A Too Hot To Handle, azaz az Ellenállhatatlan kísértés az a reality, aminek az a lényege, hogy a Föld legbegerjedtebb embereinek tilos csókolózniuk, pettingelniük, önkielégíteniük és szexelniük. A nemi szervek gatyában és bugyiban tartásának célja, hogy ezek a felszínes kapcsolatokra hajtó emberek végre mély emberi érzelmeket kezdjenek el táplálni valaki iránt, kicsit megismerjék magukat, feltérképezzék a lelki szükségleteiket. Valami ilyesmi lenne a marketing bullshit, de valójában csak az történik, hogy ezek az emberek egyre jobban kívánják egymást, aminek köszönhetően egyre több szabályt szegnek meg, ami meg ahhoz vezet, hogy egyre több pénzt veszítenek a megnyerhető fődíjból. Nézőként pedig az ebben az izgi, hogy lehet nézni, ahogy ezek a kanos fiatalok tényleg azon és csakis azon szenvednek, hogy nem dughatnak.

Ez elsőre tök jól hangzott. Aztán végső soron a második évadra is elment ez a koncepció. A harmadik körre viszont erősen megfáradt a formátum. Ez a negyedik évad pedig már egyenesen érdektelen, és unalmas önismétlésbe fordult, mert ugyanazt és ugyanúgy mutatta be, mint amit már ezt megelőzően három évadban is láthattunk. Már korábban is észre lehetett venni, hogy van baj a reality körül, de mostanra kristályosodott ki igazán, hogy mik a gondok.

1. JÓVANAZÚGY

Ezzel az "egy szóval" tökéletesen le lehet írni a tartalmi problémát. A készítők, mintha lustaságból meg sem erőltették volna magukat, csak hagyták, hogy az előző évadokban bevált elemeket egy az egyben lemásolják, majd új szereplőket toltak a díszletbe, és ezzel le is tudták a munkát. A vágás, a tempó, a fordulatok, minden ugyanaz, csak a szép emberek néznek ki máshogy. A sorozat főszereplője, a játékosokat állandóan figyelő okoseszköz, Lana pedig nem esett át semmilyen szoftverfrissítésen, ugyanaz az egybites rendszer fut rajta, mint eddig. Mindez tehát nem más mint lustaság, a kockázatvállalás, az újító szándék teljes hiánya.

2. Elfáradt a koncepció

Az HBO MAX is csinált egy testiségre összpontosító realityt, aminek az volt a címe, hogy FBoy Island, magyarul Kamuarcok szigete címen lehet elérni, aminek az a lényege, hogy három nő megpróbálja kideríteni, hogy a velük vadul flörtölgető pasik közül kik azok, akik komoly kapcsolatra vágynak, és kik azok, akik csak a szexre hajtanak. Ebben benne van, hogy a főszereplő hölgyek megint átverve érezhetik magukat, hisz a kamuarcok, azaz a fuckboyok csak szédítik őket, elhitetik velük, hogy ők azok, akik full komoly kapcsolatra vágynak. Ezzel párhuzamosan persze ez egy jó önismereti szakkör is a realityben szereplő nőknek, hogy hagyják-e magukat becsapni, illetve miért is választanak rosszul pasit, ha rosszul választanak, ugye.

Az önismeret fontosságát tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni egy olyan korban, ahol percről percre változnak a trendek a különböző közösségi oldalakon őrült fordulatszámon pörgő feledeknek köszönhetően. Csak ezt nem egy olyan realitynek kéne harsognia, aminek az a címe, hogy Too Hot To Handle. Direkt a szabályok megszegésére játszik a műsor, és direkt olyan embereket szerepeltet, akiknek a jelentős része nem is bírja megállni, hogy ne csókolózzon, ne feküdjön le valakivel. És ez úgy álszentség csak igazán, hogy ezek az emberek valójában nem is akarnak megváltozni. 

Minden évadban az az első igazi ledöbbenést okozó fordulat a szereplők számára, amikor kiderül, hogy a gátlástalan testi örömökről szóló társkeresés helyett itt az a lényeg, hogy érzéki érintések nélkül kell szerelembe esni - vagy valami olyasmi. És persze, mivel tiltva van a közösülés, annál csábítóbb a szabályszegés, ugye. Sokkal őszintébb lenne, ha nem lenne ez a tiltás, ha a prűd készítők azt mondanák, hogy oké, a testiség tényleg elengedhetetlen a mai világban, legyen hát szabad a csók, szabad a tánc. 

És nem is kell mutatni az aktusokat, mert arra van egy csomó honlap, ahol bőségesen lehet válogatni, de a társkeresési dinamikát, az egymás közti dominanciát, a kialakult barátságokat, szerelmi kapcsolatokat egyből másként lehetne bemutatni. Több lenne a konfliktus, több téma lenne, több sztori futhatna egyszerre, azaz sokkal komplexebb lenne az egész reality. Sőt! Sokkal életszerűbb lenne. 

3. Nincs dráma

Az a helyzet, hogy nincs igazi dráma. Nincs olyan szituáció, amivel őszintén tudna azonosulni a néző. Vagyis én nem tudok bevonódni. Az elején még a helyzet abszurditása volt az, ami beszippantott a Too Hot To Handle miliőjébe, de most már ez nincs meg. Röhögni már nem tudok rajta, és azt érzem, hogy a karakterek sorsa sem izgat, mert nincs semmilyen érdemleges jellemfejlődés, vagy rosszul van ábrázolva.

Az eddig leírtak után ki merem jelenteni, hogy a kezdeti lelkesedés után engem teljesen elveszített a Too Hot To Handle. Becsületből megnézem még a maradék 5 részt, mert az előzetes alapján még lesznek itt nagy sírások, de csodát már nem várok ettől a valóságshow-tól.