Ben Stiller és Drew Barrymore végre rátalál az álomotthonra, aminek egy szépséghibája van: a felső szinten egy nénike lakik, de aranyosnak tűnik, így nem baj. Pedig baj.
Egy érdesség az elejére: a Jószomszédi iszony Amerikában csúfosan megbukott, még tízmillió dollárt sem hozott, holott a gyártási és a reklámköltségek mintegy ötvenöt millió dollárba kerültek, a tengerentúlon, azaz mindenhol máshol viszont jól teljesített. Ami nyilván azt jelenti, hogy az átlag amerikai nem volt felkészülve Danny DeVito humorára, aki ezúttal nem mint színész, hanem mint rendező dolgozott. És ami igaz, az igaz, DeVitónak gonosz humora van, tessék csak a címeket figyelni: Dobjuk ki anyut a vonatból!, Dögölj meg, Smaci! vagy a Matilda, a kiskorú boszorkány.
Igaz, a Jószomszédi iszony cím a magyar forgalmazó gyermeke, az eredeti Duplex nagyjából kétszintes lakást jelent, és ilyen címre kábé tényleg csak az ingatlanosok ülnek be – nyilván ez is szerepet játszott az otthoni buktában -, de a sztori garantáltan gonosz! Adott egy kedves értelmiségi pár, Alex (Ben Stiller) és Nancy (Drew Barrymore), akik végre rátalálnak álmaik otthonára. Csupán egy apró szépséghibája van az álomháznak, hogy a felső szinten egy életjáradékos anyóka (Eileen Essell) tengeti napjait. Ez nekik még belefér, azt gondolják, a néni nem zavar sok vizet, és ki tudja, meddig húzza még, de nem is sejtik, hogy a látszólag barátságos és rozoga hölgy valójában egy undok, rosszindulatú nyanya. Egy ravasz, dörzsölt, minden hájjal megkent banya. Egy elvetemült, megátalkodott, gonosz, égetnivaló szipirtyó! Tébolyító harc kezdődik a nyugalomért és a lépcsőházért.
És az elsőre kissé kiegyenlítetlen harc valójában véres küzdelemmé válik, amely során mind a különleges képességekkel és titkos szövetségesekkel rendelkező néni, mind a kedves pár teljesen kivetkőzik önmagából, és a legpiszkosabb eszközöktől sem riad vissza. Mint DeVito egy másik, azóta klasszikussá vált munkájában, A rózsák háborújában (1989) – ezen filmünk ugyan nem éri el a Michael Douglas és Kathleen Turner páros epikus cicaharcának magasságait – Stiller és Barrymore jópofa komikusok, de azért nem a legnagyobbak a szakmában -, de egy kellemes esti tévénézést ez a film is bőven megér!
