Kevésbé ismert tény, hogy Jókai regényét háromszor is feldolgozták, de messze ez a legismertebb verzió, két tragikus sorsú színésznővel a főszerepben. Ma este a tévében!
1. Az 1959-ben bemutatott Szegény gazdagok Jókai Mór 1860-ban megjelent azonos című regénye alapján készült. Legelterjedtebb nézetek szerint Jókai egy valóban élt személyről mintázta az álarcos bandita, Fatia Negra alakját: egy utazása során ismerte meg Nopcsa László báró történetét, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt. Róla is olyan legendák terjengtek, hogy időnként mint rablóharamia fosztogatja a környék lakosságát. A regény megjelenése után több helybéli látni vélte a párhuzamot Fatia Negra és Nopcsa báró között, sőt, állítólag maga a báró is felfedezte azt.
2. A legenda azért alakulhatott ki, mert állítólag egyszer a rendőrségnek kellett magyarázkodnia egy feleségének vásárolt nyaklánc miatt. Az ajándékozást követő bálon egy hölgy azt állította, hogy az az ő nyaklánca, amit nemrégiben tulajdonítottak el tőle haramiák.
Még a korabeli rendőrségi feljegyzések is említik, hogy a Fatia Negra bandájának üldözésekor a haramiavezérnek többször a Nopcsa erdőkben veszett nyoma, és bár a társait lefülelték, őt magát soha nem sikerült elkapni, a kétes hírű főispán viszont tisztességesen megvendégelte a pórul járt csendőröket.
3. A történetben a szépséges Henriette-et (Krencsey Marianne) nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, bár a lány Vámhidy Szilárdot (Láng József), az ifjú szolgabírót szereti. Ezért mindketten öngyilkosságot kísérelnek meg, de megmentik őket. A báró (Benkő Gyula) ezután feleségül veszi Henriette-et, és Arad megyébe viszi, ahol az egész környéket az álarcos Fatia Negra ( Fekete Arc románul) tartja rettegésben. Vámhidy is idejön, hogy elfogja a hírhedt álarcos rablóvezért.
4. Jókai regényéből korábban is forgattak filmet. Az első filmváltozat 1914-15-ben még a Deutsche Bioscop Gesellschaft produkciójában készült, a második 1938-ban fekete-fehérben, Csepreghy Jenő rendezésében. Ebben hátszegi bárót Uray Tivadar, Lapussa Henriettet a kor nagy sztárja, Szeleczky Zita, Vámhidy Szilárdot Szilassy László, Anicát Lukács Margit játszotta.
5. A film cselekménye kisebb részletekben eltér a regénytől: Vámhidy Szilárd talpraesettebb, kitartóbban üldözi Fatia Negrát, Hátszegi ugyanakkor vakmerőbb és gavallérabb benne. Fontos eltérés, hogy a filmben lelepleződik, hogy Fatia Negra azonos Hátszegi báróval,
a regényben ez a végén sem derül ki konkrétan.
A tanyacsárdában, ahol Henriette letépi Fatia Negra álarcát, a regényben szinte azonnal elájul, a filmben azonban látható Hátszegi arca, valamint a filmben Fatia Negra úgy lesz öngyilkos, hogy előtte saját maga letépi az álarcát.
6. A Henriette-et alakító Krencsey Marianne-t a Liliomfi (1954) női főszereplőjeként ismerte meg az ország – akkor még Mariannként írta a nevét, mert kevésbé emlékeztetett nemesi származására -, de eredetileg rendezőként tanult a színház- és filmművészeti főiskolán. Egy félreértés miatt csak évekkel később fejezte be diplomarendezését, majd 1966-ban férjével az Egyesült Államokba emigrált. Azzal magyarázza az ország elhagyását, hogy az akkori kultuszminiszter, Aczél György megkeserítette életét, nem kapott már szerepeket. Kint ugyan vállalt fellépéseket, de hivatásszerűen felhagyott a színészkedéssel. Több mint húsz évet dolgozott bankban, nyugdíjintézetben, végül pedig orvosi rendelőben. Rendezői diplomáját csak negyven évvel később, 1996. december 17-én New Yorkban, a magyar konzulátuson vehette át.
7. A banditavezér szeretőjét, Anicát játszó Bara Margit sikeres karrierjét egy alaptalan és rosszindulatú rágalomhadjárat törte derékba. Az ügy Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat akkori igazgatójának büntetőügyéhez kapcsolódik, aki ellen a rendőrség 1964-ben kezdett nyomozni csalás és sikkasztás vádjával. Az esetnek politikai vonatkozásai is voltak, és az eljárás idején felröppent pletykák szerint az Onódy irányítása alatt álló mulatóhelyeken vad tivornyák, fékevesztett orgiák zajlottak magas beosztású funkcionáriusok és a legszebb magyar művésznők, köztük Bara Margit közreműködésével.
Onódy és Bara nem is ismerték egymást, a színésznő azonban mindinkább kiszorult a pályáról, nem kapott jelentős szerepeket, és végül maga döntött úgy, hogy a méltatlan és megalázó körülmények között nem dolgozik tovább. A rendszerváltás után sem fogadott már el semmilyen felkérést.
8. Láng József később szinkronszínészként lett igazán sikeres, Roger Moore magyar szinkronhangja volt Az Angyal című filmsorozatban és más filmekben.
9. A filmet az a Bán Frigyes (Rákóczi hadnagya, Szent Péter esernyője, Felmegyek a miniszterhez) rendezte, aki már 1953-ban elkészítette a saját Semmelweis című életrajzi filmjét, amiért díjat kapott Karlovy Varyban. Utolsó munkáját, a Bolondos vakáció című filmet már nem tudta befejezni, autóbalesetet szenvedett, 1969. szeptember 30-án halt meg Budapesten.
10. A regényből Kocsák Tibor és Miklós Tibor írt nagy sikerű musicalt. A musical premierje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt, ezután a József Attila Színház tűzte műsorára, ahol 2011 júniusáig volt látható.
10+1. A film eredetileg is színes volt - állítólag 5 millióan nézték meg -, a fellelhető jelenetképek viszont furcsa módon szinte mind fekete-fehérek.
