Keveset mondunk azzal, hogy az Az finom lesz! hiánypótló könyv, hiszen mi, magyarok egyszerűen imádjuk ezt a saját hazájában már elfeledett vígjátéksorozatot. Mi itt, a PORT-nál is nagyon sokat írtunk már róla, és persze a szerkesztőség tagjai egy emberként rajonganak érte. Szóval nem volt kérdés, hogy miután értesültünk a megjelenésről, azonnal lecsaptunk a Csengetett, Mylord?-univerzum titkait bemutató könyvre. Alább olvashatjátok tapasztalatainkat, azaz hogy mi mindent imádtunk benne.

Hogy „Mr. Twelvetrees” írta az előszavát

Egy olyan országban, ahol pénzt gyűjtöttek Isaura felszabadítására, sokat jelent, hogy a jelek szerint nemcsak mi tudunk rajongásunk tárgyairól, de ők is számontartanak minket. A Facebookon szerveződött Csengetett, Mylord?-rajongói csoport 2016-ban nemcsak kiment Londonba megnézni a James Twelvetreest alakító Jeffrey Holland egyszemélyes darabját és elzarándokolni a forgatás helyszínére fotózkodni néhány színésszel, de két évvel később Budapestre szerveztek egy kirobbanóan sikeres közönségtalálkozót.

A The Guardian beszámolója

Most már az egész világ tudja, mennyire szeretik a magyarok a Csengetett, Mylord?-ot

A közösségi finanszírozással megvalósított budapesti közönségtalálkozóról a The Guardian írt helyszíni beszámolót.

Tovább

Mivel az utóbbiról a The Guardian is beszámolt, ezenkívül cikkükben elemezték is egy sort, hogy miért szeretik annyira a magyarok ezt az angolok számára már poros komédiát, nagyjából az egész világ tudhatja, mennyire rajongunk a Csengetett, Mylord?-ért. A már említett Jeffrey Holland pedig nemcsak a londoni, hanem a budapesti találkozón is jelen volt, ahol az olyan mókákba is belement, hogy amikor a sorozat magyar hangjaival tartott beszélgetésen a színészek „megszomjaztak”, lakájruhában vigyen be nekik egy tálca pezsgőt.

Mindezt Holland most úgy hálálta meg, hogy írt egy kedves előszót az Az finom lesz!-hez, amelyben ő maga is megemlékezik a londoni és a budapesti találkozóról, és egyebek mellett a következő szívhez szóló sorokat írja:

„Megtiszteltetés számomra, hogy megírhattam ennek az új könyvnek az előszavát,

hiszen rengeteget jelent nekem a sorozat népszerűsége és a magyar rajongók odaadása.” Az előszóból ráadásul az is kiderül, hogy a hazánkban tartott közönségtalálkozó ötletét is ő adta azzal, hogy amikor egy magyar rádió interjút készített vele, felvetette, hogy a Csengetett, Mylord? bemutatásának harmincadik évfordulóját ünnepelhetnék Budapesten.

Hogy bepillanthattunk a kulisszák mögé

A könyvben az előszó után egy A színfalak mögött című rész következik, amelynek a fejezetei a széria forgatásáról árulnak el műhelytitkokat. Mivel, ahogy írtuk, a Csengetett, Mylord?-ot saját hazájában már elfelejtették, az internet nem kényeztet minket olyan érdekességekkel, amelyek például egy-egy népszerűbb film vagy sorozat IMDb-s adatlapján bőséggel megtalálhatók (a Csengetett, Mylord? oldalán jellemzően csak öt trivia árválkodik). Mi ugyan itt, a PORT-nál egy pár éve összekapartunk tíz izgalmas információt a sorozatról, de az Az finom lesz! első kézből származó sztorijai ehhez képest igazi kényeztetést nyújtanak a kiéhezett rajongóknak.

Trivia cikkünk a sorozatról

10 dolog, amit talán nem tudtál a Csengetett, Mylord?-ról

Magyarországon szeretik a legjobban a sorozatot, így nehéz összeszedni olyan érdekességeket, amelyek meglepnék a rajongókat.

Tovább

Rob Cope A Csengetett, Mylord? története című írásából nemcsak alapvető filmtörténeti tényeket tudhatunk meg a sorozat hátteréről és elkészültéről (bevallom, számomra az is újdonság volt, hogy a széria egyik kreátora, David Croft részt vett egy hazánkban szintén elég népszerű másik sorozat, a Halló, halló! megalkotásában is), de a szereplőválogatás érdekességeiről is olvashatunk – azaz azt is megtudhatjuk, hogy kapta meg például Susie Brann Poppy vagy a pályát gyerekszínészként kezdő Perry Benson a kis Henry szerepét. Roy Gould James és Ivy című esszéjében pedig olyan vérbeli triviákat is találunk,

mint például amikor az első epizód forgatásakor a harctéri jelenetben egy technikai gikszer miatt véletlenül majdnem felrobbantották a főszereplőket.

Az alkotás produkciós menedzsereként és több rész rendezőjeként ismert szakember írásának egyébként azért pont az a címe, hogy James és Ivy, mert írt egy spinoffot/folytatást a Csengetett, Mylord?-hoz. Gould eredetileg forgatókönyvként vetette papírra ötleteit (az Az finom lesz!-be is bekerült belőle pár jelenet!), de sorozatként sajnos nem valósult meg a projekt

– viszont a szerző állítása szerint hamarosan novelláskötetként fog napvilágot látni a folytatás.

Az Ethel, a szobalány szellemét megidéző versciklust

Az Az finom lesz! második része olyan hommage-okat tartalmaz, amelyeket magyar szerzők írtak, akik szabadjára engedték a fantáziájukat a Csengetett, Mylord? kapcsán. Többen (Benedek Szabolcs és Konok Péter) a sorozat osztályharcos üzenetét gondolták tovább, és helyezték például egy kommunistává alakult Angliába vagy épp a Szovjetunió sztálini korszakába a cselekményt, illetve az alkotás megszületésének hátterét. Mások egy-egy karakternek állítottak emléket, így Cserna-Szabó András a Vörös Oroszlán kocsmában búsongó Mabel monológját vetette papírra, Kerber Balázs pedig a szengerfon virtuóza, Aubrey Wilmslow modorában írt költeményt.

Az átiratok közül a legjobban mégis Molnár T. Eszteré sikerült,

aki Múzsacsók a padlásszobában címmel annak a szobalánynak, Ethelnek állít emléket, aki a sorozatban csak említés szintjén jelent meg. Ő volt Ivy elődje, egyike azon szerencsétlen lányoknak, akiket teherbe ejtett a nem is annyira tiszteletreméltó Teddy. A szerző Ethelt T.S. Eliot stílusában verselő költőként képzeli el, aki egy-egy versben eleveníti fel a Meldrum házban átélt hányattatásait. A versekkel Cissy Meldrum szerelmének, Penelope-nak írt levelei alkotnak párhuzamot, illetve ellentétet, és a két sors végül egy kifejezetten izgalmas drámai csúcsponton fonódik egybe.

Hogy kifejezetten okos tanulmányok vannak benne

A mókás karikatúrákkal felturbózott csinos kis kötetben javarészt könnyed olvasmányt jelentő írásokat találunk, de a Politika, erotika, divat… és egy szép szelet meggyes lepény című harmadik részben három, akár tanulmánynak is felfogható esszét olvashatunk (amelyek persze szintén nagyon olvasmányosak, szóval egyáltalán nem kell megijedni!).

A „Fura világ, fura erkölcsök” című fejezetben egy angol szerző, Simon Morgan-Russell kifejezetten okosan és a kereteket tekintve meglepően mélyen elemzi, hogy hogyan ábrázolta a Csengetett, Mylord? az osztályellentétet és a rendhagyó szexualitást, amely mozzanatok és vonások több karakteren keresztül is megjelentek a sorozatban. Morgan-Russell találóan mutat rá, hogy a szokásos komédiaszériákhoz képest a maga 30 helyett 50 perces epizódjaival az alkotás egyértelműen törekedett a társadalmi kérdések megjelenítésére; a másik témát tekintve pedig arra, hogy a 90-es években megszokott melegábrázolást tekintve is rendkívül fejlett volt, ahogy az LMBTQ embereket bemutatta.

Hogy betekinthettünk a híres-neves közönségtalálkozó kulisszái mögé

Az Az finom lesz! negyedik, A Mylord-kultusz nyomában című részében a sorozat magyar rajongóitól olvashatunk írásokat: de nem kell semmiféle fanboykodástól tartanunk, mivel

bennfentes rajongókról van szó.

Turner Anna (aki a budapesti közönségtalálkozón is részt vett moderátorként) a széria olyan magyar hangjaival készített rövid interjúkat, mint Hámori Ildikó (Ivy), Tahi József (Henry), Pásztor Erzsi (Mrs. Lipton), Beregi Péter (Wilson kapitány), Győry Franciska (Madge Cartwright), Zsurzs Kati (Miss Poppy), Konrád Antal (Mr. Twelvetrees) és Csere Ágnes (Rose).

Turner ezenkívül Tomasevics Zorka szinkronrendezőt, illetve a sorozatot Magyarországra eljuttató Szinetár Miklóst is megszólaltatta (nekünk például fogalmunk sem volt, hogy a Csengetett, Mylord? a neves tévés és színházi rendezőnek köszönhetően jutott el hazánkba, szóval ez újabb izgalmas érdekesség is egyúttal). Ezután Mi nem Mabelen nevetünk, hanem vele együtt címmel attól a Nuszbaum Attilától és Tibortól olvashatunk a Csengetett, Mylord?-mémekről, akik a méltán népszerű „Maga is ezt mondja mindig, ugye, Mrs. Lipton?” nevű Facebook-oldalt viszik.

A legnagyobb örömöt ebben a részben mégis talán az a beszámoló jelenti, amit Poéntól az életre szóló emlékig. A Csengetett, Mylord?-közönségtalálkozó az én szemszögemből címmel Szijj András írt. Mivel ő volt a híres-neves, ebben a cikkben is sokat emlegetett budapesti közönségtalálkozó egyik fő szervezője, a sok beszámoló után kifejezetten izgalmas a másik oldalról, azaz egy bennfentestől olvasni arról, hogy milyen is volt a legendás esemény, mi minden történt a színészekkel a színfalak mögött.

Az pedig már tényleg csak hab a tortán, hogy a kötetet egy 20 kérdéses, „átkozottul nehéz” Csengetett, Mylord?-kvíz zárja – mi Mr. Teddy-fokozatot értünk el benne!

A mi szerényebb kvízünk a témában

Mennyire ismered a Csengetett, Mylord?-ot? – PORT.hu-kvíz

A brit sorozatnak Magyarországon van a legnagyobb és leglelkesebb rajongótábora. Te is közéjük tartozol?

Tovább