Hát kopott a cipője és büdi a lába, de miért ült egyáltalán kerekesszékbe: hát a szerelem kedvéért, mi másért?
Ami azt illeti, én ezt a filmet nem igazán akartam megnézni. Nem tűnt túl izgalmasnak, gyanús volt, hogy nincs ebben igazán ismert név, és úgy hangzott, mint egy újabb középszerű francia vígjáték egy újabb középszerű francia komikussal. Mert úgy néz ki, arrafelé nem lehet túl magas a léc a humoristák előtt. És tulajdonképpen azért mentem el rá, amiért behozták a filmet kis hazánkba. A sajtóvetítés előtt a film hazai forgalmazója kissé szokatlan módon felvezetőt tartott, amiben sokat mesélt munkájáról, majd elmondta, miért vették meg konkrétan ezt a filmet: mert olyan, mint annak idején az Életrevalók volt, az egyik legsikeresebb francia vígjáték. Amiben szintén kerekes székes volt az egyik főhős. És ugye kérdés, hogy lehet egy vígjátékban jól elsütni a fogyatékosság poént. A Szerelembe gurulva felemás választ ad.
Hősünk kicsit olyan, mint az Így jártam anyátokkal Barney Stinsonja: menő üzletember, aki úgy szeret nőket meghódítani, hogy összevissza hazudozik, mert így izgalmasabb. Csakhogy, amíg Neil Patrick Harris esetében ez azért volt szórakoztató, azon túl, hogy maga a karakter is vicces volt, mert nyilvánvaló volt, hogy nincs szüksége az ilyen trükkökre, bárkit megkaphatna e nélkül is, Franck Duboscről mindezt egy percig sem hiszem el. Dubosc, aki egyben a film rendezője és forgatókönyvírója is, mérsékelten szimpatikus figura, akinek egyetlen megjegyezhető vonása a kék szeme és a kissé széles homloka, de higgyük el, hogy egy sportszer forgalmazó cég igazgatója, aki hobbiból csajozik, imád hazudozni és szerepet játszani. Így találkozik, történetesen kerekesszékben ülve egy formás lánnyal, ám végül nem vele jön össze, hanem annak nővérével, aki szintén tolókocsiban ül. Illetve igazából csakis ő ül kerekesszékben.
És a nagy kérdés az, hogyan és mikor derül ki a hazugság és mik lesznek a következmények. És a nagy kérdés sem olyan nagy kérdés, mert romantikus vígjátékról beszélünk, abból sem olyan különlegesről. Ezekben pedig úgyis összevesznek a szerelmesek, hogy aztán kibéküljenek, de mi van a tolókocsikkal és a humorral? Szinte semmi, mert semmi nem derül ki abból, milyen így élni, mikkel kell szembenézni nap, mint nap, csak az, hogy így is lehet valaki menő, mint az Alexandra Lamy által játszott hősnőnk, aki teniszezik, hegedül és rengeteg barátja van. Ami kicsit felszínes, ahogy az is, ahogy a seggfej főhősből pár hét alatt a szerelem hatására egy korrekt, együttérző, felelős férfi lesz, de ennek legalább nincs rossz üzenete. És minden felszínessége, sablonossága ellenére a Szerelembe gurulva jóindulatú darab, ami még néhány jobb poént is meg tud ereszteni, de érdekes, hogy egyiket sem a főszereplő, rendező és forgatókönyvíró Dubosc süti el - aminek vagy az az oka, hogy tényleg pocsék a humora, vagy az, hogy vicces pasas ő, és a dicsőséget is átengedi másnak.
Értékelés: 6/10
