Haldoklás- és haláltörténetek – Parti Nagy Lajos a mulandóságról ajánl erős alkotásokat

Egymás mellé sodródott három mű, nem könnyű szembenézni egyikkel sem, de feltétlenül érdemes.

Hétről hétre arra kérünk művészeket és alkotókat, ajánljanak filmeket vagy sorozatokat a PORT olvasóinak. Szóba kerülhetnek színházi előadások, könyvek és kiállítások is.

Az elmúlással kapcsolatos könyvet, filmet és színházi előadást ajánl Parti Nagy Lajos költő, író ezen a héten. Nincs ebben túl sok tudatosság, munkáiban nem is foglalkoztatja a téma különösebben, így adódott össze.


A tudat elhalványodása

 

 

A saját édesanyja történetét írta meg Szűcs Teri a Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia című könyvében, amely tavaly jelent meg a Magvetőnél.

Egyszerre leverő és felemelő könyv a mulandóságról, az elmúlásról, a tudat elhalványodásáról, azaz a demenciáról minden szépségével és szörnyűségével együtt

– mondja Parti Nagy Lajos, aki elismeri, ez nem túl könnyű olvasmány.
Nem volt a környezetében hasonló eset ennyire direktben, de tudja, ez akárkit bármikor érinthet, csak nem szívesen fordul felé az ember.

 

Időskori szerelem filmen, színházban

Másik két ajánlata is az elmúlásról szól, ráadásul a kettőnek ugyanaz az alapanyaga. 2012-ben készült Michael Haneke szívszorítóan erős filmje, a Szerelem, amely haldoklás- és haláltörténet. Ennek a színpadi változatát készítette el Ördög Tamás és Törley-Havas Sára. Az előadásnak március 7-én volt a bemutatója az Örkény Színházban – Pogány Judittal és Gálffi Lászlóval a főszerepekben, Ördög Tamás rendezésében. Ez egy brutálisan szép és erőteljes előadás lett.

Talán az Örkény-beli bemutató kapcsán nézett Haneke-filmeket, a Szerelmen kívül A fehér szalagot, így sodródtak egymásra ezek az erős alkotások.

 

Gálffi László és Pogány Judit
Forrás: Horváth Judit

 


A Bivalyszuflé és a Hulahop alapja egy-egy film volt

Hogy mit gondol a filmekből készült színpadi adaptációkról?

Nincs rá recept, se általános algoritmus, ami szerint megítélheti az ember. Van, hogy nagyszerű előadás születik belőle, ahol az ember nemhogy nem kéri számon, eszébe sem jut az eredeti film. Az Örkény Szerelem-produkciója ilyen.”

– mondja, és hozzáteszi: szinte szó szerint ugyanazok a dialógusok, mint a moziban, még sincs olyan érzése, minthogy egy remake-et látna. Persze előfordul, hogy ez nem sikerül ilyen jól, és nem lesz más belőle, mint egy sima adaptáció.

Bivaly-szuflé (Katona László, Kovács Krisztián, Scherer Péter és Mucsi Zoltán)
Forrás: Puskel Zsolt / PORT.hu

 

Két színdarabjához is egy-egy filmet használt alapnak Parti Nagy Lajos: a Gengszterek fogadójából (rendezte Anders Thomas Jensen) kiindulva írta a Bivaly-szuflét, amelyet a Szkéné Színház játszott már több mint 10 éve. A másik, a szintén halálról szóló Hulahop című drámája, amelyet Percy Adlon filmje, a Cukorbébi ihletett, és bár megrendelte egy színház, nem lett belőle előadás.

Forrás: Magvető

 

Tavasszal jelenik majd meg egy kötetben 5 másik drámával együtt. A Mauzóleumnak a premierje pont 30 éve volt a Katona József Színház Kamrájában, Máté Gábor rendezésében. Az Ibusár című zenés-táncos huszerettjének ősbemutatóját 1992-ben tartották a debreceni Csokonai Színház Stúdiójában, Majzik Edittel a főszerepben, Pinczés István rendezésében. A kötetben található a szintén 1992-es Gézcsók, amely Kosztolányi Dezső kései szerelmi történetén keresztül egyfajta sajátos szellemidézés, továbbá az író valódi és elképzelt leveleiből készült. Az Átriumklorid címmel ment az Átriumban az öt etűdből álló darab, amelyet kifejezetten a két szereplőre, Bíró Krisztára és Hevér Gáborra írt Parti Nagy. A kötetbeli címe az lesz: Az élet sója.

Parti Nagy Lajos kedvenc magyar filmje: a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád, kedvenc külföldi filmje pedig Federico Fellinitől az Amarcord