A sírás teljesen természetes érzelmi reakció mindkét nem számára. A kutatások szerint a nők ötször többet sírnak, mint a férfiak. Na, de azért lássuk be, hogy Az oroszlánkirályt és a Schindler listáját végignézni bárki számára lelkileg megterhelő. 

Mi áll a sírás mögött? 

A jó filmeket gondosan megtervezik, hiszen az a cél, hogy magukkal ragadjanak minket, és ne érezzük azt, hogy 30-40 perc után már futnánk ki a moziból, annyira unatkozunk. Ez magában hordozza azt, hogy egy remek és lebilincselő alkotáshoz érzelmileg is kötődhetünk, noha tudjuk, nem a valóságot látjuk.

Az pedig biztos, hogy azok a filmek, amelyek igaz történeten alapulnak, még hatásosabbá válnak. Fontos tudni, egy hormon is felelős azért, hogy néhány film tényleg könnyfakasztóvá válik.

A „szerelemhormonnak” nagy szerepe van

Paul Zak idegtudós tanulmányozta a lenyűgöző történetek hatását, és rájött, hogy azok nézése az oxitocin felszabadulását okozhatja az emberi testben. 

Az oxitocin leginkább a szülésben és a szoptatásban betöltött szerepéről ismert, mivel a vajúdás során fokozza az összehúzódásokat és serkenti a tejcsatornákat. Emellett pozitív fizikai kontaktusra – ölelés, csók, szexuális intimitás, sőt még állatok simogatása –, valamint pozitív társas interakciók hatására is felszabadul. Emiatt nevezik „szerelemhormonnak” is.

Egy másik idegtudós, Robert Froemke a kutatásai során rájött, hogy az oxitocin még szélesebb körű hatást fejt ki, és felerősíti az agyi aktivitást azzal kapcsolatban, amit az ember éppen átél. 

A legegyszerűbben ezt úgy lehetne elmagyarázni, hogy az emberi agyban az oxitocin nem működik tökéletesen, mert nem tesz különbséget a valódi emberi lények és a képernyőn látható fikció között. A sírás természetes reakció mondjuk a szakításnál, vagy, ha elveszítünk egy számunkra fontos embert.

A filmek nézésekor azonban akaratlanul felszabadul az oxitocin, amely empátiára ösztönöz minket. 

Az empátia az erő jele

Az érzelmi intelligencia megléte és hiánya szintén döntőszerepet játszhat abban, hogy milyen gyakran sírunk.

Daniel Goleman pszichológus szerint ez az empátia az önismeret, az önszabályozás, a motiváció és a szociális készségek mellett az öt kulcsfontosságú érzelmi intelligenciajellemző egyike. A magas EQ szint komoly összefüggésben áll a pszichikai és a fizikai egészséggel, valamint jólléttel, továbbá segít a stressz- és a konfliktusok kezelésében.

Ha a megható filmek sírást váltanak ki valakiből, az magas fokú empátiáról és szociális tudatosságról árulkodik. Tévhit azt gondolni, hogy a könnyek a gyengeség jelei, éppen az ellenkezője. 

Ha pedig valaki a sírást nem rejtegeti, azt mutatja,  az illető nem fél kimutatni érzelmi reakcióját mások előtt.

Ezek a filmek váltanak ki sírást legtöbbször az emberekből

Steven Spielberg rendező egyik legnagyszerűbb alkotása egyértelműen az 1993-ban bemutatott Schindler listája, amelyben Liam Neeson kapta a főszerepet. A The Conversation magazin szerint ez a film gyakran vált ki sírást az emberekből.

Nyilván egy holokausztfilmet sosem könnyű végignézni, hiszen az ember tisztában van azzal, hogy amit a vásznon lát, az a valóságban is megtörtént. A film Oskar Schindler német üzletembert mutatja be, aki több mint ezer lengyel zsidó életét mentette meg a második világháború során.

A Schindler listája igazi kasszasiker volt, és hét Oscar-díjat is bezsebelt, köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában.

2008-ban jelent meg a Marley meg én című film, amely a mai napig nagy sikernek örvend. A rendező David Frankel, míg a főszerepben Jennifer Aniston és Owen Wilson látható. Címszereplője Marley, a zsemleszínű labrador retriever, „a világ legrosszabb kutyája”. A történetben láthatjuk, hogy az eb sokszor okoz fejtörést a családjának, de valójában szeretni való és jó társ . 

A történet azért vált ki sírást sokakból, mert azonosul a történettel, akinek van házi kedvence. Hiszen egy kutya tényleg rengeteg szeretetet adhat.

Az 1994-ben bemutatott rajzfilm sem maradhat le a listáról. Az oroszlánkirályt Roger Allers és Rob Minkoff rendezte. A zenéjét pedig Hans Zimmer szerezte, amiért még Oscar-díjat is kapott. 

A történet szerint az állatok királyának, Mufasának a trónörököse az első fiúgyermeke, Simba. A dzsungel állatai tisztelettel bánnak a rettegett, de igazságos király gyermekével, így Simba életének első hónapjai gondtalanul, boldogságban telnek. De nem nézi mindenki jó szemmel a trónörökös érkezését. Simba gonosz nagybátyja, Zordon régóta feni a fogát a trónra, így ármánykodásának köszönhetően a kisoroszlán száműzetésbe kényszerül, ő pedig magához ragadja a hatalmat. Simba eközben új, vicces barátokra tesz szert, veszélyes és boldog kalandok várnak rá, majd amikor életerős hím oroszlánná érik, elhatározza, hogy visszaszerzi a trónt, és ő lesz az új oroszlánkirály.

Annak, aki látta a rajzfilmet, nem kell túl sokat magyarázni, miért vált ki sírást az emberből.