Keleti Márton zenés vígjátéka minden idők legnézettebb magyar filmje, amelynek megdönthetetlen a rekordja. De cikkünkben további érdekességeket is találsz a vasárnap este a tévében is megtekinthető alkotásról.
1. Az 1949-ben bemutatott Mágnás Miska akkora bombasiker lett, hogy nem kevesebb mint 9 millió 877 ezer 357 néző látta a mozikban, amire azóta sem volt példa, a mai viszonyok között pedig már nyilvánvalóan megismételhetetlen ez a rekord. Annak idején egyébként, amikor egyrészt még tartott a moziláz, másrészt jóval kevesebb külföldi produkció jutott el a magyar filmszínházakba, mindez nem számított példátlannak (az Egri csillagokat és A kőszívű ember fiait is 9 milliónál többen látták, az Egy magyar nábobra és a Kárpáthy Zoltánra pedig 7,2–7,2 millióan váltottak jegyet),
de Keleti Márton vígjátéka akkor is mindent lekörözött.
2. A film népszerűségéhez nagyban hozzájárultak a benne felcsendülő számok, amelyek halhatatlan slágerekké váltak, élükön a Csiribiri kék dolmány cíművel, amelynek nemcsak az előadása, de a fényképezése is emlékezetes. (Itt látható, sajnos nagyon rossz minőségben.)
3. Érdekesség, hogy a Mágnás Miskát nemcsak Magyarországon szerették, de jól ismerték a Szovjetunióban és Franciaországban is. A neves filmkritikus-filmelméletíró, Georges Sadoul is megemlékezett róla 1952-ben a Les éditeurs français réunis című kiadványban:
a letűnt nemesség régi életét kifigurázó szórakoztató szatírának tartja a „Michou Magnat”-ot
(idézi: Magyar filmkalauz. Budapest, Magyar Filmintézet – Magvető Könyvkiadó, 1985).
4. A Mágnás Miska parádés szereposztásban valósult meg: a főszerepeket Gábor Miklós (Mágnás Miska), Mészáros Ági (Marcsa), a korszak legendás operaénekese, Sárdy János (ifj. Baracs István) és Németh Marika (Rolla) formálták meg, de a mellékszerepekben is olyan nagyságok láthatók, mint például Gobbi Hilda, kleptomániás nagymamaként.
5. Szintén a szereposztás érdekessége, hogy mára kissé elfelejtődött, mivel Latabár Kálmán népszerűsége elhomályosította a testvéréét, de élt egy ifj. Latabár Árpád is, Kálmán öccse, aki szintén komikus színész volt, és a Mágnás Miskában együtt játszottak: ők alakították a két habókos grófot, Pixit (Kálmán) és Mixit (Árpád). (A teljes Latabár színészdinasztiáról itt olvashatunk részletesebben.)
6. A két Latabár pedig igen sokoldalú művész volt, hiszen
a Pixi, Mixi és Mariska fent is emlegetett számához a táncbetétet ők maguk koreografálták.
7. A Mágnás Miska Szirmai Albert operettje alapján készült, amelynek ez már a harmadik filmes adaptációja volt. Az 1916-os bemutató után először, szinte azonnal Korda Sándor rendezett belőle némafilmet (amely azóta sajnos elveszett), 1942-ben pedig Pista tekintetes úr címmel készült belőle feldolgozás, Jávor Pállal a címszerepben. Keleti Márton (A csodacsatár, Hattyúdal, A tizedes meg a többiek, Butaságom története) 1949-es verziója azonban olyan sikeres lett (ahogy azt fentebb is olvashattuk), hogy szinte eltörölte a korábbi változatok emlékét.
8. Fentebb már volt szó róla, hogy a Mágnás Miska a letűnt nemességet parodizálja. Mindez az eredeti operettből természetesen hiányzott, és azért volt szükséges kiegészíteni vele a filmverzió forgatókönyvét, hogy megfeleljenek az új, szocialista irányelveknek.
9. Ezzel együtt a Mágnás Miska
Mindebben sokat segített az is, hogy a forgatókönyv megőrizte a színpadi operett minden kötelező elemét a primadonna és a bonviván lírai kettősétől kezdve a táncos komikuson át az egyszerre eszes és vicces szubrett alakjáig.
10. A fentiekre nézvést további bizonyíték, hogy később az operett műfaját nemkívánatos, kispolgári zsánernek minősítette a kultúrpolitika, így lassan ki is kopott a magyar filmgyártásból, holott nagyon erős gyökerekkel bírt Közép-Európában, még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A népszerű hagyományt így elsősorban a térségből kivándorolt szakemberek vitték tovább,
minek köszönhetően a klasszikus hollywoodi filmiparban, többek közt Ernst Lubitsch és Erich von Stroheim alkotásaiban született újjá.
(via Budapesti Klasszikus Film Maraton, NFI Alapfilmek, A magyar hangosfilm hét évtizede, Magyar filmkalauz)
Még több Latabár
Nemcsak Kossuth-díjas színész és nagy nevettető, de kiváló táncos és énekes is volt. Nem csoda hát, hogy a második világháború előtti és utáni nemzedékek is örökre szívükbe zárták az 1970-ben elhunyt „Latyit”.
Tovább