, [Stoppos] verbálisan szellemes és ügyes, és tele van filozófiai viccekkel – és én a filozófiai viccek megszállottja vagyok –, de volt egy trükkje is, hogy valamit teljesen racionális módon extrapolált, egészen az őrületig” – mondta Webb a BBC Bookclubnak. Végül Adams öt Galaxis útikalauz-könyvet írt – ezek kaptak egy poszthumusz hatodik regényt is –, valamint két rádiósorozatot és egy televíziós műsort.

A kultikus franchise körül komoly követőtábor alakult ki. „Az emberek igazából nem szeretik beismerni, hogy rajongók” – mondta Adams. „Amikor könyvdedikálást tartok, odajönnek a pasasok, és azt mondják: „Aláírnád, kérlek? A kisfiamnak lesz!” – És aztán jönnek a kisfiúk és azt mondják: „Aláírnád, kérlek, apámnak címezve?”

Pedig a Galaxis útikalauz stopposoknak mára már a világ minden táján vannak rajongói, akik minden évben május 25-én ünneplik a Törölköző Napot, így tisztelegve Adams előtt, aki azt írta: „A törölköző a leghasznosabb dolog, ami egy csillagközi stopposnak lehet.” Egyes rajongókat különösen a Galaxis útikalauz filozófiai és a jövő technológiáira utaló meglátásai vonzzák. A Google mesterséges intelligencia kutatólaboratóriuma, a DeepMind a Bölcs Elme (Deep Thought) nevű szuperszámítógép után kapta a nevét, amely a történetben „az életről, a világmindenségről meg mindenről” szóló kérdésre igyekszik választ találni – és ki is számítja ezt a választ.

A Tesla alapítója, Elon Musk nem titkolja Adams iránti imádatától, és az írót „a valaha volt legjobb filozófusnak” nevezte, hozzátéve, hogy a történet „olyan mély, hogy az emberek nem is értik”. Mondjuk ezzel saját magát fényezte, nem Adamst, mondván, ő bizony érti. A könyv segítette át a későbbi tech-gurut egy komoly egzisztenciális válságon tinédzserként, ahogy azt egy 2013-as, Alison van Diggelen nevű újságírónak adott interjúban elmondta.

"Adams egy fontos szempontra világított rá, mégpedig arra, hogy sokszor nehezebb megfogalmazni a kérdést, mint megadni rá a választ"

– mondta. A történet táplálta Musk magasztos ambícióit az emberiség multiplanetáris jövőjével kapcsolatban, és 2018-ban, amikor egy Tesla autót indított az űrbe, a kesztyűtartóban ott volt a regény egyik példánya, a műszerfalon pedig a „Ne ess pánikba!” felirat. A kritikusok viszont azt mondják, Musk félreérti Adams munkásságát, Jill Lepore, a Harvard történésze a The New Yorkerben azt írta, hogy Galaxis útikalauz stopposoknak a „kapitalizmus borotvaéles szatirikus kritikája”, márpedig ma senki sem testesíti meg jobban magát a kérlelhetetlen, érdekvezérelt kapitalizmust, mint Elon Musk.

Forrás: bbc.com