A Harcosok (1979) – Az Anabaszisz a gettóban

Ha valakinek nem lenne ismerős a cím, az Anabaszisz az ókori görög irodalom egyik legfontosabb műve, amelyet görög hadvezér és történetíró Xenophón írt a „Tízezrek” nevű görög zsoldossereg megpróbáltatásairól. A görögök egy perzsa trónkövetelő szolgálatában harcoltak – a görög-perzsa ellentét nem volt annyira fekete-fehér, mint ahogy azt az iskolákban tanítják -, majd amikor magukra maradtak, több ezer kilométert kellett megtenniük ellenséges területen, hogy hazaérjenek. A sereg egyik vezetője volt Xenophón, aki önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt, a történetmondás új módszerét honosítva meg. Az Anabasziszt dolgozta fel Sol Yurick The Warriors című regénye, illetve az utóbbi alapján készült, azonos című 1979-ben készült Walter Hill-film. Igaz, a film hőseinek csak New York egyik végéből a másikba kell visszajutniuk, de ez is éppen elég veszélyes vállalkozás.

Otthonom, Idaho (1991) – Shakespeare Oregonba érkezik

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat Portland utcáin. Scott (Keanu Reeves) azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike (River Phoenix), aki narkolepsziában szenved. Gus Van Sant, aki nem csak rendezőként, de forgatókönyvíróként is jegyzi a sztorit, William Shakespeare-t dolgozta fel - a listára csak egy Shakespeare-t tettünk! -, egészen pontosan a IV. Henrik első és második részét, valamint az V. Henrik című drámát gondolta újra kissé szokatlan módon, hiszen karaktereit a meleg szubkultúrában helyezte el. Bár a film lazán kapcsolódik az említett Shakespeare-drámákhoz, mégis több szövegrészlet is elhangzik belőlük.

A pusztító (1993) – A Szép új világ WC papír nélkül

A kora 90-es évek mára már klasszikus futurisztikus akciófilmjében egy gátlástalan bűnöző (Wesley Snipes) és egy hasonlóan könyörtelen zsaru (Sylvester Stallone) némi hibernálás után egy egészen furcsa jövőben találja magát, ahol nincs bűnözés – és WC papír. Hőseinknek hála a bűnözés visszatér és az ideálisnak hitt jövőbeli társadalom számos hibájára is fény derül. Az akció persze a film sajátja, de a jövőképet a disztópiák alapvetéséből, Aldous Huxley 1932-es regényéből, a Szép új világból kölcsönözték ki. Ha valakinek lennének efelől kétségei, akkor csak vessen egy pillantást a Sandra Bullock által alakított főhősnő nevére, ami így szól: Lenina Huxley. A Huxley-t aligha kell magyarázni, a Vlagyimir Iljics Lenin nevéből „nyert” Lenina pedig a regény központi karaktere.

Spinédzserek (1995) - Jane Austen és a nagyképű gimnazisták esete

Habár a modern közeg miatt kicsit nehéz ráismerni, de a 90-es évek tiniklasszikusa Jane Austen Emma című regényén alapul. Emma karakterének maga a főhős, Cher (Alicia Silverstone) feleltethető meg, Josh (Paul Rudd) lett Mr. Knightley, Harriet Smithból lett Tai (Brittany Murphy) és így tovább. Amy Heckerling író-rendezőtől ugyanis csak annyit kért a Paramount stúdió, hogy készítsen egy tinifilmet, neki pedig a kamaszkoráról azonnal az Austen-könyv jutott az eszébe, mert nagyon szerette tinédzserként. Heckerling és alkotótársai beültek néhány órára a Beverly Hills High Schoolba, hogy megfigyeljék, milyen a tinik stílusa, és minél hitelesebben ábrázolják a világukat a filmben – és nagyjából ennyi munkát tettek a projektbe.

Barb Wire – A bosszúálló angyal (1996) – A Casablanca Pamela Anderson idomaival

Annak idején hatalmasat bukott a mozikban ez a Pamela Anderson melleivel a középpontban készült akciófilm. A Barb Wire, annak ellenére, hogy egy képregény feldolgozása, szinte jelenetről jelenetre leköveti a Casablanca című romantikus klasszikust, a filmtörténelem egyik legnagyszerűbb love storyját és a világ egyik leghíresebb filmjét (ahogy arról a Casablancáról nemrégiben íródott cikkünkben is megemlékeztünk).

– és így tovább, elég elolvasni a két alkotás tartalomleírását, hogy lássuk az egyezéseket. Az akciófilm készítői még azt a pofátlanságot is meglépték, hogy a gonosz figurákat a Casablanca náci karaktereihez hasonló egyenruhába öltöztették, illetve hogy egy az egyben lenyúlták a korábbi mű híres reptéri zárójelenetét.

A nagy Lebowski (1998) – A hosszú álom hugyos szőnyeggel

A Coen testvérek pályafutásuk során nem először nyúltak kedvenc műfajukhoz, a film noirhoz. Az 1990-es A halál keresztútján Dashiel Hammett Az üvegkulcs című regényén alapul, A nagy Lebowski kapcsán pedig a műfaj másik klasszikus szerzője, Raymond Chandler szolgált inspirációul. A film A hosszú álomra nem csupán az alapkonfliktussal utal - egy dúsgazdag vénember felbérel valakit, hogy találja meg a család eltűnt nőtagját -, de a Chandler-regény egyes szereplői is közvetlenül megfelelnek a film adott karaktereinek: a Tökit (Jeff Bridges) felbérelő, tolószékhez kötött családfőtől a végzet asszonyát játszó lányon át a pornográf tartalommal kereskedő üzletemberig.

Csibefutam (2000) – A nagy szökés baromfi verziója

John Sturges 1963-as munkája, A nagy szökés a börtönfilmek etalonja, amiben részletesen végigkövethetjük, ahogy egy csapat szövetséges katona a szökését tervezi a Stalag Luft III nevű, szigorított náci hadifogolytáborból a második világháború idején. Sőt, valójában több száz rabot terveznek megszöktetni, amihez egy elképesztően részletes és pontos terv szükségeltetik, és rengeteg szerencse, de a szökés csak félig lesz sikeres, vagy még annyira sem. Mindez valóban meg is történt, ahogy a színészek között is számos egykori hadifogoly van.  A rendkívüli film rendkívüli karakterekre épít, akik közül is kiemelkedik az elfogott amerikai pilótát alakító Steve McQueen, akinek karakterét az Aardman Stúdió legsikeresebb rajzfilmje, a Csibefutam is kölcsönvette – ő Rocky, a kakas, aki tud repülni! -, sőt, az egész tábor és a szökési terv is innen van, de a Csibefutam sokkal optimistább véget ér.

Ó, testvér, merre visz az utad? (2000) – Az Odüsszeia szökött fegyencekkel

A gazdasági világválság sújtotta Délen három rab megszökik a börtönből: Everett Ulysses McGill (George Clooney), a bájos, egyszerű Delmar (Tim Blake Nelson), és az örökké zsémbelődő Pete (John Turturro). Nincs vesztenivalójuk: bilincsbe verve futnak az életükért. Útjuk hihetetlen kalandok sorában és emlékezetes találkozásokban bővelkedik. Nyomukban jár Colley, a ravasz és rejtélyes nyomozó, aki minden igyekezetével azon van, hogy a három fegyencet visszavigye a börtönbe. Az Ulysses név már árulkodó lehet, hiszen a görög Odüsszeusz angolos átirata van, és valóban, a Coen testvérek a világirodalom egyik legelső – és mai napig legnagyobb – klasszikusát dolgozták fel az Odüsszeia Homérosztól, amely a főhős hazaútját mutatja be Trója fala alól vissza Ithakába.

Ex Machina (2014) – Frankenstein szörnye és a mesterséges intelligencia találkozása

Programozó hősünk (Domhnall Gleeson) egy verseny győzteseként egy hetet tölthet egy IT óriáscég igazgatójának (Oscar Isaac) világtól elzárt hegyi nyaralóban. Ám megérkezve kiderül, ez nem luxusnyaralás, hanem egy különös és lenyűgöző kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány, Ava (Alicia Vikander) testében lakik. Azt kell kiderítenie, hogy Ava tényleg értelmes, gondolkodó lény, vagy az érzéseit és reakcióit csupán megjátssza. Alex Garland nagy sikert aratott független filmje az egyik legnagyobb klasszikust idézi meg, természetesen Mary Shelley Frankensteinjét, csakhogy a szörnyeteget itt nem halottak testrészeiből, hanem kódokból építik meg, mesterséges intelligencia alapján, amely aztán új életre kell. A miénknél magasabb rendű életre.