Fogadjunk, hogy nem tudtad, hogy ezek a színészek ugyanazt a karaktert játszották!

Adaptációk esetében gyakran előfordul, hogy ugyanazt a figurát más filmben is viszontlátjuk, és ilyenkor természetesen már egy másik színész formálja meg. Mutatjuk a legviccesebb ahaélményeket.

Johnny Depp és Bill Murray: Hunter S. Thompson

Johnny Depp egyszerűen tökéletes volt a Félelem és reszketés Las Vegasban főhőseként, hiszen a való életben nemcsak jó barátok voltak Thompsonnal, de a színész tényleg arra született, hogy ilyen excentrikus, nagystílű karaktereket játsszon el. Terry Gilliam rendezésében a sztár örömmel ölelte magához azt a káoszt, ami a figurában rejlett, és lehengerlő alakítást nyújtott.

Csakhogy nem ő volt az első, aki megformálta az ismert gonzó újságíró alakját, hiszen egy másik nagyság, Bill Murray egyszer már megtette az Ahol a bölény dübörög című 1980-as alkotásban. Mivel az a film nem a főhős drogos ámokfutásáról, hanem arról szól, hogyan tett szert ismertségre a hetvenes években a Rolling Stone újságírójaként Thompson, Murray alakítása sokkal realistább. Talán nem véletlen, hogy azóta nem is ez a film, hanem a Félelem és reszketés Las Vegasban vált kultikussá.

Forrás: Budapest Film és Magyar Televízió

 

Will Smith és Charlton Heston: Dr. Robert Neville

Kevesen tudják, de Will Smith Legenda vagyok című akció/sci-fije ugyanazon a regényen, Richard Matheson 1954-es, azonos című alkotásán alapul, mint Charlton Heston 1971-es klasszikusa, Az omega ember – mivel utóbbi nem tartotta meg az eredeti könyv címét. Habár mindkét verzió elég lazán kezelte az alapanyagot, azóta inkább a Smith-féle változat vált népszerűvé, mivel sokkal több benne a rendkívül izgalmas, feszült helyzet. Az omega embert bemutatása óta korrekt feldolgozásként könyvelte el a szájhagyomány,

emellett pedig fontos vívmánya, hogy ez az a film, amelyben az egyik első, különböző rasszok közötti csókváltást láthatta a közönség a vásznon.
Forrás: InterCom és John Kisch Archive és Getty Images

 

Matt Damon és John Malkovich: Tom Ripley

A vonzó, manipulatív pszichopata, Tom Ripley figuráját Patricia Highsmith krimiíró alkotta meg A tehetséges Mr. Ripley című regényben, amit utána további négy kötet követett. A figurát először az 1960-as Ragyogó napfényben a fiatal és jóképű Alain Delon formálta meg, majd 39 évvel később kijött egy olyan feldolgozás, ami megőrizte a könyv eredeti címét, ám szintén egy fiatal és jóképű színészt, Matt Damont tette meg főszereplőnek. A tehetséges Mr. Ripley-ben a sztár igazi karriermeghatározó alakítást nyújtott. A két sármos színész után egy meglepő választással 2002-ben viszont a harmadik Ripley-regény, a Ripley és a maffiózók adaptációjában John Malkovich játszotta el a karaktert. Ez az alkotás azonban az annak idején elég nagyot szólt A tehetséges Mr. Ripley-től eltérően egy kevéssé ismert független film,

így sok néző nemcsak arról nem tud, hogy Malkovich ugyanazt a figurát játssza benne, mint Matt Damon, de arról sem, hogy létezik.

Forrás: UIP-Duna Film és Warner Home Video

 

Bruce Willis és Frank Sinatra: John McClane / Joe Leland

Kevesen tudják, de a Drágán add az életed! című film, ami tévés színészből igazi mozis akciósztárrá avatta Bruce Willist, egy 1979-es Roderick Thorp-regény, a Nothing Lasts Forever adaptációja, csak elég sok részletet megváltoztattak benne az eredetihez képest. A könyvben ugyanis még Joe Lelandnak hívták a főhőst, és nem a feleségét, hanem a lányát kellett kimenekítenie a gonosztevők fogságából. A módosítások miatt nehéz felfejteni, de mivel a Nothing Lasts Forever Thorp The Detective című könyvének a folytatása, Willis tulajdonképpen ugyanazt a figurát formálja meg a Die Hardban, mint Frank Sinatra a The Detective 1968-as filmverziójában, csak egy másik kalandban. A Sinatra által játszott Leland (itt megőrizték az eredeti nevet) egy meleg férfi meggyilkolása ügyében nyomoz, aminek a hátterében még nagyobb összefüggések húzódnak meg. Ez lehetett tehát az a bűntény, amelynek a fáradalmait a New York-i zsaru Los Angelesben akarta (volna) kipihenni...

Forrás: Mokép és Silver Screen Collection / Getty Images

 

Ray Liotta és Steve Martin: Henry Hill / Vinnie Antonelli

Nicholas Pileggi Wiseguy című életrajzi kötete alapján Nagymenők címmel Martin Scorsese olyan alapvető fontosságú gengszterfilmet rendezett a központi figura, Henry Hill karriertörténetéről, amivel csak Francis Ford Coppola A keresztapája vetekedhet. Az 1990 szeptemberében debütált alkotás előtt egy hónappal azonban már bemutattak egy krimivígjátékot, ami gyökeresen máshogy mutatta be ugyanezt a karaktert. Az én kék egemben Vinnie Antonelli, egy egykori maffiózó a főhős, aki részt vesz a tanúvédelmi programban – de a névváltoztatás ellenére ő ugyanaz a Henry Hill, akit a Nagymenőkben is láthattunk (és aki szintén részt vett a tanúvédelmi programban).

Mivel Az én kék egem alapvetően egy dilis komédia,

amelyben Steve Martin alakítja a gengsztert, nyilván teljesen máshogy ragadta meg a karaktert, mint Ray Liotta a Nagymenőkben, aki örökre beírta magát a filmtörténelembe Hill veszélyes vonásainak nyomasztó kidomborításával.

Forrás: InterCom

 

Dustin Hoffman és Kevin Costner: Benjamin Braddock

Mike Nichols 1967-es Diploma előttje minden idők egyik legnagyobb klasszikusa, amelyben a fiatal Dustin Hoffman egy Benjamin Braddock nevű fiút játszik, aki viszonyt kezd egy szüleivel egyidős családi baráttal, Mrs. Robinsonnal, majd rájön, hogy valójában a nő lányába, Elaine-be szerelmes. A Charles Webb A nagykorú című regényén alapuló alkotás

azon ritka kivételek egyike, amikor a feldolgozás nemcsak ugyanannyira jól, de talán még jobban is sikerült, mint az eredeti alapanyag.

Forrás: Magyar Televízió és InterCom


Mindez már nem mondható el a 2005- Azt beszélik című romkomról, amelynek Jennifer Aniston által alakított főhősnője rájön, hogy az anyjának és a nagyanyjának is viszonya volt ugyanazzal a férfival. Habár itt a szóban forgó szívtiprót Beau Burroughsnak hívják (és a filmben Kevin Costner játssza), egyértelmű, hogy a Diploma előtt sztorijának a továbbgondolásáról van szó – Aniston karakterének nagymamája tehát Mrs. Robinson, anyukája pedig Elaine. Habár az alapötlet kifejezetten szellemes, az Azt beszélik nem bizonyult olyan maradandónak, mint a Diploma előtt, ami több mint 50 év után is lenyűgöző alkotás.


Mel Gibson és Jason Statham: Porter / Parker

Parker, a profi tolvaj figuráját Donald E. Westlake alkotta meg, aki Richard Stark álnéven egy sor bűnügyi regényt írt a macsó karakterrel a középpontban. A könyvek egyik legismertebb feldolgozása Mel Gibsonhoz köthető, aki az 1999-es Visszavágóban formálta meg Parkert – igaz, a filmesek átnevezték a főhőst Porterre, így nem olyan könnyű rájönni, hogy ez ugyanaz a férfi, akit Jason Statham játszott a Parker című 2013-as akciófilmben.

Habár Gibson filmje az első Parker-könyvön, a The Hunter címűn alapul, Stathamé pedig a tizenkilencedik részen, a Flashfire-ön, még a sztori is egészen hasonló:

a központi karakter bosszút áll azokon a társain, akik átverték egy közös balhé után. Annak ellenére, hogy a Parkerben nem más az antihős segítőtársa, mint Jennifer Lopez, ez a produkció nem zavart túl sok vizet a mozikban, miközben a Visszavágó annak idején nagy siker volt. Mindez persze nem von le semmit Jason Statham alakításából, aki ugyanannyira remek Parker, mint Mel Gibson volt.

Forrás: InterCom és Pro Video

(via Ranker)