Óriási példányszámban lehetett eladni anno Az utolsó akcióhős vagy a Több mint testőr forgatókönyve alapján készült regényeket. Csakhogy a világpremierek bevezetésével, az ezredforduló plázamozi-dömpingjével és az utcai könyvárusok eltűnésével véget is ért a diadalmenet.
Az „InterCom Könyvek”, vagyis az 1989-ben Andy Vajna által megalapított mozifilm-, VHS- és dvd-forgalmazó cég gondozásában megjelent regénytárat aligha kell bemutatni a PORT.hu olvasóinak. Az aktuális sikerfilmek könyves változatából bizonyára sokaknak megvolt otthon egy-kettő a polcon (jelen sorok írója például a Reszkessetek, betörők! 2-t, a Drakulát és az X-aktákat olvasta anno rongyosra az iskolában a pad alatt), elvégre a '90-es évekhez ezek is ugyanúgy hozzátartoztak, mint a Tetris-játékok, a négyelemes walkman, a discman, a tamagocsi, a félbe szakított Kacsamesék vagy – csak hogy egy másik népszerű korabeli könyvsorozatot is megemlítsünk –, a Kaland, Játék, Kockázat.
Maga a széria 1992-ben indult el az Egyedülálló nő megosztanával. Az viszont már a korábbi években is előfordult, hogy egy-egy olyan film, ami az InterCom forgalmazásában került a magyar mozikba, regényváltozatban is rögtön megjelent. Ilyen volt egyebek között 1990-ben Az emlékmás a Fabulánál, 1991-ben a Robin Robin Hood – A tolvajok fejedelme a Phoenixnél, 1992-ben a Tökéletes katona a Minervánál vagy szintén '92-ben a Hook a Maecenasnál. De vajon mikor döntött úgy az InterCom, hogy „saját kézbe veszi a könyvkiadást” és házon belül jelenteti meg az általuk forgalmazott sikerfilmek regényváltozatát?
A kérdéssel megkerestük Mentes Endrét, az ACG Reklámügynökség alapítóját, aki 1991 és 1994 között az InterCom kreatív munkatársa, majd egészen 1998-ig a cég kreatív igazgatója volt. Így a '90-es években hozzá tartozott a kreatív fejlesztés és a sajtóval való kapcsolattartás mellett szinte minden, ami az akkor éppen a mozikban futó filmek reklámkampányával, szinkronjával valamint médiaszponzorációjával volt kapcsolatban. Beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy az InterCom Könyvek, amelynek ő volt a sorozatszerkesztője,
nem kultúrmisszió volt, hanem a marketing része.
A '90-es években ugyanis még óriási eladott példányszámokat tudtak produkálni a könyvek, ami természetesen szép bevételt jelentett a kiadóknak is. A Terminator 2 például 40.000 példányban jelent meg (ez még nem az InterCom égisze alatt történt, bár magát a filmet az InterCom forgalmazta), A Birodalom örökösei című Star Wars-folytatásból pedig 60.000 példányt adott el anno a Valhalla kiadó. Összehasonlításképp: ma egy könyvnél már az 1-2 ezer példány is sikernek számít, tízezres fogyást pedig alighanem csak a számos újrakiadást megélt Harry Potter-könyvek tudnak hozni, magyar szerzők közül pedig valószínűleg csak Frei Tamás, esetleg Nemere István és Leslie L. Lawrence képesek még rá. Jóllehet, a kiadók fogyási adatai manapság sajnos már néhány ritka kivételt eltekintve nem publikusak, Mentes Endre a '90-es évekbeli példányszámokat készséggel megosztotta velünk:
A mi első könyvünk az Egyedülálló nő megosztaná volt 20.000 példányban, onnan kezdve ez a példányszám volt az etalon, amit Az utolsó akcióhős és a Több mint testőr esetében toltunk feljebb 25.000-re. Mind a kettő nagyon gyorsan elment, de egy utánnyomást már nem mertünk megkockáztatni.
Az InterCom-filmek saját könyvsorozatban való kiadásának ötlete a Terminátor 2 regényváltozatának átütő sikere után merült fel a forgalmazó cégnél. Ez ugyanis (ahogy a filmkönyvek többsége) az eredeti forgatókönyv alapján készült el, sokszor a kivágott jeleneteket is tartalmazta, így jóval több információ derült ki belőle például a Schwarzenegger-fizimiskájú T-800-as átprogramozásáról, mint amennyit a rajongók a 3 órásról(!) 137 percesre megvágott moziváltozatból megtudhattak.
A '90-es években ráadásul még az volt a jellemző Magyarországon, hogy a nagy hollywoodi blockbustereket az amerikai premierekhez képest csak jóval később mutatták be a mozik. A már nálunk is fogható nyugat-európai tévécsatornák, és az MTV-hez hasonló zenei adók azonban gőzerővel promózták az aktuális slágerfilmeket (ekkoriban mindenki megtanult valamennyit németül a Pro7 és a Sat1 segítségével – ha mást nem, annyit, hogy „Jetzt im Kino!”). Így a magyar nézők már teljes lázban égtek a hazai premierek idejére, és lelkesen vetették rá magukat nemcsak a kedvenc színészeikről szóló, nyúlfarknyi BRAVO-cikkekre, de a filmsikerek regényváltozataira is. Épp ezért volt kulcskérdés, hogy az InterCom Könyvek mindig két héttel hamarabb kijöjjenek a nyomdából és eljussanak a terjesztőkhöz, mint ahogy mozikba került az épp soron következő InterCom-film.
Mentes Endre visszaemlékezése szerint
volt akkoriban egy aranyszabály: Julia Roberts annyira népszerű volt, hogy ha ő került a címlapra, az plusz 10 ezer eladott példányt jelentett bármiből. Egy idő után már minden kiadó figyelni kezdett a filmes könyvekre.
Így eshetett meg az az érdekes eset is, hogy bár az 1997-es Men in Black InterCom-film volt, a regényváltozatot (amit az Alien- és Predator-regényei miatt idehaza is népszerű sci-fi szerző, Steve Perry írt) már a Free Style Entertainment Press hozta ki „VOX könyvek” logóval, akik se előtte, se utána semmit.
Az InterCom saját könyvsorozatának diadalútja végül a 2000-ben ért véget egy igazi klasszikussal: ekkor jelent meg Chuck Palahniuk kultregénye, a Harcosok klubja – de már nem követte több kötet. A megszűnés okát Mentes Endre (aki ekkor már nem dolgozott az InterComnál) elsősorban a bevásárlóközpontokban nyílt mozik térnyerésében és az ezredfordulón radikálisan megváltozott tartalomfogyasztási szokásokban látja:
A '90-es években fél év alatt jutottak el a filmek Magyarországra az amerikai bemutatóhoz képest. Ez egy idő után lerövidült, úgy viszont már nem volt ereje a könyvnek. Ráadásul pont ekkoriban nyíltak sorra a multiplex mozik. Addig ha meg akartál nézni egy filmet, akkor egy Batmanre például lehet, hogy napokig nem kaptál jegyet, így a könyvváltozat rögtön érdekesebb lett. A plázamozizással párhuzamosan megjelentek a nagy könyváruházak is, és eltűntek a filmeskönyv-árusítás főbb színhelyei, az utcán lévő könyves standok.
De az ezredforduló után a VHS-kazettákat is elkezdték felváltani a dvd-k, ami radikális minőségi ugrást jelentett, hiszen nem zizegő képes másolatok forogtak közkézen a fahangú narrátorok alámondásával (erről a jelenségről ebben a PORT.hu-cikkben írtunk bővebben). Idővel tehát a filmrajongó közönség már magára a filmre helyezhette át a fókuszt, a filmek forgatókönyvei alapján készült regényeknek bealkonyult.
Az InterCom-könyvsorozat azonban kétség kívül egy kiváló szellemi műhely volt a maga idejében. Jó példa erre egyebek között az, hogy Mentes Endre közvetlen kollégája a könyvterjesztési vonalon Gábor Anikó volt, aki később megalapította a Harry Potter-könyvsorozatot mai napig gondozó Animus kiadót. De az InterComnál kezdte el bontogatni a szárnyait filmfordítóként az a Tóth Tamás Boldizsár is, aki páratlan nyelvi leleménnyel faragott a magyar gyerekek számára kissé idegen Hogwarts varázslóiskolából a sokkal ismerősebben csengő Oxford mintájára Roxfortot, Severus Snape-ből pedig Perselus Pitont – mindezt úgy, hogy a változtatásokat Rowling személyesen hagyta jóvá (ami azért nagy dolog, mert a külföldi szerzők általában nem szeretik, ha a kitalált neveiket átírják a magyar fordítók). Mentes Endre így emlékezett vissza a Tóth Tamás Boldizsárral közös munkákra:
Számos film szövege után a Reszkessetek, betörők! 2-ből készült könyvet bíztuk rá először, így került kapcsolatba Anikóékkal, akik a humoros könyveik után az akkor még telesen ismeretlen J.K. Rowling első könyvét bízták rá. A többi már történelem...
Végezetül íme az InterCom Könyvek sorozatban megjelent filmregények teljes listája:
- Egyedülálló nő megosztaná (1992)
- A szerelem erejével (1992)
- Elemi ösztön (1992)
- Drakula (1992)
- Cliffhanger - Függő játszma (1993)
- Halhatatlan szerelem (1993)
- Az utolsó akcióhős (1993)
- Több mint testőr (1993)
- Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban (1993)
- A zűr bajjal jár (1993)
- True Lies – Két tűz között (1994)
- A szökevény (1994)
- Philadelphia - Az érinthetetlen (1994)
- Szökésben (1994)
- Csillagkapu (1995)
- Vírus (1995)
- Az első lovag (1995)
- Dredd bíró (1995)
- Mission: Impossible (1996)
- A függetlenség napja (1996)
- Végképp eltörölni (1996)
- Tökéletes másolat (1996)
- Ál/Arc (1997)
- Összeesküvés-elmélet (1997)
- Con Air – A fegyencjárat (1997)
- Az ördög maga (1997)
- X-akták (1998)
- Godzilla (1998)
- Gyilkos donor (1998)
- Az ördög ügyvédje (1998)
- Armageddon (1998)
- Visszavágó (1999)
- Szükségállapot (1999)
- Harcosok klubja (2000)
