Még 5 film, amibe belebukott a stúdiója

Vannak olyan filmek, amelyek annyira rosszak, hogy még az előállítási költségüket sem hozzák vissza, de van, hogy csak egyszerűen nem találják el a korszellemet, vagy valami más miatt nem találnak be a közönségnél. Mindkét verzióra mutatunk példát, hiszen a filmtörténelem tele van gigantikus bukásokkal.

A Római Birodalom bukása – Samuel Bronston Productions

Az ötvenes-hatvanas években számtalan nagyszabású hollywoodi filmeposz készült, de sajnos nem mindegyik találta el annyira a közízlést, mint a Ben-Hur vagy épp a Tízparancsolat. Ezek közé a peches produkciók közé tartozik az 1964-ben bemutatott A Római Birodalom bukása is,

amelyben hiába szerepeltek olyan korabeli sztárok, mint Sophia Loren, Alec Guinness, Christopher Plummer, Omar Sharif vagy Mel Ferrer, hatalmas bukásnak bizonyult.

A film húzóneve egyébként Charlton Heston lett volna, ám ő sajnálatos módon kihátrált a projektből, így végül a sokkal kisebb névnek számító Stephen Boydra bízták Livius szerepét az Edward Gibbon A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története című hatkötetes monográfiáján alapuló műben.


Mivel a film 19 millió dollárból készült, ami akkoriban nagyon magasnak számított (mai árakra átszámítva 187 millió dollárnak felel meg), és végül mindössze 4,75 milliós bevételt szerzett a mozipénztárakban, olyan masszívat bukott, hogy a filmet gyártó Samuel Bronston Productionsnek, a producer saját gyártó cégének csődöt kellett jelentenie – még ugyanabban az évben, 1964-ben, amikor A Római Birodalom bukását bemutatták. A befektetők egyébként azzal vádolták Bronstont, hogy félrevezette őket, a férfi pedig emiatt bíróság elé is állt, de miután fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette, így ha anyagilag le is nullázódott, legalább morálisan nem sérült.


Bolondos dallamok: Újra bevetésen – Warner Bros. Feature Animation

Jókorát ugorva az időben, 1996-ban a Warner Bros. stúdió hatalmasat kaszált a Space Jammel, amellyel sikerrel bizonyították, hogy nagyon is jó ötlet összeházasítani az animációs és az élőszereplős filmet. Mivel a produkció nagyon jól ment, pár évvel később, 2003-ban meg akarták lovagolni a sikerét egy másik Bolondos dallamok-filmmel, az Újra bevetésen cíművel,

ami szintén 80 millió dolláros büdzséből készült, akárcsak az elődje – ezzel azonban sajna vége is a két mű közötti hasonlóságok sorának.


Miközben a Space Jam – Zűr az űrben 230 milliót kaszált, addig a Bolondos dallamok – Újra bevetésen megállt 68,5 milliónál, azaz még elkészültének költségeit sem hozta vissza. Az eredeti elképzelés egyébként az volt, hogy konkrét folytatást forgatnak a Space Jamhez, de a projekt végül olyan sokat változott, hogy

a végére már egyáltalán nem emlékeztetett arra, aminek szánták.

(A Space Jam 2. végül több évtizeddel később, 2021-re készült csak el, és szintén impozáns bukást produkált.)


Az Újra bevetésent gyártó Warner Bros. Feature Animationt végül annyira hazavágta az anyagi bukta, hogy törölték minden, még folyamatban lévő projektjüket, majd meg is szűntek. A Warner Bros. berkeiben ezután Warner Animation Group néven alakult újra az animációs divízió (ők gyártották többek közt a félig élőszereplős Tom és Jerry nagyjátékfilmet, A Lego kalandot és az új Space Jamet),

majd a részleget a Discoveryvel való egyesülést követően idén ismét újragondolták, és immár Warner Bros. Pictures Animation néven működnek.


Veszélyes Bangkok – Virtual Studios

A hongkongi Pang fivérek, azaz Danny és Oxide Chun Pang már 2000-ben rendeztek egy Veszélyes Bangkok című akciófilmet, ami szerény sikert aratott, majd 2008-ban forgattak belőle egy amerikai remake-et, kicsit megvariálva a sztorit, Nicolas Cage-dzsel a profi bérgyilkos szerepében, akit legújabb küldetése Bangkokba szólít, és itt beleszeret egy süket lányba. Ha a két Pang nem lett volna olyan naiv, tudhatták volna, hogy Cage filmográfiája tele van kiváló, a másik oldalról pedig ugyanúgy tele van csapnivaló alkotásokkal – szóval a neve egyáltalán nem jelent garanciát a sikerre.


Ez végül be is igazolódott, és az akciófilmhez képest egyáltalán nem elhanyagolható összegből, 45 millió dollárból készült opus miatt nem sokan látogattak el a mozikba; akik meg igen, azok sem számoltak be túl kellemes élményről. A Veszélyes Bangkok bevétele így megállt 42 milliónál,

és még a kritikusok is lehúzták, szinte minden fronton:

szidták az akciójeleneteket, Cage játékát, a rendezést, a vágást és a forgatókönyvet is. A film egyébként több gyártó cég koprodukciójaként valósult meg, és ezek közül az egyik, a Virtual Studios (amely egyébként korábban olyan kiváló produkciókat gyártott, mint a V mint vérbosszú, a 300 vagy a Kasszandra álma) 2009-ben lehúzta a rolót – szóval elég szerencsétlen módon ez a csúfos bukás lett az utolsó filmjük.


A meztelen dobos – Fox Atomic

A Fox Atomic a 20th Century Fox leányvállalatának, a Fox Searchlight Picturesnek volt egy „vadhajtása”, amit azért hívtak életre, hogy különféle műfaji filmeket és vígjátékokat gyártsanak az égisze alatt. A produkciós iroda elsősorban a tiniket megcélzó projekteket forgatott, és több címével is nagy sikert ért el, köztük például a Sziklák szeme 2-vel vagy a 28 héttel később című zombifilmmel. A 2008-as A meztelen dobos lett az egyik utolsó film, ami az Atomic logóját viselhette.

A komédia egy levitézlett rockerről szól, akit Rainn Wilson alakított, és aki a sztori szerint kamasz unokaöccsével és társaival alapít együttest.


Wilsonon kívül olyan színészek szerepeltek még a filmben, mint Christina Applegate, Josh Gadd vagy Emma Stone, és igazából egyáltalán nem sikerült rosszul, csak valahogy nem tudták vele elérni a közönséget, így szinte alig nézte meg valaki; és a kritikusokat sem érdekelte igazán, szóval jókorát bukott a jegypénztárakban. Az utóbbi években ugyan kialakult egy halvány kultusz körülötte, ez azonban nem mentette meg a Fox Atomic céget a bukástól: még két filmjüket (Miss Március, 12 menet) bemutatták 2009-ben, aztán bezárták a boltot. Ami produkciójuk még gyártás alatt vagy utómunkálati fázisban járt, visszakerült az anyacéghez, az Atomic név pedig eltűnt a süllyesztőben.


Anyát a Marsra – ImageMovers Digital

Az animációs filmekről úgy általánosságban elmondható, hogy extrém magasak az előállítási költségei, mivel gyakorlatilag egyesével kell megrajzolni (vagy ma már előállítani) benne minden egyes képkockát. A komputeranimációs alkotások elterjedésével mindez mit sem változott, hiszen az esetükben még a szükséges technikát biztosító különféle gépek és berendezések is nagyon drágák, és emellett is épp ugyanannyi, ha nem több animátor dolgozik rajtuk, mint anno a klasszikus rajzfilmeken. Szóval hosszú évekig is eltarthat, mire elkészülnek – az idő pedig pénz. Ennek ellenére nagyon sok animációs film válik sikeressé, az Anyát a Marsra azonban nem tartozik ezek közé.


Az animációs fim a Walt Disney Pictures és az ImageMovers Digital közös gyártásában készült, nem csekély, 175 millió dolláros költségvetésből, de olyan szinten nem mozgatta meg a közönséget, hogy végül csak 39,2 milliót hozott vissza.

Ezt a tekintélyes bukást pedig egyik cég sem úszta meg sértetlenül.

Bemutatása idején az Anyát a Marsra volt a legnagyobb bukta, amit egy Disney nevével fémjelzett film valaha produkált, és miközben az egeres céget nyilván nem kellett bezárni miatta, az ImageMovers Digital nem úszta meg némi veszteség elkönyvelésével a dolgot.

 

Olvasd el korábbi cikkünket is!

10 film, amely csődbe vitte a stúdióját

Rendezők és producerek, akik nagyot buktak Andy Vajnától Francis Ford Coppolán át John Travoltáig.

Tovább
Az egyébként Robert Zemeckis által vezetett stúdiótól első körben 450 alkalmazottat küldtek el, majd végleg bezárták, ami Zemeckist magát is érzékenyen érintette,

hisz így nem valósulhatott meg a motion capture animáció forradalmasításának újabb lépcsőfoka (a Beowulf, a Karácsonyi ének és maga az Anyát a Marsra után), azaz a Beatles 1968-as sikerfilmje, a Sárga tengeralattjáró 3D-s feldolgozása.


(via Looper)