A smaragd románca anyagilag kevésbé sikeres, de ugyanolyan szórakoztató folytatása Dél-Amerikából Afrikába repíti hőseit, a kalandor Jack Coltont és a kalandregényeket író Joan Wildert, vagyis Michael Douglast és Kathleen Turnert.
1. Az első rész, A smaragd románca női főszerepére a produceri szerepet is bevállaló Michael Douglas eredetileg Debra Wingert akarta felkérni, és egy mexikói étterembe hívta el a színésznőt, hogy ezt megvitassák. Az este viszont valamiért úgy alakult, hogy Winger megharapta (!) Douglast, így érthető módon nem kapta meg a szerepet. A kalandregényeket író, majd igazi kalandokba pottyanó Joan megformálására egyébként Jessica Lange-et is felkérték, de ő ekkor inkább komoly filmeket akart forgatni.
2. A végül Michael Douglas által eljátszott Jack Colton szerepére előtte Clint Eastwood, Jack Nicholson, Christopher Reeve, Paul Newman és Sylvester Stallone is esélyes volt. Utóbbi színész azért mondott nemet, hogy helyette leforgathassa az Énekes izompacsirtát.
Ezt a döntését nyilván keservesen megbánta.
Douglas sem fogadta el egyébként elsőre a szerepet – végül azért mondott igent, mert egyrészt producer lehetett, másrészt a forgatás során kamatoztathatta sziklamászói képességeit. Douglas ezt a sportot még tinédzserként tanulta ki, amikor 16 évesen édesapjával, Kirk Douglasszel a Spartacus forgatási szüneteiben a nevadai Death Valley-ban rendszeresen másztak.
3. A smaragd románca akkora siker lett, hogy egy évvel később már meg is érkezett hozzá a folytatás, A Nílus gyöngye (1985) címmel. Mivel ezt már közel sem szerették annyira a nézők, a harmadik film, a The Crimson Eagle végül nem valósulhatott meg. Annyit azonban lehet tudni, hogy ebben a részben Jack és Joan már két gyermekével együtt élt volna át kalandokat: Thaiföldre mentek volna, ahol megzsarolják őket, hogy lopjanak el egy értékes szobrot.
4. Az Arak, Barak, Karak, Sarak és Tarak nevű bennszülötteket alakító színészek a Flying Karamazov Brothers néven futó zsonglőrcsapat tagjai voltak.
5. A produkciós csapat három tagja meghalt egy repülőgép-balesetben, miközben helyszíneket kerestek Marokkóban. A filmet nekik, illetve A smaragd románca forgatókönyvírójának, Diane Thomas-nak ajánlották, aki autóbalesetben halt meg.
6. A Michael Douglas és Kathleen Turner által ellopott F-16-os vadászgép valójában egy életnagyságú makett volt, amelyet egy 350 köbcentis Chevrolet motor hajtott. Ha alaposan megnézzük, láthatóvá válik, hogy a gép hasától a futómű kerekeiig futnak a hajtótengelyek. A modell meghajtása olyan erős volt, hogy gázadáskor még az orra is megemelkedett.
7. Kathleen Turner megpróbált kimaradni a produkcióból, mert utálta a forgatókönyvet, de Michael Douglas és a stúdió azzal fenyegette, hogy beperlik – ami azt illeti, be is adtak egy 25 millió dolláros keresetet ellene, amit aztán visszavontak -, és ezért a színésznő beletörődött a dologba, de érezhetően kevesebb lelkesedéssel dolgozott, mit az első részen. Ami azt illeti, Turnernek igaza volt: a filmet vegyes kritikák fogadták, és jóval kevesebb bevételt hozott, mint várták. Turner és Douglas vitái azonban nem akadályozták meg őket, hogy ne csináljanak még egy közös filmet: ez lett a Rózsák háborúja (1989), amiből Danny Devitót sem hagyták ki.
8. Sir Sean Connery innen merítette az „ihletet” Henry Jones, az idősebb Jones professzor, Indy apjának megformálásához az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban (1989). Magyarul egyszerűen lekoppintotta az „ékkövet” alakító Avner Eisenberg karakterét ebből a filmből, beleértve az esernyőt, a vastag keretes szemüveget és egyebeket.
9. Bár nem készült el a harmadik rész, évtizedeken át fontolgatták egy Indiana Jones stílusú franchise létrehozásának terveit. 2005-ben a "The Crimson Eagle" javasolt címmel, majd 2008-ban "Racing the Monsoon" címmel terveztek folytatást, amiben Joan, Jack és tizenéves gyermekeik világ körüli kincsvadászatra indulnak együtt.
2007-ben fontolóra vették az első film remake-jét és ezzel a franchise teljes újraindítását,
amiben Katherine Heigl alakította volna Joant, Jacket pedig vagy Taylor Kitsch vagy Gerard Butler játszotta volna. 2011-ben már arról volt szó, hogy a remake helyett egy televíziós sorozatot indítanak – a mai napig ezen tervek egyike sem valósult meg.
10. A záródal Billy Oceantől a "When the Going Gets Tough, the Tough Get Going", aminek a nem túl komplikált videóklipjében Michael Douglas, Kathleen Turner és Danny DeVito háttérénekesként tátogják el a szöveget. Mivel a három sztár nem volt tagja a zenészszakszervezetnek, egy idióta szabály értelmében a klipet betiltották Nagy-Britanniában, de a dal még ezzel a hendikeppel is listavezető lett.
További tíz dolgot ITT tudhatsz meg az előző részről, A smaragd románcáról