A negyvenedik évadot zárta a Kőszegi Várszínház. A jubileumi szezonban 31 színházi előadást játszottak három hónap alatt. Főként teltházakkal. Voltak délelőtti gyerekelőadások, persze főként felnőtt, esti produkciók, köztük kamaradarabok, nagyszínháziak, zenés és prózai művek egyaránt.
Négy premiert tartottak: A fabatkák kertje a Mesebolt Bábszínházzal, Manőver, Az Öreghíd alatt és a Szinesztézia. Utóbbi egy erős és nívós szakmai koprodukcióban jött létre a szentendrei Ferenczy Múzeum Centrummal és a Szentendrei Teátrummal. Opera is műsorra került a szabadtéri színházban: Bizet szenvedélyes műve, a Carmen az Opera Mobile Graz előadásában, illetve Paisiello Az énekmester (Cantata comica) című darabja. Bár a szezon véget ért a Kőszegi Várszínházban, már szervezik a jövő nyári programsorozatot. Fesztivállal ünneplik majd a teátrum megnyitásának 40. évfordulóját.
Pócza Zoltán 25 éve igazgatja az intézményt. Így elemzi az idei nyári évadot: „Azt tapasztaltuk, hogy tudatosabbak lettek a nézők, mérlegelték a pandémia három hullámát követően, hova menjenek, mire fizessenek, ha már a kultúrát, a színházat keresik. A Kőszegi Várszínház kedvelt helye a kőszegieknek, a Vas megyeieknek, de mindig sokan érkeznek ide Budapestről is, a város és a környék is vonzó pihenőhely számukra. Ők kifejezetten szeretik, hogy nálunk minden nyáron ősbemutatókat is láthatnak, amit máshol kevésbé. Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokaknak jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni. Törekszem arra, hogy hívjunk új rendezőket, vonjunk be mindig új alkotókat is a nyári színházi munkába. Idén például először rendezett nálunk Horváth Illés, aki Göttinger Pál darabját, a Manővert vitte színre. Kevesen tudják, hogy a nyári alkotómunka ugyanolyan keményen zajlik, mint máshol évad közben. Csakhogy itt az alkotók egész nap együtt vannak, közösek a reggelik, a vacsorák, a főzések, és ez a baráti hangulat érződik az előadásokon is.”
A szakmában máskülönben azt szokták mondani: kétféle színész van, aki már játszott a Kőszegi Várszínházban, és aki majd még játszani fog itt. Göttinger Pál rendező, akinek 2021 nyarán két színdarabját is (Manőver, Az Öreghíd alatt) műsorra tűzte a színház, azt mondta: „A Kőszegi Várszínház nemcsak nekem menedékem évek óta, hanem szakmai kémialaborja minden színésznek, aki ideköltözik pár hétre. Az egész mesterségünkről lehet itt tanulni, új dolgokat is bátran kipróbálni, jól bejáratott fogásokat is büszkén csillogtatni. Páratlanul értékes helynek tartom, igazi végvárnak. Elsősorban a munkamódszer miatt (bár a meseszép városban töltött nyári estéknek is van értéke, persze). A közönség talán nem is tudja ezt, de a kőszegi előadások sajátos, szuperintenzív munkarend szerint, az évad közben szokásos próbaszám töredékével készülnek – elképesztően rövid idő alatt, és mégis, ez az összeköltözős, az otthoni nyüzsgést hátra hagyó táborszerű munka, amit itt végzünk, életre szólhat bármelyikünknek, ha észnél vagyunk. Leradíroz egy csomó felesleges görcsöt, amit
évad közben magunkra szedünk, tiszta gondolkodásra, céltudatosságra, a másik iránti feltétlen
bizalomra és közben önfeledt, játékos színpadi létezésre sarkall. Fáradhatatlanná és
sebezhetetlenné tesz erre a pár hétre.”
A Kőszegi Várszínház számára a kortárs művészet – tánc, színház, képzőművészet – beemelése a programok közé immár hagyomány. „A megújulásban hiszünk, nem feledve a tradíciókat. De tradíciók az egykor kortárs és újító művekből születhetnek. A kortárs gondolkodás minden művészet alapja. Kortársnak lenni nem lázadást jelent, nem forradalmat, hanem friss reflexiót a világra művészeti szempontból. Ez minden művészetben természetes. Mi is természetesnek tekintjük a Kőszegi Várszínház nyári programjai között. Csakúgy, mint a „klasszikus” irányokat. Minden és mindenki megfér egymással, ebben hiszünk. Ráadásul az idei nyári programjaink is bizonyították: ami újszerű, kortárs, az is lehet szórakoztató, élvezetes, elgondolkodtató, szerethető és visszatapsolható!” – mondja Pócza Zoltán.
A fővárosi premierek után – igen kiváló, baráti szakmai kapcsolataink révén – a vidéki turnék első állomása sokszor Kőszeg. Így volt ez idén a Válaszfalak (Orlai Produkció), vagy az Intim vallomások (Rózsavölgyi Szalon) című előadással. Mindkét darab teltházas volt Kőszegen. A budapesti Pinceszínház még a pandémia idején online mutatta be a Maggi és Lillemor című norvég darabot Bezerédi Zoltán és Mertz Tibor főszereplésével. Közönség előtt a Kőszegi Várszínházban játszották először. A veszprémi Pannon Várszínház Hotel Menthol című produkciójának pedig (Fenyő Miklós és Novai Gábor musicalje) Kőszegen volt a premierje, szintén teltházzal futott.
„A kőszegi művészek, a kőszegi díszpolgárok jelenléte, adott esetben a megemlékezés róluk kötelességünk, feladatunk is. Nagyszerű koncertet adott Binder Károly zongoraművész a Cziffra Év keretében, és emlékezvén arra: a zongorafenomén Cziffra György, aki száz éve született, Kőszeg díszpolgára. Visszatérő kőszegi születésű művészünk Gergye Krisztián táncművész, koreográfus, akinek új előadását idén festmények ihlették”, teszi hozzá Pócza Zoltán.
A Kőszegi Várszínház nemcsak színház, hanem összművészeti rendezvénysorozat, amelybe a kiállítások éppúgy beletartoznak, mint a színházi, zenei produkciók is. Nyáron – Mágikus vonások címmel – egy egészen különleges tárlatot nyithattak meg a Vár Lovagtermében Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képeiből. Szentandrássy István – aki tavaly hunyt el – a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázolta. Festett a sorstalanságról, a vándorlásról is. Valaki azt írta egyszer róla: ez egy etikus tartással alakított alkotói magatartás, alkotói világ. A kőszegi volt az első tematikus válogatás a Szentandrássy-hagyatékból. Együttműködő partner a MANK Nonprofit Kft. volt.
