A nagyszerű Henri-Georges Clouzot egyenesen a nagy Alfred Hitchcock elől nyúlta le az Ördöngösök (1955) történetét, és ezzel filmtörténetet írt, és nem csak azért, mert feltalálta a spoiler fogalmat évtizedekkel azelőtt, hogy erre szó lett volna.
Csak, hogy eltudjuk helyezni a filmet időben, műfajilag és az egyetemes filmtörténet idővonalán, amikor Henri-Georges Clouzot rendező lecsapott a Pierre Boileau és Thomas Narcejac által írt "Celle qui n'était plus" című regény megfilmesítési jogaira, állítólag csak pár órával előzött meg egy Amerikában dolgozó angol rendezőt, bizonyos Alfred Hitchcockot. Boileau és Narcejac persze utólag már sajnálták a dolgot, ezért gyorsan írtak egy másik könyvet Hitchcocknak "D'Entre les Morts" címmel, ami aztán a Mester talán legjobb filmje, a Szédülés (1958) alapanyaga lett. Vagyis az Ördöngösök (1955) már azelőtt keresett árucikk volt, hogy leforgatták volna, elkészülte után meg pláne.
Egy francia kisváros sivár iskolájában járunk Michel Delasalle (Paul Meurisse), az igazgató zsarnok-szadista szigorral uralkodik a diákokon, a tanári karon és szívbeteg feleségén, Christinán (Véra Clouzot, a rendező felesége, aki felfedezte a film alapjául szolgáló könyvet), aki az iskola igazi tulajdonosa. Az elgyötört nejnek talpraesett kolléganője, Nicole (Simone Signoret) segít megvalósítani a lassan megérlelődő gyilkos tervet. Bár Nicole a férfi szeretője – és ezt mellesleg a feleség is tudja -, neki is van oka a leszámolásra. De a sokkolóan bemutatott gyilkosság csak kezdete ennek az izgalmakban bővelkedő, fordulatos és mesterien feszült történetnek. Amely annyira fordulatos, hogy a készítői a filmkészítés történetében valószínűleg legelőször arra kérték a nézőket a stáblista lepörgése előtt, illetve a plakátokon, hogy ne fecsegjék ki, mi is történik a legvégén.
Az Ördöngösök – és már az is kérdés, kire vonatkozik a cím – gyakorlatilag a bemutatása után azonnal kultfilmmé vált, olyan filmklasszikus, amely számos rendezőgeneráció gondolkodásmódjára, esztétikai döntéseire hatott. Legalább hatszor dolgozták fel a későbbiekben – például Sharon Stone és Isabelle Adjani főszereplésével Az ördög háromszöge (1996) címmel. A film a thriller alapvető elemeit vezette be a köztudatba, amiket azóta ugyan simára koptattak a használat során, az érdem azonban nem évül el – mint például a hulla esetében, amelynek ott kéne lennie, de még sincs ott, de többet nem árulhatok el, mert a készítők külön kérték, hogy ne spoilerezzünk, pedig a spoiler szót akkor még ki sem találták!
A Port.hu zenés sorozatának első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.
