Három és fél éve mutatták be a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban azt az előadást, ami a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjének záró előadása lesz április 14-én.
Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, ma is ellenállhatatlan, férfi-nő civódásra épülő darabját hozzák el a Tháliába.
A kétfelvonásos duhaj vígjáték története Nyíri Balázs vidéki kisbirtokos kúriáján kezdődik, ahol már három napja tart a dínomdánom, amikor Pólika, a ház asszonya megelégeli a féktelen mulatozást és az azzal járó tékozlást, ezért nénikéihez: Zsanihoz, Pepihez és Minához költözik. Balázs hiába igyekszik megbékíteni és hazatérésre bírni makacs feleségét, ezért úgy dönt, beveszi magát egy közeli kocsmába, ahol éjjel-nappal húzatja a cigányokkal…
Az alapműből két nagyszerű film is készült – 1935-ben Jávor Pállal és Somogyi Erzsivel, 1979-ben Oszter Sándor és Szirtes Ági főszereplésével.
Egyszerűen nevettet
„2015 szeptemberében pont egy vígjáték hiányzott a repertoárunkba” – meséli Kacsur András, a színház igazgatója. „Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színműve a nyírségben játszódik, ami közel van hozzánk, így kicsit rólunk is szól az előadás. A közönség a mai napig szereti, vannak, akik harmadszor-negyedszer is megnézik, mert bájos.
Amíg lesz nő és férfi, nem veszít aktualitásából, hiszen minden házasságban vannak eleinte problémák (ki az úr a háznál). Ezen problémák mindkét fél számára megnyugtató rendeződésébe pedig az egész família be szokott szállni, és amikor mindenki segíteni akar, abból akár egy jó komédia is kisülhet…
Megnézni azért érdemes, mert nem traktálja a nézőt sem politikával, sem egyébbel. Egyszerűen nevettet, és kész.”
Az előadás zenéjét a kárpátaljai születésű Pál István Szalonna Útravaló című albumának anyaga szolgáltatja. A koreográfiák autentikus néptáncra épülnek.
